Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 32-es doboz
14 démia Teleki-pályázatán nyertes vígjáték első fölvonásából, irta és fölolvassa: Prém József ren- : des tag. 0 Ab Egyetemi Kör társadalomtudományi előadásai. Az Egyetemi Kör társadalomtudományi szakosztálya sorozatos előadásokat tart a társadalomtudomány köréből. A legközelebb tartandó előadások a következők: Április 18-án és 25-én dr. Mészáros Lajos: Lassalle szeminá- : riuma; május 2-án: Dékány István: Újabb szociálpolitikai irányok és a munknélküliség problémája; május 12-é.n Györgyi Kálmán: Szindikálizmus, mint antiparlamentárizmus. Az összes előadásokat az Egyetemi Kör helyiségében tartják meg s azok mindenkor este fél 7 órakor kezdődnek. Az előadásokat vita követi. Vendégeket szívesen lát a Kör. () Az emberi faj nemesítése. Angol, francia, német és esperantó nyelvű megkivó nemzetközi gyűlésre szólítja föl a fajnemesités kérdésével foglalkozó tudósokat. A kongresszust a Nemzetközi Neomalihusianus Szövetség rendezi Hágában, az idén, julius végén. Egész sor neves fizio- lógus, társadalomtudós bejelentette csatlakozását. Magyarországról is többen jelentkeztek már a kongresszusra, melynek előkészületeit dr. R u 11 g e r s, az ismert holland tudós és neje vezetik. EGYESÜLETEK. ** A Magyar Kópzőmüvésznök Egyesülete április 28-án délután 4 órakor tartja második rendes évi közgyűlését a Nemzeti Szalonban., ** A Magyar Közgazdasági Társaság ma fölolvasó-ülést tartott. Az első fölolvasó S z á n t h ó Menyhért miniszteri osztálytanácsos, a társadalmi muzeum igazgatója volt, aki «’Heverő tőkék a közegészségügy szolgálatában» cimü fölolvasásában fölsorolta az angol és német munkás- biztositó szövetkezetek tevékenységét, hogy munkáslakások építésének előmozdításával, az élelmiviszonyok javításával, üdülőtelepek és más közegészségügyi berendezések létesítésével nemcsak a közegészségügynek tettek szolgálatot, hanem tagjaik életviszonyainak javításával és munkabírásuk meghosszabbításával magának a biztositó intézetnek igénybevételével is előnyösen befolyásolták. Ebből arra a következtetésre jut, hogy a hazánkban lévő különféle nyugdíjintézetek saját érdekükben is jól tennék, ha a kezelésükben lévő mintegy 100 milliónyi tőkéjüket munkásházak, tisztviselő-lakások építésére cs a közegészségügyi intézet előmozdítására használnák. Utána Kohányi Zoltán tengerészeti főfelügyelő olvasott föl «Hajózási egyezmények a világforgalomban» cimmel. A fölolvaső elsősorban a hajózási egyezmények történeti fejlődését ismertette s hangsúlyozta, hogy nálunk a közvélemény saját tengerészeti kérdéseinket még mindig nem méltatja figyelemre. Mind a két előadást a nagyszámú hallgatóság tetszéssel fogadta. ** Elelmiszex'kereskeáők a kereskedelemügyi minisztériumban. A fővárosi élelmiszerkereskedők egyesületének nagyobb küldöttsége akart ma délelőtt tisztelegni Hieronymi Károly kereskedelemügyi miniszternél, azonban más elfog- lalsága miatt sem a miniszter, sem az államtitkár nem fogadhatta a Reputációt. így aztán P a p p Árpád miniszteri tanácsos elé járult a küldöttség és kérte a vasárnapi záróra kérdésében kiadott rendeletek egyenlő alkalmazását, valamint azoknak az óhajtásoknak figyelembevételét, amelyeket tavaly memorandumba foglalva Kossuth Ferenc akkori kereskedelemügyi miniszternek átnyújtott. Kiderült azonban, hogy a Kossuthnak átadott memorandum nyomtalanul eltűnt a minisztérium aktái között. ** A Hírlapírók Nyugdíjintézetének közgyűlése. A Magyarországi Hírlapírók Nyugdíjintézete e hónap 24-én, vasárnap délelőtt 11 órakor tartja 29-ik rendes közgyűlését a- Budapesti Újságírók Egyesülete üléstermében (VII., Erzsébetkor ut 27. sz.) a következő napirenddel: 1. Az igazgatóság és a fölügyelő-bizottság jelentése és az 1909. évi számadások előterjesztése, valamint az ezzel kapcsolatos javaslatok. 2. Négy igazgatósági tagnak és a fölügyelő-bizottság tagjainak megválasztása. 3. Az intézet tagjainak indítványai. ** A Szabad Lyceum április hó 24-én, vasárnap délelőtt fél tizenegy órakor nyilvános előadással kapcsolatos ünnepi közgyűlést tart a Magyar Tudományos Akadémia kis gyüléstermóben. A közgyűlés napirendje a következő: 1. Dr. W e- k e r 1 e Sándor tiszteletbeli elnök megnyitója. 2. Dr. Fellner Frigyes titkári jelentése. 3. Dr. Hegedűs Lóránt: A magyar középosztály végzete. 4. Zárszámadás, költségvetés előterjesztése. 5. A népszerű főiskolai tanfolyam központi bizottságába négy kiküldött, öt rendes és három pótválasztmányi tag választása. 6. Esetleges indítványok* 7, láugkí íáEÓgző, u FŐVÁROS. VILÁG fl kórházak. Báró Müller Kálmán, a pesti kórházak igazgatója, — mint jelentettük — az őszszel otthagyja állását, mert «nem nézheti tovább a kórházi állapotokat.» Báró Müller tehát elmegy, de a bajok, a mizériák, itt maradnak. A kórházak azután is csak olyan zsúfoltak lesznek, mint eddig. A beteg ember számára ezután sem lesz hely a kórházakban, mert uj kórház építésére nincs pénz. Nem is csoda, hogy díiics, mert hiszen kongregációs templomok építésére és felekezeti segélyekre kell a főváros pénze. ' \ Báró IMüller távozásának váratlan bejelentése kissé megzavarta a városházi urak kedélyének nyugalmát, de ez az ideig-óráig tartó izgalom nem változtat a kórházi állapotokon. Holnap-holnapután napirendre térnek Müller távozása fölött és marad minden a régiben. A kótezernyolcszáz beteg befogadására berendezett pesti kórházakban ezután is négyezer beteg kér majd helyet és ezer beteg embert ezután is el kell majd utasítani a kórház kapujából, mert «nincs hely.» Hallatlan állapotok ezek, amelyeken nem akarnak, nem tudnak segíteni, mert a pénz felekezeti segélyekre kell. Épp tizenöt esztendeje akarják lebontani a Rókust, mert rozzant is, meg szűk is a betegek befogadására, de tizenöt esztendő alatt nem tudták odáig vinni- a dolgot, hogy csakugyan uj kórházat építsenek a Rókus helyébe. Halogatták, prolongálták a dolgot, mert a kórház ráér, a betegek várhatnak, ha pedig nem akarnak várni, hát haljanak meg. Az állam sem akar kórházat építeni, szegény betegek számára az, államnak sincsen pénze. Az elmebetecgyógyintézetek is állandóan zsúfoltak. Budapesten szabadon járnak a lipótmezei gyógyitóintézetből kiszorult betegek. Az egyetemi klinikákra csak akkor veszik föl a beteget, ha valami ritka, nem mindennapi betegsége van. A főváros nem .épít uj közkórházat, mert nem építhet; nincs rá pénze. Nem épit uj kórházat, csak «tervbe vészi az építést.» (Megtervezték a városházán, hogy az uj kórház tizenhat-húsz millió koronába fog kerülni és hogy a Külső Kerepesi-uton a huszárkaszárnyával szomszédos városi telken fogják fölépíteni. Gróf Andrássy Gyula volt belügyminiszter már azt is megígérte, hogy a belügyminisztérium hajlandó az épitési költségek egy részét magára vállalni és a beruházott tőke törlesztésének egy részét, talán ötven százalékát, az állam fogja fizetni. Azonban a koalíciós kormánynyal együtt megbukott Andrássy is és B á r c z y polgármester most élőiről kezdheti a tárgyalást az uj belügyminiszterrel, ha majd egy kissé lecsöndesül a politika. Addig is várjanak a betegek, ha nem akarnak várni: menjenek — szanatóriumba. Abban is megállapodtak a városházán, hogy először a szegényházat építik meg és a mai szegényházat gyűjtő-kórházzá alakítják át. De ebben a dologban sem történt semmi érdemleges. Most pedig báró Müller Kálmán otthagyja az állását, mert az állapotokat nem nézheti tovább; elmegy és «az" állapotok» itt maradnak. = Mégis lesz taksamórő. A főváros már hosszabb idő óta tervezi a taksamérő kötelező behozatalát. Először . összekötötte az automobil-bérkocsi dolgával, azután egyszerű közgyűlési határozattal akarta kötelezni a bérkocsisokat a taksamérő használatára. A miniszter azonban nem járult hozzá ehhez a megoldáshoz és a tanács ma szabályrendeletben mondotta ki a kötelező taksainérő használatát. A bérkocsidijakat igy állapította meg a tanács: Egyfogatu kocsi dija: 1 vagy 2 személy fizet nappal az első 1200 méterért 1 koronát, minden további 600 méterért 10 fillért, éjjel az első 900 méterért 1 koronát, minden további 450 méter 10 fillér. Ugyanennyit fizet több személy nappal, éjjel és a pályaudvarokról az első 600 méterért 1 korona a dij, minden további 300 méter 10 fillér. A várakozás dija öt percenkint 10 fillér. Kétfogatu kocsi dija 1 korona 60, fillér 1 vagy, 2 személyért 1910. április 15. az első 1800 méter után, 20 fillér minden további 90 méterért. Éjjel, vagy több személynek nappal az első 1200 méter 1 korona 60 fillér, minden további 600 méter 20 fillér. Több személynek éjjel és a pályaudvari forgalomban az első 900 méter 1 korona 60 fillér, minden további 450 méter 20 fillér. A várakozás dija 5 percenkint 20 fillér. = A kiütéses tífusz. Tegnap uj beteg nem volt. A megfigyelő-osztályból távozott 3 nő és 2 férfi, a megfigyelőbe fölvettek 1 nőt és 3 férfit. A létszám ma: pozitív beteg 22 nő és 33 férfi, megfigyelés alatt van 10 nő és 11 férfi. — Sikló a Gellérthegyre. Egy vállalkozó a Rácfürdőtől a Gellérthegy tetejére siklót akar építeni. A tervezett vonalnak tegnap tartották meg a közigazgatási bejárást, amelyen a terveket elfogadták. i j i ‘ ;■ — Budapest Januárban. Á főváros statisztikai hivatalának jelentése szerint ez év január havában a főváros lakosságának száma 833.703 volt. Élve született január hónapban 1838 gyermek, meghalt 1341 egyén. Esketés volt 563, ezek közül vegyes házasság 165, keresztény-zsidó házasság 12. Az elhaltak közül kórházban halt meg 505. A főbb halálokok voltak: veleszületett gyengeség 53, gyermekek bélhurutja 44, tüdővész 229, ütérelmeszesedés 59, szervi szívbaj 62, tüdőlob 136, tífusz 7, skarlát 16, diftéria 15, kanyaró 16, baleset 25, öngyilkosság 36, gyilkosság 3. A községi kórházakban január hó végén 4205 egyén állott ápolás alatt. A mentőegyesület 1082 esetben nyújtott első segítséget; ezek között 558 sérülési eset volt, öngyilkossági kísérlet pedig 66. Az üzletnyitások száma 427, az üzletbeszüntetéseké 198. Behoztak január folyamán 230,169 mm. gabona- neműt, 1,745.657 mm. kőszenet és 179.109 mm. kőolajat. A személyforgalom a közúti vaspályán és a városi villamos vasúton 10.9 millió volt. Á hidakon átkelt 1.2 millió ember és 0.2 millió kocsi. A.’ fővárosba érkezett 1.4 millió egyén, elutazott 1.5 millió. Január hónapban 18 lakóház építését fejezték be 592 lakással és összesen 785 szobával. Az adóhivatalban 0.8 millió korona folyt be, ebből állami adó fejében 0.5 millió korona. A hajléktalanok menhelyében és a fővárosi szükséglakásokban ingyenesen meghált 10.989 egyén. = Újabb ásatások Akvivkuniban. Az óbudai határon fekvő régi római telepen a múlt esztendőben szüneteltek az ásatások. Külföldi tudósok és érdeklődők azért nagyszámban keresték föl a fölásott várost, valamint az akvinkumi múzeumot. Dr. Kuzsinszky Bálint egyetemi tanár, az akvinkumi muzeum igazgatója és az ásatások vezetője az idén beadványt intézett a fővároshoz, hogy utaljon ki megfelelő költséget, a melylyel a kutatásokat folytatni lehetne. Akvinkum' még nincs egészen föltárva és újabb ásatás esetén bizonyára a műemlékek egész sora kerülne napfényre. = A főváros uj építési szabályzata. A főváros uj épitési szabályzat-tervezetét a közmunkák tanácsa átküldötte a főváros hatóságának, hogy az, mint épitési hatóság, tegye meg észrevételeit. Hogy pedig a tanács kellő gondossággal járhasson el, szükségét látta B á r c z y István polgár- mester annak, hogy a szabályzat-tervezetet megvitassa. E célból ma délután fél öt órára értekezletet hivott egybe, amelyen megjelentek a főváros hatósága részéről D e v e c i s Ferenc középitési igazgató és dr. Harrer Ferenc a tanács magán- építési ügyosztályának ez idő szerinti vezetője, továbbá a törvényhatósági bizottság építész tagjai. Bárczy István polgármester ismertetvén a tárgyalás anyagát, rámutatott a föladat fontosságára és kívánatosnak jelezte, hogy az értekezlet minden egyes tagja alaposan tanulmányozza a tervezetet és külön-külön írásban tegye meg az elaboratumra vonatkozó megjegyzéseit és javaslatait. A polgár- mester indítványát az értekezlet egyhangúan magáévá tette. A vélemények beterjesztésének batárideje három hét. A beérkező anyagot a magán- épitési ügyosztály a mérnöki hivatallal karöltve fogja földolgozni és az igy előkészített elaboratu- mot fogja a legközelebbi értekezlet megvitatni. KÖZOKTATÁS. í*i Analfabéták oktatása. A Torontálvárnu gyei Közművelődési Egyesület az Országos _K3" művelődési Tanácscsal együttesen a lefolyt tél i< lyamán a vármegye különböző községeiben tani' lyamokat rendezett a felnőtt analfabéták számára, közművelődési egyesület a vármegye lelkes tani* ügyelőiének segítségével 81 községben indította ír a szervezési munkát és 35 községben sikerült megcsinálni a tanfolyamokat. Bár a tanfolya szervezése nagy nehézségekkel járt, mert sok; részint családtagjaik, részint társaik gúnyoló és lebeszélése visszatartott a tanfolyamokon részvételtől, mégis 925 analfabéta hallgatót rült a tanfolyamokra összetoborozni. A tanfol kát mostanában fejezték be rendes vizsgákk hallgatók közül 354-en vizsgáztak le siker »agyar írás- és. olvasásból, továbbá, a szám i
