Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 32-es doboz

1910. január 16. i BUDAPESTI HÍRLAP (13. sz.) 31 Képviselőválasztás Angliában. I. Az angol választás jelszavai. Irta Hegedűs Kálmán. London, jan. 13. Alikor Lloyd George pénzügyminiszter a budgetet 1909 április 29-én az alsóház elé ter­jesztette, tizenöt millió hétszázhatvankétezer font deficit mutatkozott az állam háztartásában, a mi körülbelül háromszáznyolcvan millió koro­nának felel meg. A budget olyan elveken épült föl, a me­lyek nem respektálták az állami pénzügyek or­ganikus fejlődését és fölforgatták azokat a hagyományokat, a melyek Anglia történelmi evoluciájának útjelző oszlopai. Az a módszer lépett itt életbe, hogy onnan vegyük az adót, a hol legközelebb érjük, ne a jövedelmet, hanem a tőkét adóztassuk meg, nem törődve azzal, hogy milyen nagy adóssággal van már ez a tőke meg­terhelve, — a tőkét sem a szerint, hogy milyen jövedelmező, hanem, hogy milyen nagy értéket reprezentál, — nem a szerint, hogy milyen gaz­dag a tulajdonosa, hanem, hogy mi módon ju­tott a birtokába. Ebben az adóztatási elvben az osztályharc csirái vannak elrejtve. Roseberry lord, a nagytekintélyű volt libe­rális miniszterelnök már 1909 márciusában megérezte a kormány e tendenciáját; a liberális liga tanácsában óvta a kormányt a tervbe vett irányzattól, nehogy a nemzetnek választania kelljen szocializmus és konzervativizmus között. Balfour szeptember 22-én Birminghamben föl­olvasta Chamberlain levelét, a melyben fölhívja a lordok házát, hogy tagadja meg a budgetet; beszédét alkotmányos és demokratikus érzéssel teljes szavakkal végezte: „Az egyetlen itélőszék, a mely hivatva van dönteni arról, hogy rohamo­san emelkedjék az ország nagysága a vámrend­szer védelme, alatt vagy rohamosan sülyedjen a szocializmus örvénye felé: az egyetlen itélőszék a nemzet!“ A felsőház megfogadta Chamberlain ta­nácsát és 1909 november 30-án elfogadta Lans- downe lord következő indítványát: „Ez a ház nem jogosult arra, hogy hozzájáruljon a budget- hez, mindaddig, a mig az ország nem Ítélt fö­lötte.“ Price Colier amerikai iró legújabb köny­vében azt írja, hogy az angol felsőház egyike a legdemokratikusabb intézményeknek. Demok­ratikus érzését fejezte ki a lordok háza, a mikor a nemzetet hivta föl arra, hogy Ítéljen a budget- ben foglalt uj eszmékről, a mire sohasem lett volna a nemzetnek alkalma, ha a felsöház a szo­kásokhoz híven a budgetet elfogadja. Abban úgy a liberális, mint a konzervatív párt meg­egyezik egymással, hogy törvény szerint joga van hozzá, akár elfogadni, akár visszavetni; — csak módosítania nem szabad. Ámde visszave- tési joga, a liberális párt fölfogása szerint, el­évült azzál, hogy nem gyakorolta. Balfour kimutatta, hogy az uj budget- teknikai rendszer gyakorlata mindössze ötven éves; ez a rövid idő egy nemzet életében éppen nem elegendő arra, hogy ilyen lényeges jog el­évüljön; azt is hozzátette az ő derült humorá­val, hogy csak nem fogja a nemzet inzultusnak tekinteni, ha megkérdezik a véleményét. A felső­ház ellenzékének vezérei, élükön Lansdowne lorddál, kötelezték magukat arra, hogy ha a nemzet a budget mellett dönt, ők is elfogadják. A konzervativ-unionista ellenzék alapos kritika tárgyává tette a budgetet, a mely sze­rinte nemcsak lényegére, hanem formájára nézve is egészen uj és szokatlan, mert nemcsak a költségekről gondoskodik, hanem magában foglalja a gyakorlattól eltérőleg a földbirtok becslésére vonatkozó törvényt: a land-valua- tiont. ' A land-valuation: az összes angol föld­birtokok megbecsülése 1909 április 29-iki érték­kel. Ez a becslés szükséges azért, hogy a kor­mány az értéknövekedési adó nagyságát meg­állapíthassa. Az értéknövekedési adó — increment duty —: ötödrésze annak a többletnek, a mellyel az ingatlan értékesebbnek mutatkozik a másra való átszálláskor, mint a mennyire a becslőbi- zotfságok becsülték. Hasonló elveken épül a másik, sokat meg­vitatott adónem: a visszaháramlási adó — re­Hajlott korom dacára Még hős vagyok valóban, Legénykedő. vitéz vér. Ki most is vágok olyan Rendet, ha nem különbet. Mint ők, a nyomorultak! Igaz, hogy nem is ültem Mint ők. a pocsolyában, S tündöklő tavaszomnak Virágit sem dobáltam Cédán az utcasárbá; De mihelyt meglegyintett A diadalmas élet Első szabad fuválma: Feltörtem a magasba. S szikrázó napsugárban. Felhők és viharok közt Edzettem büszke szárrtvám A bátor repüléshez . . . S most. őszi hervadáskor. Midőn köddel borítva. Aszal tan. kimerültén Elbandukol előttem Ez ifjú aggastyánok Vigasztalan csapatja: Szememben föleikázik A régi: dac villáma, S hálát adok az égnek. Hogy tnás bort ittam, mint ők, És másképp is szereltem! Ez önérzetes hang. Ilyen hanghoz joga van annak, ki mindig komolyan vette költői hivatását.De Endrödi komolyan vette magyarsá­gát is. Ez az egész kötet ékes bizonysága, hogy a magyar szellem minden formát magáévá tesz s teljesen magyarrá alakit. E költemények anakreoni dalok, de oly szintiszta magyar ver­sek, hogy a bordalokat egy honfoglaló pogány is elmondhatta volna, mikor kupáját áldomásra emelte. A költőt tehát a nyugati kultúra nem version duty; ez a tizedrésze annak az értéktöbb­letnek, a melyhez a bérbeadó a bérlet megszű­nése napján jut, szembeállítva a becslőbizottsá- gok által megállapított értékkel. Az építkezések, beruházások értékének a tizedrészét az állam egyszerűen magának foglalja le. A kormány e lépésével, hogy a tulajdon értékének részleges elkobzását fölvette a bud- getbe, oiyan nlra lépett, a mely az egész ország valamennyi ingatlanának a nacionalizálására vezethet. Figyelemre méltó jelenség az, hogy a kormány nemcsak azokat a birtokokat becsül­teti meg, a melyeket a budget megadóztat, ha­nem egyéb ingatlant is. A kormány higgadtabb és mérsékeltebb tagjai tiltakoznak az ellen a föltevés ellen, hogy a szocializmus lejtőjére viszik az országot; igy Asquith, Haldane és Grey, a kiket Roseberry a nemzet házőrző kutyáinak nevezett, a kik azért vannak a kabinetben, hogy többi tagja el ne lopja az alkotmányt. Hevesen tiltakozott az alsóház és a lordok- házának ellenzéke az ellen a tendencia ellen, a mely a budget szövevényes paragrafusai közé volt elrejtve. Fokozta a lordok ellenállásának erejét és elhatározásuk szilárdságát az a magya­rázat, mellyel a kormány egyes tagjai a budgetet kommentálták, az a forradalmi hang, a mely- lyel mellette sikra szállottak. Ilyen nagy ipari és kereskedelmi államban, a hol a tőkék lekötése a nemzeti vagyon gyarapítására, vállalatok lé­tesítésére és föntartására hazafias kötelesség, szocialisztikus és forradalmi szózatok igen al­kalmasak arra, hogy a tőkék biztosságát ve­szélyeztessék, hogy a tőkéket kiűzzék az ország­ból, a vállalkozókat megrettentsék, a mi a munkanélküliség már is elrettentő arányaira káros hatással van és a munkások egziszten­ciáját is veszélyezteti. A budgetnek ez a hatása már beterjeszté­sekor mindjárt megnyilvánult. Növekedett ez altkor, a midőn a budget tárgyalása folyamán kitűnt, hogy a kormány milyen hevenyészett javaslatot dolgozott ki, annyira, hogy az a pél­dátlan eset történt, hogy maga a kormány két­százötven módosítást ajánlott saját javaslatá­szivta föl; ellenkezőleg, ő olvasztotta magába és pedig úgy, hogy magyarságát meg nem hamisí­totta. Hiszen tudjuk, hogy lefordította Heinét s még sem volt sohasem Heine utánzó, A nyugat irodalmának tanulmányán nőtt föl; de ez ma­gyarságában nemhogy gyöngítette volna, ha­nem inkább fokozta ellenálló képességét. Mig az uj irány papjai csak siránkoznak ázsiai vol­tunkon, s mindent gyaláznak; addig Endrödi a Munka és vidámság cimü versében azt mondja, hogy két kézzel fogja meg a nehéz eke szarvát s öröme annál mélyebb, mentői mélyebb barázdát hasogathat a nyers ugarban. Nem kell magyarázat hozzá, hogy melyik tesz nagyobb szolgálatot a magyar kultúrának! A költő Csüggedés cimü dalában szerényen s bizonyos lemondással emlegeti, hogy Anak- reonnal, a dalok Ősapjával nem merne ver­senyre kelni. Azt mondja, hogy más életkedv csapongott Anakreon vidám dalában; mig az övében van valami fáradt. Olyan, mint az őszi napsugár, mely játszik, de nem melegít többé. A hatvan év mondatja ezt a költővel, mely vál­lát nyomja; de mi, olvasók, másként érzünk. Minket éppen a tűz és melegség kap meg, mely a versekből kisugárzik. Nemhogy fárasztóvá válnának az egyféle versforma által, a mi ilyen­kor nem is volna csoda; sőt ellenkezőleg, meg­ragad a sokféle hangulat, a változatosan színes kifejezés,,a. váratlan fordulatok újsága és szelle­mes csattanója. Nem léha életörömök hirdetői e versek; jelentőségük mélyebb, semmint első pillanatra gondolunk. A borról dalol legtöbb­ször, de ez csak külsőség. A költő észrevétlenül érinti meg szivünk legbensőbb húrjait s oly hangokat üt meg, melyek egész lelkünket moz­gásba hozzák. Hány megindító hangulatot idéz föl egy-egy váratlan fordulattal! Néha erős len­dülettel csap föl az ének s egész ódái magas­Endrödi Sándor. Irta Barabás Abel. Endrödi Sándor Anakreoni dalok cimü uj kötete a minap jelent meg. A könyv alján ott van az évszám: 1910. Mi ideírunk egy másik évszámot is: 1850. Ekkor született Endrödi Sándor. A költő tehát születése hatvan éves ko­rában kezünkbe ad egy kötet vallomást, melyen át leikébe láthatunk. Hatvan év nagy idő. E dalok pedig az utolsó évek termékei. Annak a néhány évnek, mely a poézisben annyi salakot dobott felszínre. Mely hangos volt az uj irányok jelszavaitól. Mely gúnyt űzött sok eszményünkből s akár­hány tehetséget megingatott és téves ntra veze­tett. önkéntelenül arra gondolunk, milyen szemmel nézi ez uj irányt.az a költő, ki min­dig a' tiszta eszményiség képviselője volt, kinek mindig erőssége volt a gyökeres magyarság, s a ki évei növekvő száma ellenére sem vesztett eredetiségéből és költői erejéből? Endrödi Sándort olyan költőnek 1 ismer­tük, kinek poézise mélyen gyökerezett a magyar talajban s éppen azért a különféle divat nem árt­hatott meg neki. Megmaradt azon az utón, me­lyet Petőfi és Arany mutattak. Éppen azért, mert jó utón maradt, mindig magasabbra jutott s ime, hatvan éves korában is ép tüdővel fuj bele kürtjébe, inig az irányt tévesztett, uj uta­kat kereső ifjú óriások ziháló mellel, fáradtan bukdácsolnak s alig tudnak vele lépést tartani. Méltán mondhatja lehat Lázadás cimü ver­sében: Hisz ezekhez a léha Beteg bábokhoz képest — Ha velők összemérem A magam hatvan évét —•

Next

/
Thumbnails
Contents