Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 32-es doboz
4 MAGYARORSZÁG Budapest, 189S. vasárnap, julius 30. tervezető készítésénél, ha sikeres munkára törekszik, figyelembe kellett vennie. A bizottság szem előtt tartotta azon tényt, hogy 1871 éta közel 8 évtized mult el, a nélkül, hogy az 1871-ben kidolgozott javaslat alapján az önkormányzat létesülhetett volna és tudatában volt annak, bogy az önkormányzat most is csak az esetben valósulhat meg, ha az önkormányzat szervezete és az annak adandó hatáskör nem ütközik az egyetemes római katholikus egyház változhatatlan hit- elveibe s szervezetébe és ha nem ütközik a fent- idézett legkegyelmesebb elhatározás azon rendelkezésébe, hogy az ő felségét megillető főkegyúri és legfőbb felügyeleti jog épségben tartassák. Ez okból a 27-es bizottság főfeladatának tekintette e két határvonal szigorú betartásával javaslatát oly alapra helyezni, melyen a magyarországi kathoíikusok önkormányzatát létesítendőnek véb, úgy az egyetemes rém. katholikus egyház szervezetének, mint az ő felségét megillető főkegyúri és legfőbb felügyeleti jognak szigorú tiszteletbentartásával. A bizottság törekvésének tárgya volt továbbá az, hogy a szervező országos katholikus gyűlés által elfogadandó javaslat a fennálló országos törvények változtatása nélkül a főkegyur jóváhagyásával életbe léptethető legyen. A bizottság kötelességének tartotta végre a katolikus önkormányzat szervezetét és hatáskörét oly módon hozni javaslatba, hogy az esetre, ha a bizalom az önkormányzat iránt minden oldalról megszilárdul, hatáskörének fejlesztése kizárva ne legyen. Ezekre való tekintetből kénytelen volt a bizottság sok tekintetben eltérni az 1870—71. munkálat azon határozmányaitól, mélyek esetleg eddig is akadályozták az önkormányzat életbeléptetését; de szerkezeti beosztására- nézve is különbözik javaslatunk az 1870—71-iki munkálattól. Javaslatunk az egyházközségi szervezetből kiindulva halad felfelé az országos katholikus gyűlés szervezetéig. Munkálatunkban gondos figyelemmel figyeltünk arra, hogy az erdélyi katholikus státusnak hosszú joggyakorlat és a törvény által megállapított jogkörét az újonnan létesítendő országos szervezet szőkébbre ne szorítsa és mégis az országos katholikus gyűlésen az erdélyi egyházmegye is képviselve legyen s az uj országos önkormányzat hatásköre az erdélyi részekre is terjedjen ki. A bizottság tárgyalás alá vette a gyulafehérvári s fogarasi érseki és- metropoliai tartományhoz tartozó görög szertartási! római kathoíikusok előterjesztését,, a melyben azon kívánságuknak adnak kifejezést, hogy ők ez országos önkormányzati szervezetből hagyassanak ki, illetőleg, hogy e metropoliai tartomány önkormányzata szerveztessék külön. A bizottság e kívánságot teljesíthetőnek nem tartotta : mert a görög szertartásit római kathoíikusok kihagyása ez országos szervezetből ellenkezik ő felsége legkegyelmesebb leiratával. Sándor Senator és Molnár Mihály Vnot. Urak Ord. Biró Úrnak szóbeli exmissiója következtében a szék Árendás kaszátlóját felmérvén, válaszollyák, hogy a múlt Esztendőben, a szélihez megbatározott 100. lugeru- mokból álló Kaszállót újólag árendás Petro- vits Istvány jelenlétében a sűrűén hantsikolt lineán felmérvén, aztat 113. Iugerumoknak találtak; a 13. íugerum az utakra és az ökör Tsorda Járásra fekvő részben okozni szokott be legeltetésekre adattatván hozzá, minthogy tehát az Árendás Kaszállója bőségesen ki volt mutatva, és annak kihantsiko- lásán maga az Árendás is jelen volt, a Város Kaszállóján levágatott és már 26 vontatókba öszve rakatott szénára nézve a Tudósítók nékie ott helyben hagyták, hogy azt elhor- dattni ne bátorkodjon, az lnhibitiót hazaérkezésekkel Ord. Biró Úr által is nyomban megtétettetvén. VIII. Anno 1830. Die 18-a Julii, Nro. 306. alatt az ugyanazon év szeptember 1-ső napjától kezdődő három eszendöre az egyik mészárszéket Martini Jósef, a másikat Ketskeméti Bognár János árendálta ki, tehát hat esztendőn által volt a Petőfi édes apja a mi árendásunk, mely hat esztendőnek gondja-bajáról ő nem tudott: csak gondtalan gyermekörömeiről. Azalatt kezdett lelke eszmélni, azalatt volt fut- k ár ózó gyerek, nádparipán lovagló, füzfasipot fújó; itt .értette meg az első szűz magyar szót; itt ragadt leikébe az altató nóta, a «Cserebogár, sárga cserebogár»; ennek az üreg templomnak ez a szépszavu üregharangja hívta haza a Szent-János kútja felől, a hol játszani szokott a Móczár-, a Szabó-gyerekekkel ; a mi pusztáink képei rétegeződtek le zsenge leikébe, mely képek, — hiszen minden, az emberi lélek törvényeivel foglalkozó tudja: Örömmel tapasztaltuk azt, bgy a 27-es bizottság minden tagja őszintén óhajtja i katholikus önkormányzat létesítését. Meg vagyink győződve, hogy a világi elemek részvétele azon ügyék intézésében, melyek a javaslat szerint az önkormányzat terére soroztainak, sem egyházunk szervezetével, sem a főkegyuri és legfőbb "felügyelet: jogokkal ellentétben nem áll s hogy a világi hivec közreműködése a tanitó-egyház feladatát könnyibni s a hívekben egyházunkhoz és hazánkhoz való tmtorithatatlan ragaszkodást fokozni fogja. Midőn a bizottság megbízásiból van szerencsénk a latin és görög szertartási! római katholikus egyház magyarországi önkormányzatának szervezetére vonatkozó javaslatot az országos katholikus szervező gyűléshez tisztelettel beterjeszteni, meg kell még említenünk, hogy a 27-esbizottság néhány tagja bejelentette, hogy e javaslattal szemben külön véleményt szándékozik az országos katholikus gyűléshez benyújtani. A 27-es bizottság nevében : Budapest, 1899 pünlösd hó 25. Gróf Szápáry Gyula, Dr. Hoványi Gyula, a 27-es bizottság elnöke, a 2T-es bizottság előadója. Osztrák mozgalom. Prágáiéi távirják, hogy ott kedden, a ezukoradó életbeléptetésének napján, a ezukrászok boltjaikat csukva tartják és meetinget tartanak az adó ellen. A mézeskalácsosok velük együtt tartanak és a város főutezáin demonstrácziót rendeznek az adó ellen. Meetingjeikre meglátták valamennyi prágai országos és tartományi képviselőjüket. A dalmát községi választások. E hó 20-án vették kezdetűket Dalmácziában a községi választások s úgy a horvát nemzeti, mint a «tiszta jogpárt», az úgynevezett Sztárcsevics-párt, heves küzdelmet indított a szerbek és olaszok ^lPn, Az eddigi választások a horvát nemzeti párt győzelmével végződtek. Egyes helyeken a szerbek kiszorították ugyan a Sztárcsevics-pártot, de Raguzát, Zárát, Cattarot, ugylátszik, elvesztik a szerbek. A községi választásokból kifolyólag dr. Matijevics, Raguza képviselője, letette a zárai tartományi ülésen képviselt mandátumát, A dalmát községi választások e hó 30-án érnek véget. A Petöfi-ünnep. — Saját tudósítónktól. — Budapest, jul. 29. Ma délután 5 órakor indult Segesvárra a különvonat a magyar államvasutak központi pályaudvarából, — helyesen : különvonatok. Az utolsó pillanatban a küldöttségek és a virág- koszorúk számára elégtelennek bizonyult a megrendelt különvonat, s igy öt perczczel az első indulása után másikat indítottak. Ez viszi az ország legkülönbözőbb politikai és társadalmi intézményeinek, rétegeinek képviselőit a fejéregyházi sik felé. Magyarország lelkesedése megy velük . . . A kultuszminiszter Petőfiről. Igazabb, nagyobb, fényesebb elismerést magyar költő még nem kapott magyar kormány- férfitól, mint a minőt nyújtott Wlassics Gyula kultuszminiszter Petőfi emlékének abban a) levélben, a mit Bartók Lajoshoz intézett. Más országokban ez egészen természetes ; csak a mi különleges, szerencsétlen viszonyaink között kell érdemül betudni azt, ha egyik magyar1 miniszter azon a hangon szól vagy ir, a melyik hang mindegyikünk szivének mélyében él és rezeg. De ma nem akarunk panaszkodni ; csakjóleső érzéssel konstatáljuk, hogy WJassics ezt a hangot híven, igazán eltalálta. A szép levél következőleg hangzik: Tisztelt Barátom! A Petőfi-Táisaság részéről1 hozzám intézett ama fölkérésre, hogy julius 30-án,, Petőfi halálának félszázados évfordulója alkalmaiból Segesvárott tartandó emlék-ünnepen részt ve':" gyek, julius 13-án, 3026, ein. sz. a. Jókaihoz irit levelemben kijelentettem, hogy ha csak egészségi állapotom engedi, meg fogok jelenni a kegyeletes, nemzeti ünnepen. Őszinte sajnálattal kénytelen ’ vagyok tudatúi, hogy egészségem nem á'lt annyira \ helyre, hogy lemehessek Segesvárra s ennélfogva. Zsilinszky államtitkár fog az ünnepségen képviseletemben megjelenni és Petőfi szobrára a korú mány nevében, valamint nevemben koszorút he^* lyezni. De ha személyesen nem is lehetek jelen az" ünnepségen, hogy halhatatlan Petőfink szobra előtt élőszóval ismételhessem, a miket néhány hete az ország szine előtt elmondottam, dicsőítve a legnagyobb magyar lírai költőt — legalább 6 sorokban kívánok kifejezést adni azoknak az; érzelmeknek, a melyek e napokban, a mikor Magyarország egy szivvel-lélekkel készül áldozni Petőn emlékének, lelkemet eltöltik és fogva tartják. a legtisztábban megmaradandók. Mért atyámfiái, szülötte-véreim, igaz a ti hitetek és tiszteletreméltó, valamint jusson való, — mert a Lelke Nékie bizony itt született. . . Móra István. Petőfi Zoltán. — A Magyarország eredeti tárczája. — Háború förgetegében született és az első, a ki szivére szorította, Petőfi Sándor volt. Arany János keresztfiának szólította és atyja halála után gyermekének tekintette egy egész ország. Anyja a keblén hordta, mikor eltűnt apját kereste Segesvár alatt és alig két éves korában mostoha apái kapott. Virággal hintették be útját s ő nem ezen az utón haladt. Nagynak kívánta látni r.z egész ország s ő a nagyság minden jele nélkül halt meg. Ezek a Petőfi Zol‘én rövid pályafutásának főbb vonásai. Debreczenben született, 1848. deczember 15-én és Budapesten halt meg 1870. november 5-én. Ennek a huszonkét esztendőnek érdekes és mozgalmas a története. Mikor született, oly kicsiny, oly gyönge, oly alaktalan volt, hogy atyja az első pillanatban halvaszületeltnek nézte. Alig kétnapos korában már megbetegedett s a betegség még inkább elcsigázta. Később aztán összeszedte magát és gyarapodni kezdeti Petőfi, mintha sejtette volna, hogy fia nem sokáig él, mindenképp igyekezett megörökíteni: lerajzolta arezvoná- sait s héthónapos korában megírta — életrajzát. Azt a kapcsot, a mely Petőfit a legmélyebb szerelem erejével fűzte nejéhez, még szorosabbá tette a gyermek s Petőfi elhatározta, hogy többé nem válik meg a családjától, Erdélybe vitte szeretteit, a halálveszedelmek kellős közepébe. Ö azt hitte, Erdély a magyar szabadság szülőföldje lesz : Bem volt a vezérí és őt Petőfi győzhetetlennek tekintette. Julius 21-én — tíz nappal a ^segesvári ‘ csata előtt — Tordán hagyta nejét és gyermekét, hogy majd nemsokára győztesen visszajön. És tizednapra a győztes szábadsághös helyett a segesvári csata vészhire jött meg. Julia férjét, Zoltán apját, a haza legnagyobb költőjét vesztette el. Innentől fogva Szendrei Julia története ismeretes. Mondják, hogy özvegy Petőfi Sándorné többször akarta kioltani boldogtalan életét, s: csak egy rózsás gyermekkéz, a kis Zoltáné tartotta vissza, ám tudva van, hogy 1850 jul, 21-én — a tordai utolsó csókok évfordulóján, Horváth Árpád egyetemi tanár felesége lett. A mostoha apa szerető gonddal nevelte Petőfi gyermekét. Zoltán már gimnazista korában beszélt németül és francziául. Gyors felfogású és csinos gyermek volt; atyjának élő képmása. Ugyanaz a merész sastekintet, az a dús háj, azok a szilárd vonások. A tüneményes nevet viselő gyermek minden körnek, melyben megfordult, kedvencze lett. A lehető legbiztatóbb körülmények között serdül, mint a család nyíltan bevallott büszkesége ; szép tehetségeknek adja jelét s deli megjelenésével a külvilág figyelmét is magára vonja. Mindenütt kitüntető figyelemmel fogadják; színházban, hangversenyeken közfigyelem tárgya ; Irrt apók fölemlítik a gyermekifju nevét s a vidéken, a hol csak megfordul, ünnepeltetés tárgyává válik. Lélektani folyamat, hogy a világ ily hízelgő hódolása a fejletlen ifjú jellemre végzetes hatással volt. Herbertnek lenni átok, hacsak oly öntudatos jellemszilárdság nem társul vele, minő Dumas fils-nek jutott. Zoltán középiskolai tanulmányait, a gimnázium 6-ik osztályáig, Budapesten végezte, igen jó i
