Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 32-es doboz
1910. április 19, láttam, hogy ő ugyanazokért az eszmékért harczol, a melyekért én küzdöttem. Én nemcsak tisztelem Magyarországnt és nemcsak szimpatizálok vele, hanem bámulója vagyok, mert tudom, hogy Magyarország történetében számtalan olyan leczke van értünk és minden más nemzetért, a melyeket megtanulhatunk. Megtanulhatjuk a bátorság leczkéjét., megtanulhatjuk a vas elhatározás és kitartás leczkéjét. Uraim! Az egész czitnhzált világ adósa Magyarországnak az ö múltjáért. A mikor Amerika még mindig Európa kezében volt, Magyar- ország volt az a tényező, mely meggátolta a barbarizmus terjedését és a mely a czivi- lizált világ szokásait átvette és föntartotta. Az önök őseié az érdem, hogy azokat a támadásokat visszaverték, a melyek a nyugati kultúra ellen a barbarizmus világából jöttek, mert az önök őseinek teste állította meg a barbarizmus haladását. Washington népe a nyugati nagy városokban ma is csodálattal adózik az önök nagy, bátor, nemes királyai, Erdély, a Duna jobb partja és balpartja dicső harezosai és ama győzelmes számos csata iránt, a melyet megvívtak. (Lelkes éljenzés és taps). Nincs illusztrison történelem, mint a magyar nemzet történelme. En ismerem ezt a történelmet és nem tartanám magamat müveit embernek, hogy ha nem ismerném. (Éljenzés). Áttérve arra, a mit Apponyi gróf mondott, uraim, önök és én egy ponton állunk, mert a morális politikai küzdelemnek főelvei minden országban ugyanazok: küzdelem a szabadságért és szabad elvüségért, és egyszersmind az erkölcsiségért, és végül a vallási küzdelem, a mely egy erkölcsös országnak mindig az alapját alkotja. Mindazok az eszmék, a melyekért én küzdöttem az Egyesült-Államokban, szimbolizálva voltak nemcsak az Egyesült-Államokban, hanem Magyarországon is. Én küzdöttem főleg az arany szabadság elveiért, az igazságért, az ember és ember között való egyenlőségért, a nyilvános ügyekben való föltétien tisztességért és a polgárok szocziális javaiért. Kerülnünk kell egyrészről a reakezioná- riusok törekvéseit, a kik minden jónak előrehaladását meg akarják gátolni; de másrészt kerülnünk kell azt, hogy félrevezettessünk a fantasztikus látványok által. Úgy küzd- jünk, hogy segítsünk a gyengébb testvérünkön, De ha segítséget adunk polgártársainknak, próbáljuk őket arra bírni, hogy segítsenek önmagukon. Ha valaki megbotlik, emeljük föl, mert nincs senki sem közöttünk, a ki ne botolhatna meg; nincs senki sem közöttünk, a kinek ne lenne szüksége segítő kézre. Emeld föl, hogy ha polgártársad megbotlik, de hogy ha elesik, akkor hagyd őt fekve, ne emeld tol, mert bizonyára nem érdemli meg a fölemelés u. Ezek az elvek vezéreltek engem. Köszönöm szives üdvözletüket. Roosevelt ezután megtekintette a Ház termeit; majd egy óra tájban távozott kíséretével együtt. A képviselöház előtt tartózkodó közönség tomboló lelkesedéssel fogadta és ünnepelte. Dazsöné üőzsef királyi herczegnél, Roosevelt elnök a Hungária-szállóba ment, majd pedig föl a Várba, a hol József kir. herczeg vendége volt fiával együtt, dezsö- nére, a melyen résztvett József Ferencs királyi herczeg is. Kívüle ott voltak: Hederváry Károly gróf miniszterelnök, Hengelmüller washingtoni nagykövet, Teleki Samu gróf, Zichy Kázmér gróf, Széchényi László gróf, Dibits Adolf udvari tanácsos, jószágkormányzó, Boskoványi Dezső szolgálattevő kamarás, Kra- tochwill százados, Rákosi udvari titkár. Kossuth Ferencinél. A villásreggeli után délután két órakor Roosevelt Kossuth Ferenczet látogatta meg, tíen- gdmUller nagykövet társaságában. Miután Kossuth Ferencz csuZos bántalmai miatt gyengélkedik és Így ma nem vehetett részt azokon az összejöveteleken, a melyeken Roosevelttel találkozhatott volna: Roosevelt mindenképen beszélgetni és megismerkedni óhajtván Kossuth Ferencztzel, elhatározta, hogy lakásán keresi fel. A teljes egy óráig tartó látogatás alatt Roosevelt és Kossuth Ferencz több közédekü kérdésről beszélgettek. Roosevelt hivatkozott arra a nagy benyomásra, a melyet Amerikában Kossuth Lajos hátrahagyott. Roosevelttel érkezett Kossuth Ferenczbez Hengel- müller nagyköveten kívül Bárczy István dr. is, a miniszterelnök titkára. A Gresham-palotának Kossuth lakásához vezető kapujánál nagy közönség verődött össze, a mely Rooseveltet hangos éljenzéssel és hurrá kiáltással üdvözölte. A délutáni Programm. Roosevelt Tivadar a délután folyamán ellátogatott a Mezőgazdasági Múzeumba is, a hol Kazy József államtitkár üdvözölte. A magyar gazdaközönség nevében pedig Széli Kálmán üdvözölte Rooseveltet. A nmzeum tanácstermében beirt» nevét az emlékkönyvbe. A fegyvergyűjteményt is hosszasan megszemlélte, majd általánosságban igy nyilatkozott: — Uraim, konstatálhatom, hogy ezen á téren az összes czivilizált omágok között Magyar- országé a vezető szerep. Azután a képzőművészeti múzeumot tekintette meg Roosevelt, délután félhat órakor pedig látogatást tett a budapesti amerikai főkonzul Lendvai-utczai 12. számú lakásán, a hol egyszersmind a Budapesten élő amerikai kolónia tisztelgését fogadta. RooseVelt fesztelen diskurzust folytatott a jelenvoltakkal, miközben a következő érdekes kijelentést tette: —- Magunk közt vagyunk amerikaiak és én mondhatom önöknek, hogy még sehol olyan szívélyes, lelkes cs őszintén szívből fakadó fogadtatásban nem részesültem, mint Magyarországon. Roosevelt egy óra hosszat időzött a főkonzulnál és fél hétkor távozott el, visszatért a Hun, gária-szállóba. Lakosztályába ment, a hol először az amerikai kispapokat fogadta. Majd az amerikai újságírókkal beszélt, végül pedig fogadta a fővárosi sajtó képviselőit, kiknek üdvözletére Roosevelt igy felelt: — Nagyon szépen köszönöm önöknek, hogy itt megjelentek az üdvözlésemre. Arra kérem, hogy tolmácsolják lapjaikban az egész nagy magyar nemzetnek, a fejedelemtől a parasztig, hogy nagyon hálásan köszönöm azt a szives vendégszeretet,'a melyben engem részesítettek. Nagyon jól érzem magam Magyarországon, az egész utazásom legkedvesebb emléke ez a szives fogadtatás. S most még csak azt kérem, tartsanak meg önök is jó emlékezetükben. Kooseveltnek ezután sorra bemutatkoztak az újságírók, a kikkel a volt elnök kezet szorított. Est a Park-Klubban. Hengervári Hengelmüller László báró washingtoni osztrák-magyar nagykövet és felesége ma este nyolca órakor estét adtak a Park-klubban. Vacsorára az első emelet egyik délszaki növényekkel gazdagon díszített termében terítettek. Hivatalosak voltak az estre József föherczeg, Roosevelt Tivadar, Roosevelt Kermit, Khuen-Héderváry Károly gróf és felesége, Tisza István gróf és felesége, Apponyi Albert gróf és felesége, Zichy Jáno3 gróf és felesége, Serényi Béla gróf és felesége, Wekerlc Sándor és felesége, Kossuth Ferencz, Teleki Samu gróf, özv. Esterházy Mibályné grófné Frankenstein báróné, Rosner Ervin báró és felesége, Károlyi Imre gróf és felesége, Nash amerikai fökonzul és felesége, Szélt Kálmán, Návay Lajos, Apponyi Sándor gróf, Berzcviczy Albert és [felesége, Andrássy Sándor gróf, Höhnel sorhajókapitány, Szápáry Pál gróf, Hadik Endre gróf cs felesége, Desscwffy Aurél gróf, Károlyi Mihály gróf, Andrássy Géza gróf, Tallavicini Ede őrgróf és felesége, Dániel Ernő báró és felesége, Jekclfalussy Zoltán és felesége, Karátsonyi Jenő gróf, Windischgrátz Lajos herczeg és felesége, Nákó Sándor gróf, Boskoványi kamarás, Long tengerészeti attasé cs BdrCzy István dr. miniszterelnöki titkár. A hölgyek estélyi öltözékben, a férfiak pedig teljesrendjeldiszben jelentek még. Az asztalfon Hengelmüller bárónő ült, jobbra tőle József főhet« MAGYAR NEMZET. 7 czeg, balra pedig Roosevelt foglalt helyet. Ea utóbbitól balra gróf Hadik-Barkóczyné ült. és hadapród iskolai felvételi vizsgára több évi gyakorlattal előkészít a legrövidebb idő .alatt im HOROVITZ TANINTÉZETE Az intézet márczius l-én VII, Rákóczí-ut 18. alatt nyílik meg. Tand!) c»akl« sikeres vizsga ut&n fizetendő, n—■ — ÚJDONSÁGOK, Nagy léghajókatasztrófa, Bor?alpias léghajószerencsétlenség történi ssoipbatou a, németországi Trinberg környékén. Egy léghajó orkánba került, a mely a gömbléghajó burkát szétszakította- A gáz hirtelen kiömlött, s a léghajó négy utasa lezuhant és szörnyet halt. A rémes katasztrófáról a következő távira» tokát kaptuk: Eschwege, ápr. 18. Bitterfeldben az Elektron II. hangárból szombaton este 6 óra 15 perczkor teljes szélcsendben felszállt a »Delitzsch« nevű léghajó, a melynek vezetője Luft Károly kereskedő volt, a ki ezúttal 25-dik légi útját tette meg. Kívüle még Leuchsenring, az ottani léghajóstársaság tagja, valamint Höcker és Graupner lipcsei lakosok foglaltak helyet a léghajó csónakjában. A léghajót éjjel 12 órakor Eisenach fölött látták körülbelül 400 méternyi magasságban, ügy látszik, hogy a léghajó itt szélviharba került, mert a közeli Reicheusachseu falunál azután a légi jármű a bentülőkkel együtt lezuhant és a ballon négy utasa szörnyet halt. A ballon burkolatát és -az iszonyatos sérülésekkel borított holttesteket később a falu közelében megtalálták. Két holttest a csónakban feküdt, kettő pedig kiesett. A bitterfeldi léghajóéllomás a rei- cbensachseni rendőrhatóságtól azt az értesítést kapta, hogy a Delitsch-ballon utasait a villám sújtotta agyon. Reichettsachsen, ápr. 18. (Saját tudósítónktól.) Be van bizonyítva, hogy a léghajókatasztrófát nem villámcsapás okozta, mert a halottak egyikének holttestén sem lehet konstatálni égési sebeket. Teljesen bizonyos, hogy a Delitzsch léghajót forgószél kerítette hatálmába és az orkán oly hatalmas volt, hogy a gömbléghajó barkát a kötelek közül kiszakította. A ballon alsó gyűrűje levált, a gáti hirtelen kiömlött és a gondola a négy utassal lezuhant. Luft Károly vezette a léghajót és ő jegyezte a naplóba az ut irányát. Ezt a naplót megtalálták egész véresen. A Delitzsch tanulmányutat akart tenni Közép-Néinetország begyei fölött. Az aero-klub megfigyelései szerint a katasztrófa éjjeli 12 óra után történhetett, mikor a léghajó Trinberg fölött röpült. — Egy vezérkari százados balesete. Sajnálatos szerencsétlenség érte vasárnap RájecS Károly vezérkari századost. Eajecz tegnap kilovagolt a főváros környékére, lezuhant lováról, agyrázkódást szenvedett és ma délután két óráig feküdt eszméletlenül a gyáli puszta környékén, egy vizesárokban. Ä vezérkari százados, a ki a Ferencz József-rakodópart 1. számú házában lakik, vasárnap korán reggel búcsúzott családjától, az volt a terve, hogy meglátogatja a gyáli puszta egyik föld- birtokosát, a ki jó barátja. A puszta közelében megbokrosodott a lova és nekivágtatott az országúton egy fának. A százados lezuhan a lóról, az országút árkába esett, a lovas nélkül maradt ló pedig tovább vágtatott, még ez ideig nem került meg. A vizés-árokba esett Eajecz ott töltötte az egész délutánt, az egész éjszakát, véresen, eszméletlenül ott feküdt rüa késő délutánig. Senkisé vette észre ma délig a, szerencsétlenséget.
