Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 32-es doboz

12 elégedéssel vette tudomásul a bizottság, hogy az április 24—26. között rendezendő második IuíusIó- vásárra eddig 126 bejelentő 528 lóval szerepel. Ez a bejelentési létszám is olyan magas, a milyet eddig egy második luxusló vásár sem tüntetett fel. Az eddigi bejelentésekből arra lehet következtetni, hogy mintegy 600 ló kerül a vásárra. A Tattersall fedett lócsarnokának tatarozását illetőleg a bizott­ság úgy határozott, hogy felkéri a magánépitési bizottságot, állapítsa meg, vájjon négy-öt évi használatot alapul véve, egyáltalán szükség van-e a tatarozásra. A magánépitési albizottság vélemé­nyétől teszi függővé azután a csarnok tatarozá­sának kérdését. (A sertésszállások.) A sertésszállásokon lévő tulajdonjogi korlátozás törlése ügyében tudvalévő- lég a pénzügyi bizottság egy szükebbkörü bizott­ságot küldött ki. Ez a szükebbkörü bizottság ma Vaszilievits János dr. alpolgármester elnöklésével ülést tartott. Előadó Márkus Jenő dr. tanács­jegyző volt. A bizottság rövid tanácskozás után egyhangúlag elhatározta, hogy a tulajdonjogi kor­látozás törléséhez azzal a feltétellel járul hozzá, hogy a sertésszállástulajdonosok az értékemelke­dés felét fizetik megváltási összeg fejében. Ez az összeg 1,600.000 korona. (A svábhegyi fogaskerekű vasút téli járatai.) A svábhegyi fogaskerekű vasút téli üzemének ál­landóvá tétele érdekében a svábhegyi villatulajdo­nosokból és állandó lakókból összehívott nagyobb küldöttség fog tisztelegni e hó 21-én, csütörtökön, délelőtt 11 órakor Bárczy István dr. polgármester­nél. A küldöttséget Szebeny Antal dr., a kerület volt országgyűlési képviselője fogja vezetni, a ki a svábhegyiek kérvényének átadása mellett arra kéri a polgármestert, hogy a fogaskerekű vasútnak téli közlekedését, a mely hatásában már eddig is any- nyira jónak és üdvösnek bizonyult, alkalmas módon minden időre biztosítsa. Kérni fogja arra is, hogy a főváros legalább a saját üzemében csekélyebb viteldijjal II. kocsiosztályt is létesitsen a fogas­kerekű vasúton, hogy igy ezt a közlekedési esz­közt a szegényebb emberek is használhassák. (A házmesterek.) A főváros jogügyi bizottsága ma délután Déri Ferencz dr. tanácsos elnöklésé­vel ülést tartott. A bizottság Édes Endre fogalmazó előadása alapján letárgyalta a házmesteri szabály- rendelet hátralevő szakaszait, úgy hogy ezzel a szabályrendelet tárgyalásával teljesen végzett és igy a tanács elé kerülhet. (Egy tisztviselő ünneplése.) Dobján László, a székes- fővárosi statisztikai hivatal közbecsülésnek örvendő tisztviselője, ma. ünnepelte hetvenötödik ezületésenapját. Kartársai ez alkalomból meleg ünneplésben részesítették a közszeretetnek örvendő öreg urat és ragaszkodásuk jeléül értékes emléktárgygyal lepték meg. TODOMÁHY. IB0DALOM. (-) Az akadémiák szövetségének nagygyűlése Rómában. Az akadémiák nemzetközi szövetsége május 9. és 15-ike között tartja üléseit Rómában. Ebből az alkalomból a világ minden részéből oda­érkező tudósok részére nagy, országos ünnepsége­ket rendez az olasz kormány. A nagygyűlés heté­ben egymást fogják követni a lakomák és Ünnep- Bégek s az olasz király alkalmasint kihallgatáson fogja fogadni a külföldi akadémikusokat . A Magyar Tudományos Akadémia a nagygyűlésre Gold- zieker Ignáczot és|König Gyulát küldi ki. (-) A Csokonai- Kör irodalmi pályázata. A debreczeni Csokonai-Kör egy névtelen pártfogójának adományából a következő pályázatokat hirdeti: 1. Kívántatik egy prózában vagy verses formában Írott gyermekmese. 2. Kívántatik egy, a gyermek lelkivüágához mért lírai vagy elbeszélő költemény. Az irodalmi becsű pályamű jutalma 150—150 korona. A pályaművek más kezével vagy gépen Írva, jeligés levéllel ellátva, 1910 október 1-ig adhatók be a Csokonai-Kör titkárságához. KÖZEGÉSZSÉGÜGY. A A XVI. nemzetközi orvosi kongresszus munkálatai megjelentek. A kongresszus előtt meg­jelent 21 köteten kivül, melyek a referátumokat tartalmazzák, újabb 21 kötet az előadásokat és vitatkozásokat közli. Az általános kötet a meg­nyitó, a záró ülés jegyzőkönyveit, a tagok név­sorát s az összes üléseken tartott előadások szőve- gét tartalmazza. A tudományos munkálatokat Torday Ferencz dr. főorvos rendezte sajtó alá. Első eset, hogy alig 8 hónappal a kongresszus után máris megjelentek a tudományos dolgozatok. A Franklin-Társulat nyomdája olyan munkát vég­zett, melyre méltán büszkék lehetünk. A kon­gresszus tudományos eredménye gazdag jutalom mindazoknak, kik a vezetésben részt vettek. az ttjsAg IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS. § Az ügyvédi kamara tisztelgése Rohonyi államtitkárnál. A budapesti ügyvédi kamara és az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézet tisztikara ma tisztelgett Rohonyi Gyula dr. igaz­ságügyi államtitkainál, hogy őt kincveztetéso alkalmából üdvözölje. A kamara képviseletében megjelentek Szivák Imre dr. elnök, Brüll Ignácz dr. helyettes elnök, Papp József dr. titkár, Baracs Marczell dr. ügyész, Szmik Lajos pénztáros, az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdijintézét nevében ott voltak ugyancsak Szivák Imre dr. vezetése mellett Stern Sámuel dr. titkár, Gyöngyössy József dr. ügyész és Keresztessy József dr. pénztáros. Szivák Imre dr. elnök hosszabb beszédben kifejtette, hogy az ügyvédi kar a szeretet, a biza­lom és a remény nevében üdvözli az uj állam­titkárt, a ki hosszú ügyvédi pályáján integer jelle­mével és működésével magára irányította az igaz­ságügyi kormány és a király figyelmét, de egyúttal kivivta az ország egész ügyvédi karának tiszte­letét, rokonszenvét és kollegiális szeretetét. Az ügyvédi karnak a bizajma azonban az államtitkár­ral szemben nemcsak személyi vonatkozású, de elvi alapon is nyugszik, mert az államtitkár poli­tikai működése alatt mindig szabadelvű volt és demokrata, a jog pedig voltaképpen nem egyéb, mint ezen eszményeknek megtestesülése. Utal arra, hogy az ügyvédi gyám- és nyugdíjintézetnek gon­dozása és támogatása az állami hatalom részéről nagyon kívánatos. Nálunk, a hol a szegény ügy és szegényvédelem nincs államilag szabályozva, az ügyvédi kar látja el műiden ellenszolgáltatás nélkül a vagyontalan perlekedők peres és peren- kívüli képviseletét, s ez által teljesiti az állami adminisztráczió egyik eminens kívánalmát. Sürgős megoldásra vár a polgári perrendtartás és az ügy­védi rendtartás mindazon kérdésekkel egyetem­ben, a melyek kapcsolatosak ezen két nagy reform- alkotással. Az ügyvédek és a biróság közti kartársias viszony növelése és fejlesztése szintén elsőrangú igazságügyi politikai feladat. Ezt legjobban lehetne elérni azzal, ha az ügyvédi kar kitűnőségei birákká neveztetnének ki, a mi — elég helytelenül — az utolsó években teljesen szünetelt. Ezek mind első­sorban nem kari érdekek, de nemzeti kívánságok czélpontja, a melyeknek megoldását, vagy leg­alább is erős mértékben való előrevitelót méltán várja az ügyvédi kar az uj államtitkártól is. Beszédét azzal végezte, hogy egy csalódott és jogos ambicziójában kielégítésre nem talált ügyvédi karral nagy és sikeres jogpolitikát alkotni nem lehet. (Hosszas éljenzés.) Rohonyi Gyula dr. államtitkár meghatottan mondott köszönetét a küldöttségnek. Nem akar hosszabb beszéddel válaszolni, nem ad most pro- grammot, mert jól tudja azt, hogy a Budapesti Ügyvédi Kamara üdvözlete nem az államtitkár­nak szól, de elsősorban a kollégának és ez teszi kedvessé és becsessé előtte a kar tisztelgését. Jelszava, a melyet hivatali működése alatt követni fog és akar, az, hogy mindig és mindenütt rendelkezésére áll az ügyvédi karnak azzal a tu­dással és tapasztalattal, a melyet éveken át, mint gyakorló ügyvéd gyűjtött. Hosszú ügyvédi pályáján tanulta értékelni azt a hatalmas erőforrást, a melyet a modern államiság a magyar ügyvédi karban bir és az anyagi igazságnak azt a tekintélyes biztosítékát, a mely az ügyvédi karnak a jogszolgáltató magyar bírósággal való összhangzatos együttműködésé­ben rejlik. Minden erejével arra fog törekedni, hogy a jogkeresőknek és a jogszolgáltatóknak ezt a két nagy táborát a közös ideál és végczél, a modem magyar jogállam kiépítése érdekében egymáshoz közelebb hozza. Szem előtt fogja tartani a nagy és általános igazságügyi érdekek keretén belül és ezekkel teljes összhangban az ügyvédi kar jogos érdekeit és boldog lesz, ha a karért valami mara­dandót tehet. Együtt érez az ügyvédi kamarával, meg akar ismerkedni a kar egyes tagjaival, baráti viszony nélkül nem képzel sikeres és közvetlen érintkezést, a mi elengedhetetlenül szükséges. Ne várjátok be az évi jelentést, — ezzel vé­gezte be beszédét az államtitkár — de jöjjetek hozzám bármikor teljes bizalommal, akár egy jó ideátok van, akár panaszotok vagy kérelmetek, bennem mindig az ügyvédi kar testvérét fogjátok megtalálni. (Hosszantartó éljenzés.) I* A budapesti ügyvédi kamara ezenfelül átira- tilag üdvözölte Vavrik Béla dr. curiai másodelnököt. Kiemelte a kamara, hogy Vavrik Béla pragrammja, a mit székfoglalója alkalmából kifejtett, nem volt egyéb, mint negyven évnél hosszabb bírói műkö­désének klasszikus szavakkal való jellemzése. A kamara szerint az uj másodelnöknek tulajdonságai, bölcsesége, a jogtudomány minden ágában való szakképzettsége és közismert igazságszeretete, hu­mánusan érző szive kiválóan predesztinálták őt arra, hogy a Curia másodelnöke legyen. Végül meleghangú búcsút vett a budapesti ügyvédi kamara a nyugalomba vonuló másod­elnöktől, Bernáth Gézától, a kinek nagy bírói erényei voltak, a ki nem engedett a hatalom be­folyásának sem. A Curia ügyvédi tanácsát ő vitte be az életbe, a miért a kar neki örökre hálás marad. § A bírák tehermentesítése. A budapesti ügyvédi kör április 21-én este fél hét órakor Szemere-utczai helyi­ségében értekezletet tart, a melyen folytatják a bírák tehermentesítésének s a budapesti járásbirósági szer­vezet reformjának megvitatását. Eddig felszólalásra Bihari Mór dr., Blauner Mór dr., Waigand József dr. jelentkeztek, Teller Miksa dr. pedig zárszóval fog élni. Az értekezlet után társasvacsora lesz. § A Wekerle-kormány sajtópanasza. Ama pör- ben, a melyet a lemondott koalicziós minisztérium egyes tagjai és Szterényi József volt államtitkár egy sértő röpirat megjelenése után a röpirat szer­zője, Habár Mihály hirlapiró ellen indított, a mai napon az ügyészség átküldötte Szlavek dr. vizsgáló- biróaak az Apponyi Albert gróf, Darányi Ignácz és Kossuth Ferencz volt miniszterek sajtópana­szára vonatkozó bizonyítékok anyagát. A vizsgáló­bíró a terhelt jogi képviselőjét, Gál Jenő dr.-t ez iránt értesítette és kijelentette azt is, hogy első­nek az Apponyi Albert gróf volt vallás- és közokta- tá.sügyi miniszter panaszára vonatkozó bizonyíté­kok ügyében óhajtja a bizonyítás lefolytatását és pedig a Népszínház—Vigopera bérbe vétele ügyé­ben Mader Raoullal és Bálint Dezsővel folytatott egyezkedések tárgyában. A vizsgálóbíró az erre vonatkozó összes iratokat bekéri a belügyi és a közoktatásügyi minisztériumtól. A védő az ügyész­ség által előterjesztett bizonyítási anyagra nézve írásbeli előterjesztést tett, a melyben kijelentette, hogy védencze az Apponyi Albert grófhoz inté­zendő kérdések által tisztázni óhajtja azt, hogy a Népszínház—Vigopera átvételénél ki járt közben és hogy a volt közoktatásügyi miniszter milyen összegeket utalt ki ? A vizsgálóbiró április 26-ikára idézte be Habár Mihályt és másnap április 27-ikén Apponyi Albert grófot fogja kihallgatni. A védő előterjesztésében azt is kívánja, hogy a vizsgáló- bíró soron kivül, még a tanúkihallgatásokat meg­előzőleg foglalja le azt a táviratot, a melyet Ferencz Ferdinand trónörökös főudvarmesteri hivatala intézett a közoktatásügyi miniszterhez és a mely távirat állítólag arról szól, hogy Mader kívánságát teljesíteni kell. A vizsgálóbiró azonban az ügyész­ség ellenzése folytán ezt a táviratot nem foglalhatja le, mert ennek tartalma az Apponyi AJ bejt gróf és Mader Raoul kihallgatása révén is kideríthető. A védőnek Apponyi Albert grófhoz intézendő kér­désekre vonatkozó előterjesztése kapcsán a vizs­gálóbiró azt határozta, az iratokba csak Habár Mihály kihallgatása után enged betekintést és csakis a terhelt nyilatkozatainak jegyzőkönyvbe­vétele után engedi meg a védőnek, hogy a kihallga­tandó Apponyi grófhoz intézendő kérdőpontokat az ügyészség kérdéseinek kiegészítésére beterjeszt­hesse. § A Nemzetközi Büntetőjogi Egyesület ma­gyar csoportja április 22-én (pénteken) délután hat órakor a Magyar Tudományos Akadémia heti üléstermében ülést tart, mélynek tárgyai: 1. Darvai Dénes dr. előadása: Beszámithatóság és determi- nismus. 2. A közveszélyes bűntettesek kérdésében kiküldött bizottság jelentése. § A szétkaszabolt nagyanya. Argarits An­tal kispesti lakos, légszeszgyári munkás, egy baleset következtében balkezét megsértette és ez megbénult. Miután egy időre munkakép­telenné vált, szorult anyagi helyzetbe jutott és a vele együtt élő Barta Eszterrel együtt szű­kölködött. Ebben az állapotában Peregen lakó Juhász Józsefnéhoz, nagyanyjához fordult, de ez a gorombán fellépő unokát elutasította. Argarits elkeseredésében a múlt év szeptember 18-ikán este Kispesten felmászott egy tehervönat tetejére és igy utazott Peregre, 72 éves nagyanyjához. Az öreg asszony ezúttal sem akart neki pénzt adni. Erre a megvadult unoka fejszét ragadott kezébe és negyvenhét csapással valósággal szétdaraholta az öreg asszonyt. Aztán kisietett a pályaudvarra és ismét egy teherkocsi tetején sietett vissza Kis­pestre. A borzalmas esetet csak másnap tudták Csütörtök, 1910. április 21,

Next

/
Thumbnails
Contents