Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 32-es doboz
Jókai írásai. Irlauemeskéri Kiss József. • A feledés' homálya rá" .nem ; borul, még Tníáthataiiap idők múltává! sem,. legyen nagy, alkotás, vagv^ kicsi apróság, bármire is, a mi 'Jókaié volt vagy hozzája tartozott: A páratlanul gazdag lélek nagyszerű -kincseit életében több mint félszázadon át pazarul szórta oda milliók javára. De az öröklétbe térve is -folytatja igazi nagy hivatását itt a földön, mert hiszen csak abba kell elmerülnünk, a mit ő itt hagyott, hogy ideálisan szép, nemes és tiszla gyönyörűséget találjunk az élet szürkeségében. Abból pedig, a mit' itt hagyott, van még sok minden, a mi majd még csak ezután lesz olyan iközkinccsé, mint a többi már régen. A virágnak. kiüencszer kellett kinyílnia sjrbantjáu, a mig ezekre az idő elérkezett. Azt lehet mondani, hogy erre az időre szükség is volt, mert ennyi időnek el kellett múlnia a mindennapi élet forgatagában, hogy ezek a hátrahagyott, dolgok is nagy ember emlékéhez méltóan válhassanak közkiuccséí ’ Nem hogy a szakértő irodalmi körök, de még a költő-fejedelem legbensöbb környezete sem tudta pontosan mérlegelni, hogy a művészi, irodalmi és irodalomtörténeti kincseknek mily nagy értéke van lerakva a most közkinccsé lelt hagyatékában. Ez tulajdonképpen két részre oszlik. Az egyik rész, a melyből a Pétőíi-házban megcsinálták a gyönyörű Jókai- nnizeumoí, a másik rész az irodalmikig megbecsülhetetlen éilékü mindenféle írásnak az a tömege, a- mely a Nemzeti-Mifzeum önzeiébe került. . . .1 Nem kevesebb,' mint kélszázbuszonkét darab kézirat, Vers és más egyéb, azonkívül pedig ezerhatszáhregyvonhat levél van ebben a gyűjteményben. A levelek közül néhányat ő maga irt, de a legtöbbet hozzá írták e hazából és a világ minden részéből. 1 Az irodalmi hagyatékot méltatva azonban, lehetetlen szó nélkül elmenni a most megnyíló Jókai-muzeum mellett sem. Ott mincdekelött szemünkbe ötlik a sok szép dolog közt a költőfejedelem Íróasztala. K mellett az ötvenes években készült bútordarab mellett ülve Uta valamennyi alkotását. 1 i A világon nincs olyan statisztika, a melynek kimutatásba foglalt rideg iratai olyan beszédesek volnának, mint azok, a melyeket a Nemzeti Múzeumban Sebestyén Gyula dr., a könyvtár őre, Jókai irodalmi hagyatékának olvasása és tanulmányozása után hónapokon át végzett, fáradságos munkával készített; Ennek az útmutatásával búvárkodva az Írások tömegének nagy labirintusában rátalálunk a minden szépben a legszebbre és legérdekesebbre. Általánosságban szóba e rövid ismertetés keretében a hagyatékról megállapítható, hogy van benne sok kiadatlan kézirat, de a legnagyobb része levelezés. A kéziratok közül a legérdekesebb az — utolsó. Egy megkezdett, de még be nem fejezett regény. A témája méltó Jókai nagyságához: .t világ teremtése. Az ő kedvelt lilaszinü .tintájával és hibátlan gyöngy betűivel negyedrét papíron negyvenöt oldalt irt meg. Sajnos, ebből az első huszonhárom elkallódott. A többit elolts. ki az tjiBDcn tier muinva.cii'isjvv-i. amuju . vasvá, csak csodálni lehet Jókait, a ki nagy. -regényírói pályájának alkonyán, oly kápráztatóan ragyogó fantáziájának már kialvó lángjánál ilv nagy koncepciójú témával foglalkozik. Azt lehet mondani, hogy regényírói pályájának ez a töredék méltó befejezése. Az utolsó sorok, a mit. dicsőséges életében még letudott Írni ebből' áz utolsó regényéből az utolsó szóig, a melyet, mint regényíró telt papírra, Íme itt következnek:.A világ teremtésének hatodik napjáról szóló részből valók: Megkezdődtek -a csodák napjai és jött a fölszabadítás. Megjelent köröskörül a látóhatáron a délibáb tüneménye. A délibáb, a Fata morgana, az a misztériuma a természetnek, a melyet kimagyarázni máig sem tudnak a természettudósok. Mindennap láthatjuk azt a hortobágyi pusztán, néha' pompázó kedvében. Köröskörül hullámokat hányó tenger, mely egyre közelit felénk. Ä hullámok közül paloták, tornyok, templomok emelkednek ki, miknek visszafordított tükör-képmása meglátszik a tenger vizében. Néha egész városok széles utcákkal, a mik nem léteznek sehol. Egyszerre ösz- s*>omlanak, semmivé1 lesznek. Támad helyettük sötét pálmaerdő, királyi sudarak. a nőknek hire sines ebben az országban. Majd meg óriás állatok, szörnyetegek gázolnak elő a lütő hullámokból és jönnek fenyegető gyorsasággal elénk. A tudomány tehetetlen c tünemény kimagyarázásában. Mondják, hogy a szikes tatai áthevülése, a megritkult lény idézi azt elő. De hát hol veszi a megritkult lény azt a fantáziát, mely palotáival, várromokat, mauzóleumokat feremt a semmiből és mi az anuuya ennek a csodaképnek, a mit élő szemeinkkel látunk. A miért mutogatja a játékos tündér ozl a varázslatét éppen csak itt a pusztának, a pásztoroknak, a nyálaknak, közel Hogy városban már nem látja senki.
