Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 32-es doboz

12

FESTI HÍRLAP

190y. augusztus 3., kedd

— (Petőfi.) Alkalmi tudósitónk írja: Hatvan éve immár, hogy Petőfit elvesztettük, de a távolodó idővel szeretetünk nemhogy fogyna, hanem mindegyre növekszik az iránt a halhatatlan ifjú iránt, aki 1849 julius 31-én tűnt el mindörökre a fehéregyházi sikon az ország szeme elől. Mélységes tragikuma a magyar nemzetnek, hogy Petőfi Sándort akkor vesztette el, mikor a szellemnek ez óriása előtt hosszú élet állott, hosszú élet, amely csodálatos alkotásokat jelentett volna a magyar nemzetnek és az egész emberiségnek. Petőfi halála nemcsak nekünk volt legnagyobb veszteségünk szabadságharcunkban, hanem vesztesége volt az egész emberiségnek. Nézzék végig valamennyi európai nemzet lirai termését: Petőfihez hasonló nagyszabású költője talán van más nemzetnek is, de nagyobb poétája egy sincsen. És hol van az a poéta, aki huszonliatéves koráig ilyen ragyogó oszlopsorát teremtette meg a maga dicsőségének? És hol van a poéta, akinek az élete, a cselekedetei annyira harmóniában lettek volna a költészetével? Embernek és költőnek egyaránt óriás Petőfi Sándor, akinek a versei nemcsak örök forrásai a gyönyörűségnek, hanem az eszmék, amiket a verseiben kifejezett és élete folyása nagyszerű nevelői lehetnek az ifjúságnak. Valaki pár év előtt könyvet irt Rembrandtról, mint nevelőről (Rembrandt als Erzieher), könyvet, amely nagy feltűnést keltett, hát Petőfiről nem lehetne-e könyvet Írnunk, mint az ifjúság nevelőjéről, mint az igazi férfiú példaképéről, mint a legnemesebb magyarról, akit ez az ezeréves föld szült. Chateaubriand a franciák hires poétáját, Hugo Viktort, enfant sublime-nek nevezte, fenséges gyermeknek, amikor az ifjú Hugót először látta és beszélni hallotta. Nekünk Petőfi Sándor a fenséges gyermekünk, örökké gyászolt és örökké szeretett ragyogó büszkeségünk. Ezt a mi nagy büszkeségünket, ha nem is teljes értékében, mégis csak ismerik valamennyire a külföldön is. Egyik bécsi népies folyóirat, a Neue Glühlichter cimü, julius 28-iki kelettel Petőfi-emlékszámot ad ki. Közli Petőfi rövid életrajzát ezen a cimen: A nép fia. (Ein Sohn des Volkes) és néhány versét közli a nagy költőnek: A király és a hóhér; A márciusi ifjak; 1848 és Magyarország cimüeket, Josef Steinbach fordításában, aki lefordította Petőfi valamennyi versét. A nevezett lap ezt a kötetet nagyon melegen figyelmébe ajánlja olvasóinak. Nem ismerjük Steinbach ur fordításait és igy űem nyilatkozhatunk róluk. De tudjuk, hogy ha németre vagy más nyelvre valaki jól leforditja Petőfit, akkor más nemzetek is megismerik valódi Irtékében a mi országunk halhatatlan nagy fiát £s más nemzetek is meg tudják érteni, hogy kit Öltek meg Lüders tábornok kozákjai, hogy mit fesztettünk mi 1849 julius 31-én.

— (Baross Gábor emlékezete.) Szép ünnepet rendezett vasárnap délelőtt a kereskedelmi minisztérium és a magyar államvasutak igazgatósága. Vasárnap volt ugyanis húsz éve annak, hogy néhai Baross Gábor a zóna-tarifát az államvas- tttakon életbeléptette. A húsz éves évforduló alkalmából Kossuth Ferenc kereskedelemügyi miniszter rendelkezése folytán a kereskedelemügyi minisztérium, valamint a Magyar Államvasutak igazgatósága díszes koszorút helyezett Baross Gábor szobrának talapzatára. A kereskedelemügyi minisztérium koszorúját Szterényi József államtitkár tette le. Kíséretében megjelentek a szobornál Hoszpoczky János, Péterfíy Lajos, Bérezik Syula, Augusztin Jenő miniszteri tanácsosok, Ve- terle Gyula posta- és táviró-főigazgató, Emich Gusztáv, Daróczy János, Ary Pál, Rambovszky Jenő miniszteri osztálytanácsosok. A koszorú szalagján ez állott: A zóna-tarifa nagynevű megalkotója emlékének, a kereskedelemügyi minisztérium .Az államvasutak részéről Marx János miniszteri tanácsos, az államvasutak elnökhelyettesének vezetésével az összes igazgatók és osztály- főnökök resztvettek az ünnepen. A máv igazgatóság koszorújának a felirata ez volt: Baross Gábor emlékének, a Magyar Királyi Államvasutak igazgatósága.

— (Tolsztoj a világbékéért.) Géniből táviratozzék, hogy Jasznája-Paljánából odaérkezett airek szerint Tolsztoj értekezleten dolgozik a ko- penhágai békekongresszus részére, mely művében amellett foglal állast, hogy a katonai szolgálatot vallási okokból meg lehet tagadni. Tolsztojnak az a szándéka, hogy személyesen is résztvesz a kongresszuson.

— (A Balaton halottjai.) Siófokról jelentik: A Balaton taván ismét halálos szerencsétlenség történt. A baleset áldozata Márton Jenő ismert budapesti épitő-vállalkozó, aki fürdés közben hirtelenül elmerült s pár perc múlva, amikor keresésére indultak, már csak holttestét találták meg. Márton vasárnap reggel érkezett Siófokra egyik rokona látogatására s délelőtt több ismerőse társaságában kiment a Balatonra fürödni. Fürdés közben egyszerre észrevették, hogy Márton eltűnt. Keresésére indultak s egy idő múlva a tó hullámai a fölszinre vetették az építészt, akiben azonban akkor már nem volt élet. A gyorsan előhívott orvosok, dr Sziics és dr Glass, már nem tudták megmenteni a boldogtalan Márton Jenőt. Az orvosok megállapították, hogy az építész, aki úszni jól tudott, kissé elmerülhetett a tó vizében, s amikor a felszínre akart jutni és levegő után kapkodott, valamikópn viz jutott a tüdejéb*, ami aztán megakadályozta a lélekzetvételben. Holttestét a partra hozták s itt, miközben az ott levő dr Szűcs orvos élesztgetni kezdte, jellemző dolog történt. A szerencsétlen épitész holttestét tömegesen állta körül a bámészkodó közönség. Szűcs orvos arra kérte valamelyiküket, hogy a gyógyszertárból aethert hozzon, amivel még talán életre lehetett volna kelteni a vizhefultat. De az egész társaságban senki sem akadt, aki erre vállalkozott volna. A kötelessége teljesítésében megakadályozott orvos hiába szidta é3 sértegette őket, inkább zsebrerakták a gyalázó jelzőket, de nem tettek egy lépést sem embertársuk megmentése érdekében.

Megemlékeztünk már Vértesi-Weisz Ernő tábornok Ferenc nevű joghallgató fiának szomorú sorsáról. A fiatalember tudvalevőleg két nappal ezelőtt egymaga indult el egy lélekvesztövel a tóra. Közben vihar támadt s az almádi-i partról elindult csónakot másnap reggel gazdátlanul találták meg a túlsó parton. Két napig hasztalanul keresték, mig hétfőn reggel megtalálták holttestét a siófoki part mentén. Óváry Ferenc orsz. képviselő rögtön értesítette a szomorú fölfedezésről a fiatalembernek Budapesten tartózkodó szüleit. A holttestet visz- szaszállitották Balatonalmádiba, ahol felravatalozzák s innen a fővárosba fogják hozni a Balaton fiatal áldozatát.

— (Az Erzsébet királyné emlékmúzeum kibővítése.) A budai királyi várpalotában elhelyezett Erzsébet királyné emlékmúzeum az utóbbi napokban nevezetes átalakuláson ment keresztül. Szalay Imre min. tanácsos, a Nemzeti Muzeum igazgatója és az uj muzeum megteremtője, újra rendezte és az udvarmesteri hivatal hozzájárulásával kibővítette az Erzsébet-muzeumot. A muzeum most három teremből áll. Az első a „Mu- zeum-terem“, a második a „Királyné irószobája“ és a harmadik, amelyet most rendeztek be, a „Kutatók terme.“ Mindahárom teremben művészi Ízléssel, de amellett történeti sorrendben vannak elhelyezve a királyné ereklyetárgyai és az Erzsébet királynéra vonatkozó emlékek. Az újabb dolgok közt van az éremgyüjtemény, mely teljes sorozatát nyújtja mindama plaketteknek, arany- és ezüstérmeknek, melyeket a királyné esküvője, megkoronázása, ezüstmenyegzője és halála alkalmából készítettek. Az uj teremben van az Erzsébet királynéra vonatkozó irodalmi emlékek és a királyné arcképeinek teljes gyűjteménye. Az arc- képmetszet-gyüjteményből három havonkint váltakozó kiállítást rendeznek. E teremben munkaasztalok vannak, amelyeknél történetbuvárok, festők és rajzolók dolgozhatnak. Az ujonan berendezett muzeum egész csöndben most nyílt meg és már is naponta sok látogatója van. A megnyitással egyidejűleg megjelent a muzeum leiró lajstroma, melyet Szalay Imre igazgató állitott össze.

— (A lipcsei egyetem 500 éves jubileuma.) A lipcsei egyetem fennállásának ötszázadik évfordulóján tartott jubileumi ünnepségeken az egész világ egyetemeinek és tudományos intézeteinek küldöttei megjelentek. A budapesti tudományegyetemet és a Magyar Tudományos Akadémiát Grósz Emil, Asbóth Oszkár és Ónody Adolf képviselték, a kolozsvári egyetem kiküldötte pedig dr Schneller István egyetemi tanár volt. A képviselők átnyújtották az egyetem vezetőségének a magyar egyetemek és a Tudományos Akadémia üdvözlő iratait és resztvettek az ünnepélyeken. Az ünnepélyekkel kapcsolatban tiszteletbeli doktorokká választották Plósz Sándor egyetemi tanárt és Solérusz Adolf nagyszebeni lelkészt.

— (Tífuszjárvány.) Szabadkáról jelentik: Vértes Árpád joghallgató, a szabadkai tífusz első áldozatának, Weisz Miksának fia, a kórházban tífuszban meghalt. A Weisz-családban több újabb megbetegedés történt«

— (övintézkedés a kolera ellen.) Gróf Andrássy Gyula belügyminiszter a következő rendeletet intézte valamennyi vármegyei és városi törvényhatóság első tisztviselőjéhez:

„Oroszország egyik-másik részében, nevezetesen Pétervárott, a kolerabetegedések újra erősen halmozódván, a baj behurcolásá- nak megelőzésére, illetőleg a baj elhárítására a kereskedelemügyi miniszter ur 58.921/1909. sz. rendeletével intézkedett, hogy kolerával fertőzött vidékekről esetleg törvényhatósága területére utazó egyének érkezését a Címnek, úgyszintén az illető község elöljáróságának eleve tudomására hozzák. Amidőn felhívom, hogy a szóban levő utasok egészségi állapotát öt napon át gondos orvosi vizsgálattal ellenőriztesse, elvárom, hogy a veszedelem elhárítására alkalmas rendszabályok, nevezetesen a 113.234/1908. B. M. sz. körrendelettel előirt intézkedések foganatosításáról lelkiismeretes pontossággal gondoskodik.“

— (Francia orvosok a budapesti orvoskon- gresszuson.) Párizsból jelentik a Magyar Tudósítónak: A francia orvosok a napokban értekezletet tartottak Párizsban Landoney tanár elnöklésével, amelyen megbeszélték a budapesti nemzetközi orvosi kongresszusonvaló részvételüket. Az összejövetelen részt vett Fontenay vicomte, budapesti francia főkonzul is, aki jelenleg Párizs mellett, Dinard-on nyaral. Részletes útmutatásokkal é3 tanácsokkal szolgált az orvosoknak és hangoztatta, hogy Magyaroszágon rendkívül szimpatikus fogadtatásra számíthatnak a francia orvosok. Utána Huges Le Roux hírlapíró, aki már járt Budapesten és felolvasást tartott itt, szólalt fel és igen melegen beszélt a magyarokról. Megemlékezett a magyar nemzet nagy históriai küzdelmeiről és röviden kiterjeszkedett a magyarok mostani politikai aspirációira is. Majd meleg szavakban üdvözölte de Fontenay vicomte feleségét, aki annyi odaadással veszi ki részét fáradhatatlan férjének munkájából Magyarországon, amelyet immár második hazájának tekint. Az összejövetelen részt vett orvosok de Fontenay vicomte és feleségének lelkes éltetése közben fejezték be megbeszéléseiket és avval váltak el egymástól, hogy Budapesten, a kongresszuson majd ismét találkoznak. A nemzetközi kongresszusra Franciaországból eddig már háromé százan jelentették be részvételüket és még mindig igen sokan jelentkeznek.

— (Román orvosok a budapesti kongresz- szuson.) Bécsből táviratozzák nekünk: Több itt praktizáló magyarországi román orvos tegnap értekezletet tartott. Az értekezleten egy memorandumot írtak alá, melyben a bécsi román orvosok romániai kollégáikkal szolidaritást vállalnak' és kötelezik magukat arra, hogy a budapesti orvoskongresszuson nem vesznek részt. Egy a román lapokhoz küldendő felhívásban fel fogják szólítani azokat a magyarországi román orvosokat, akik’ állami alkalmazásban vannak, hogy a Wekerle-kor- mány felszólításának, hogy a budapesti orvos- kongresszuson a román orvosok is vegyenek részt, ne engedjenek és kivétel nélkül maradjanak el a kongresszusról.

— (Zsidó hitközségi hírek.) Fényes ünnepélyességgel iktatták be Zimonyban az ottani izr. hitközség ujonan megválasztott rabbiját, dr Urbach Henriket. Az ünepélyen a városi hatóságok fejei és a többi felekezetek előkelőségei is jelen voltak.

Az óbudai izraelita hitközség vasárnap délelőtt 11 órakor rendkívüli közgyűlést tartott a kaszinó nagytermében dr Stern József elnöklésével. A múlt év május havában megválasztott főrabbi ügyével foglalkoztak; a főrabbivá kétharmad többséggel megválasztott dr Funk Sámuel pozsonyi rabbi április havában ugyanis levelet intézett az elöljárósághoz, amelyben bejelenti, ha augusztus elsejéig állását el nem foglalhatná, úgy továbbra is Pozsonyban marad. Az Óbudán úgy, mint Pozsonyban nagy tiszteletben álló rabbi levelét a közgyűlés sajnálattal vette tudomásul. Az óbudai rabbiválság ezzel még nem intéződött el végleg, mert a kérdésben a VI. izraelita község- kerületi biróság dönt véglegesen. Wiesner Fülöp miskolci kántort főkántorrá választották.

— (Építkezések Pöstyénfürdőben.) A legutóbb kiadott hivatalos vendégnévsor szerint tavalyhoz képest közel 2000 főnyi szaporulatot mutat föl. A vendégek száma máris meghaladja a kilenc ezret, úgy, hogy a fürdő vezető körei egy uj, hatalmas arányú iszapfürdő építését végleg elhatározták. Az előmunkálatokat dr Szontágh Tamás főgeologus a napokban fejezte be. A két millióra előirányzott építkezést az őszszel fogják megkezdeni. Itt említjük meg, hogy Pöstyénbe nap-nap után tömegesen érkeznek külföldi vendégek i*.