Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 32-es doboz

1910. január 16. BUDAPESTI HÍRLAP (13. sz.) 33 üzav^fók aránya a 70 százalékon alul, a mi az angol közönség alkotmányos érzékéről és poli­tikai kölelességtudásáról lesz bizonyságot. Álta­lában lehet mondani, hogy a brit választóknak legalább 80 százaléka minden választás alkal­mával megjelenik az urna előtt. 11a figyelembe vesszük a betegség és távoliét miatt akadályo­zottak, valamint az időközben elhaltak számát, s ezt a névjegyzékben foglaltak 8—10 százalé­kában állapítjuk meg, az összes választóknak legfölebb öt százalékát teszik ki azok, a kik a választási küzdelem iránti rész vétlenségből, po­litikai közöny folytán maradnak távol a sza­vazástól. Ily kevés lévén a közönyös választók száma, világos, hogy Angliában a kötelező sza­vazás intézménye, melyet legutóbb Svájc és Belgium fogadtak el, alig bírna gyakorlati je­lentőséggel. A most folyó választási küzdelem kimene­tele felől nem akarunk jóslásokba bocsátkozni, csak megemlítjük, mely körülmények és jelek azok, a melyekből a két párt a maga győzel­mére következtet. A konzervatívok', a kik a leg­utóbbi alkalommal oly súlyos vereséget szen­vedtek, a minőre Angliában alig volt példa (ha­zánkban a szabadelvű párt bukása 1905-ben ha­sonlítható hozzá), abból merítenek bizalmat, hogv az 1906 óta tartott időközi választások alatt 16 kerületet hódítottak vissza a liberáli­soktól, mig maguk egyetlen egy kerületet sem vesztettek; pártjuk diadalára számítanak to­vábbá annak folytán, hogy a védővámos politi­kának sikerült híveket toborozniok a munkás- öᣠközött is, a melynek körében a munkanél­küliség nagy mérvet öltött, a mi, felfogásuk sze­rint, azonnal meg fogna szűnni, ha némely idegen iparcikket az angol piacról kizárnának, fzámitanak még a konzervativek az angol nép hagyományos ellenszenvéj-e az Írek függetlenségi 'törekvéseivel szemben, a kiknek a liberális kormány a home. rule-1 újból kilátásba helyezte. Ezzel szemben a liberálisok diadalukat a lor­dokkal szemben több évtized alatt felgyülemlett >cllenszenv robbantó hatásától remélik; a lordok hazának eltörlése vagy gyökeres átalakítása az angol nép kedvelt óhajtása, mely soha oly kö­zel a megvalósuláshoz, mint most, nem állott. a - ---------- ■ -........................................................1 e két fogalmat elválaszthatatlannak tartja nem úgy, piint Fauszt. De ütjük nem a valóság világába, ha­nem a képzeletébe visz. mint a hogy a boldogság maga is csak képzelet. Elviszi őket a múltba, a hol a meghaltak la­koznak. a jövőbe, hol a születendő gyermekek vau­nak. Ezek ott nyílt szinen le is tagadják a szabad akarat létezését, s megmutatják a kis vándoroknak a sorsot, a mit magukkal visznek a földre. Egyik három betegséget, másik nagy. reménlelen szerel­met, a harmadik két bűntettet. Azután az éj birodal­mán vezeti keresztül őket. hol rémület, betegség, babona és korlátoltság állja nfiukat: maid ismét ezer bájos kép. de a mi nem állja a napvilágot s a hajnallal eltüuik. A kék madár is, a mit föltalálni vélték' s kezükben őriztek, elvesztette sziliét az első napsugárra. Csalódás csalódásra éri a két kis utast. Kedvet­lenül térnek haza s nem is találják meg a kék ma­darat, csak mikor másnap fölébrednek, szüleik há­zában, honnan elindultak Hüvelyk Matyi cs Piros sipka öltözetében, az összes állatoktól kísérve. A madár kicsit fakó ugyan s meg is van tépázva, de azért mégis kék s olt ült otthonuk szerény kalitká­jában.' Csak meg kell tudni látni azt, megvan az mindenki számára, még ha szegény, paraszlgycr- mek is, a ki nem kap süteményt és játékot, mint a szemben lakó uraság gyermekei a karácsonyfa alatt. 8 még meg is kell tudni tartani ezt a kis kék ma­darai, különben elrepül. Maeterlinck c kicsit melankolikus tételhez hozzáteszi még, hogy azt a kis boldogságot is. a mit számunkra tartogatnak, csak úgy nyerhetjük el, ha másokat boldogítunk. Tyltyl és Mylyl is csak ak­kor ismerték meg igaziul, mikor kékes madarukat A liberálisok vélekedése szerint az ir home rule sem vörös posztó többé az angol közönség sze­mében, a mióta meggyőződött, hogy az ameri­kai, ausztráliai és délafrikai gyarmatoknak adóit önkormányzat nem hogy gyöngítette volna az anyaország iránti kapcsolatot, a mitől kezdetben tartottak, de azt megszilárdította, s ily hatást várnak az Írországnak adandó ön­kormányzattól is. Bármikép dőljön Ls cl a nagyszerű küz­delem, bizonyos, hogy az angol nemzet hami­sítatlan akarata fog a döntésben megnyilvá­nulni, s annak a nemzet minden eleme, a ki­rály, a lordok és a nép egyaránt alá fogja ma­gát rendelni és annak sem királyi veto, sem oligarkikus tiltakozás, sem forradalom nem fogja útját állani. A gyalogság uj szolgálati szabályzata. Becs, jau. 15. Néhány hónap óla itt nagy katonai tanácsko­zásokat és megvitató értekezleteket tartanak a gya­logsági gyakorlati és szolgálati szabályzatnak módo­sításáról és ujonan való megírásáról. Már a délafrikai háború tanulságai követelgetni kezdték az átdolgozást, de mert e hadjárat sajátszerü jelenségei, alapjai és eszközei, nevezetesen a burok népies liadseregszervezete, tipikus, egyéni liarcszerü kiképzése és az európai hadseregek hadászati és har­cászati elveitől teljesen elütő, dilettáns hadviselés­módja nem voltak a részletekben a mi hadseregünkre és főképpen nem az általunk vallott taktikai törvé­nyekre és fölfogásokra alkalmazhatók, a gyakorlati szabályzatot az időközben napvilágot látott úttörő teknikai berendezések és legnagyobb tökéletességre fejlesztett lövőfegyverek (gépek) rendszeresítése elle­nére sem lehetett egyelőre megváltoztatni. A orosz-japán háború a mi fogalmaink szerint már egészen modem cs európai volt s mint amolyan ránk illő nagystílű háború, minden állam hadakozá­sának gazdag és hasznos tapasztalatokkal szolgált. Erre kezdték sürgetni a gyakorlati és szolgálati sza­bályzatnak mielőbb, még pedig ezen a kelet-ázsiai hadszíntéren szerzett tanulságoknak megfelelő mó­dosítását. Ennek a véres hadjáratnak messzevilágitó je­lenségei: a csaták hosszú időtartama, az éjjeli har­cok gyakorisága, a lovasság működésének helytelen odaadták szomszédnéjuk beteg gyermekének ját­szani. Ezt az alapjában komoly, s kicsit szomorú me­sét hihetetlen fénnyel és egészen uj, soha nem lá­tott, kápráztató világítási hatásokkal adták elő, s a hogy indult, alighanem eléri a századik és kétszáza- dik előadást is, mint a hogy ez Londonban szokás­ban van. Párisban a Porte SL Martin-színházban nem kevésbbé különös darabra készülnek. A kakas és a tyúkok történetére. De nem kisebb ember vezeti a párisiakat a baromfiudvarba: mint Rostand, a ki oly hallhatatlan érdemeket szerzett a színpad te­rén, hogy már megengedhet magának némi külö- nösködést. Chanleclert már rég, évek előtt megírta, de hosszú betegsége gátolta abban, hogy jelen le­gyen betanulásán s ezért inkább be sem adta. A főszerep eredetileg Coquelimiek volt szánva, tavaly Rostand már át is adta neki, de meghalt Goquelin, s a darab előadása ismét elhaladt. Most egész Paris lázas izgatottsággal várja kedvelt köl­tője mesedarabját. Különben az eddigi párisi újdonságok szürke­sége közt van egy igazán szép darab. Prcvost Hen­rik : Pierre eí Terés-e, a mit a Gymnaseban adnak. A darab tulajdonképp azonos a nyáron megje­lent és annyira olvasott Pierre et Terese regénnyel. De különös, hogy nem a darab készült a regényből, hanem a regény a darabból. Prévost hevertetle' da­rabját, mig a regény több ezer példányban elkelt, s csak akkor adatta elő. A szép Terese a hitvesi hűség és a szerető feleség mintaképe. Nem hagyja el férjét, a ki a modern pénz­szerző emberek igazi, de előkelő típusa, de a ki pá­lyája kezdetén csalással szerezte a szükséges tőkét; irányszabása, a földerítés sajátszerü (gyalog és ké­mekkel való) szervezése, a terep ratílnáft kihaszná­lása, a merev formák teljes mellőzése, a harcászati kötelékek ügyeimen kívül hagyása, n gyalogsági puska íellünő tüzhaíása, a lüzérség látatlan (több­nyire éjjel való) felvonulása cs különböző (közvetett és saját gyalogságon át történi) lövésmódja, a tek­nikai jelzőkészülékek legügyesebb alkalmazása, az egyes embernek önállóságra és öntevékenységre kényszerítése, a harcos testi és szellemi tulajdonsá­gainak egyéni érvényesülése, fölszerelésének meg­könnyítése, a gyalogsági ásó döntő nagy- szerepe, a tábori konyhakocsik óriás jelentősége. Mindez jellem­zően ráutal azokra az irányelvekre, melyek szerint szabályzatainkat át kell dolgozni, illetve uj utasítá­sokkal kell kiegészíteni. Mint értesülünk, a hadvezetöség c kivonatosan közölt legmodernebb tapasztalatokkal és tanulságok­kal számolva, az uj gyakorlati szabályzatból főkép­pen a formalizmust küszöbölte ki, a mi már a ké­szülőiéiben lévő uj védötörvénnyel tervezett két évi szolgálati idő szempontjából is szükséges volt. Az coueukint való kiképzés idejének meghosz- szabbitása a legnevezetesebb ujitás, melyet Konrúd vezérkari főnök tervez. Az egyes embernek csatárrá és járóörharcossá való egyéni kinevelése csakis liosz- szabb idő alatt lehetséges. A japánok erre külön három hónapot szentelnek. A módosított szabályzat gondosan számot vet ezzel a lényeges körülménnyel és szigorúan ihegköveteli, hogy minden gyalogost mint harcost külön és egyenkint képezzenek ki és csak azután osszák be szakaszba, illetvé századba. Ugyancsak a vezérkari főnök kezdésére véget ér az úgynevezett zártrendit- és harcgyakorlatok sablonizálása és a kiképzés ezentúl csak egyetlen egy gyakorlatias hadicélt fog ismerni: az egyes ka­tona harcra való legtökéletesebb kinevelését. Nem lesz többé disztü:, megszűnik a zárt szakasz tüzelése, épp úgy, mint a zárt századé és törvényerőre emel­kedik végre az alosztály- (század ) parancsnokok rég megkívánt önállósága is, a kiknek eddig nem volt szabad sem önállóan gondolkodniok, sem szaba­don cselekedniük. A szolgálati szabályzat első része, mely még 1888-ból való és csak úgy hemzseg a sok javítástól, toldástól és pótlástól, szintén örvendetes változások­nak néz elébe. Különösen azokat az avult izü szaka­szokat fogják liberálisabb szellemben megújítani, melyek a kérelmeket, büntetéseket, panaszokat, az elüljárákkal (följebbvalókkal) való érintkezést és a jelentéseket tárgyalják. nem hagyja el még akkor sem, mikor ez kitudódik róla. Apja. a ki dusgadag, köztiszteletben lévő gyáros, hiába biztatja erre. Az apa különben is nagyon ellenezte házassá­gát azzal a férfivel, a kiről mindenki suttogott, de senki sem tudott, vagy mert valami határozottat mondani. Félelmes ellenségnek tartották óriási va­gyonánál, de főleg bátor, határozott, sőt hajthatatlan; és kíméletlen egyéniségénél fogva. De a fiatalok szerelme minden akadályt le­győzött. Térésé esküvője napján, mikor több névtelen levél jött Piérre ellen, kikérdi őt, nincs-e valami múltjában, a mit eltitkol előtte. Pierre tagad s csak azt vallja be, hogy anyja valóban megszökött atyjá­tól egy más férfival, kinél ő, Pierre is élt tizenhat éves koráig. Akkor összezördült azzal az emberrel s megugrott hazulról, hogy viharos, kalandos ifjúsá­got éljen Tuniszban telve küzdelemmel. Itt szerezte sok munkával nagy vagyonát. S végtelen boldogan élnek félévig. Akkor Terese volt túrsalkodónöjének a fia, leit Pierre segített gyer­mekkora óta s ki rég szerelmes Terése-be, véletlenül megtudja, hogy Pierrc párbajban ölte meg az ö apját s azt is, hogy vagyonának alapját hamis bankcsekkek­kel szerezte, miket haldokló főnöke nevében vett föl. Most atyjáért való boszuból. de leginkább fél­tékenységből föl akarja jelenteni Pierret, kit gyűlöl. Terese mindent megtud atyjától. Számonkérí férjétől múltját s főképp, hogy mért hazudott neki, mikor azt mondta, hogy nem titkol előtte semmit. Ez a darab tetőfoka, ezután a nagy drámai erővel irt jelenet után, mint ha kissé lianyatlanék. Picrre végre mindent bevall. Tulajdonképp Maseenee, a följelentő atya készítette és adta át neki a hamis

Next

/
Thumbnails
Contents