Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 31-es doboz

A Petőfi-Társaság az idén is megünnepelte a szabadság ébredésének emlékezetét. Vasárnapi fel­olvasó-ülésének prcgrammszáinai nagyrészt Petőfi­ről, a hatvan évvel ezelőtti március lángszavu hő­séről vették tárgyukat. Mindjárt az elnöki meg­nyitóban Herczeg Ferenc azt a szép és érdekes gondolatot pendítette meg, hogy szabadságharcunk még élő, de évről-évre ritkuló hősei gyülekezze­nek össze még egyszer az ország szivében s fogad­ják az ifjúság háláját és szeretetét, amely virág­gal hintse tele utjokat. A-felolvasó-ülés az Akadé­miában volt, nagy közönség jelenlétében. Ott volt a közönség sorában Bulyovszky Lilla színművész- nő, az 1848-iki márciusi események egyik szem­tanúja is. Az ünnepséget Herczeg Ferenc elnök nyi­totta meg hazafias beszéddel. Megemlékezett arról, hogy hatvan évvel ezelőtt került ki a Länderer és Heckenast-nyomdából a szabadsajté első terméke, a „Nemzeti dal.'- Majd igy folytatta: — A kötelék, mely Petőfi nevét viselő Tár­saságunkat a szabadságharc nagy emlékéhez fűzi, bátorságot és jogot ad nekünk, hogy a mai ünne­pet egy gondolattal üljük meg. A gondolat a kö­vetkező: A nagy idők tanúi, Petőfi névtelen fél­istenei, ma még tekintélyes számmal élnek az or­szágban. Soraik azonban napról-napra ritkulnak és rettenetes gyorsasággal közeledik a nap, midőn e teremben most jelenlevő ifjak elborulva állanak majd az utolsó negyvennyolcas harcos frissen ásott sírjánál. Fölvetem a kérdést, nem kelleme-e már­cius 15-ikének legközelebbi évfordulóját a negy­vennyolcas hősök egy utolsó nagy hadiszemléjével megülni. A revuo az utolsó lesz, annyi bizonyos, az utolsó, mielőtt az agg oroszlánok csapatja be­vonul az örökkévalóság kapuján. Gyűljenek össze még egyszer Budavára alá, melynek magyar vol­táért titáni harcokat vivtak. Babérkoszoruzta zászlóik lobogjanak a Vérmezőn. A várfalak ver­jék vissza még egyszer honvédkiirfök visszhangját. Ismerjenek egymásra a hófehérhaju öregek, kik tüzes ifjúságukban egymás oldalán küzdöttek. Di­csőséges csapatjuk vonuljon el még egyszer, utol­jára, ifjú Magyarország szeme előtt, mielőtt fel­hangzik a végső bus takarodó. Az ifjúság hálája és szeretető szórjon virágot utjokra és melegítse fel öreg szivüket. És hallgassák meg mégegyszer a Nemzeti dalt, mely hatvan esztendővel ezelőtt szi­laj harci vágygyal töltötte el szivüket. Aki jónak Ítéli e gondolatot, az vallja r, magáénak és ke­resse vélünk együtt a megvalósítás útjait. Ezek után megnyitom a Petőfi-Társaság ülését. A Petőfi-Társaság ünnepe.

Next

/
Thumbnails
Contents