Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 31-es doboz
Petőfi atyám mellett ült az asztalnál. Etel nővéremmel szemben. Az asztal egyik végén édesanyám, a másik végén nagyanyám foglalI helyet, s mellette sorban az unokái, kiket ő látott el. Petőfi kevés étkü volt. Levest, húst evett csupán ; a többi ételt alig ízlelte. De a töpörtyűs pogácsa kedvencz eledele volt: ezt nagyanyám tudta és igen jól is készítette. Az ebéd ideje alatt Petőfi csupán atyámmal beszélgetett, nyugodt hangon a művészetről, verseiről, színdarabokról, Shakespeareről. politikáról. Csupán egy-egy reakczionárius fölemlítésére szólt kissé nyomatékosabban és villámló szemekkel, röviden, határozottan : «Kötelet», vagy «Golyót neki!»... Ez az ítélet szavajárása volt. Olykor nagyokat nevetett a Szentpétery kedélyes megjegyzésein. Eendkívül jóízűen, egész lélekből tudott nevetni. Valamint tréfás közbeszólásaival kitörő nevetésre késztetett mindnyájunkat. — Különös megelégedéssel vette, ha atyámat nevetésre bírhatta... Kosztosaink az ebéd végeztével mind eltávoztak. Csak Petőfi maradt velünk az asztalnál és jóízűen ropogtatta tovább a pogácsákat, miket a nagymama sűrűn felváltva hozott fel az asztalra, frissen sülve.-— Mi jutott eszébe, édes anyám? hisz ez már ráadás! — szólt kedélyes mosolylyal Szentpétery, ki maga is mohón falatozott a ropogós, porhanyó süteményből, — s példáját követtük mindannyian. A nagymama Petőfi felé sandítva felelt: — Hát hiszen ma Sándor-napja van!- Igaz a! ugrik föl helyéről atyám, és ezt mi nem is tudtuk! — De tudtam én! — egészítette ki boldog megelégedéssel a nagymama.- Éljen ! Éljen ! Éljen ! — zengte unisono, felállva, az egész család. Petőfi a nagymamához sietett, kezet csókolt s mély érzéstől remegő hangon mondta elfogultan : — Köszönöm ! Egy hó elmúltával Petőfi kosztpénzt akart fizetni Szentpéterynek. Ez, mint özvegy ember, gondtalanul élvén elsőrangú színészi fizetéséből, szűkös anyagi viszonyok közt levő kosztosaitól pénzt nem fogadott el, — így Petőfitől sem. Majd a jobb időkben, kedves Sándor! hagyjuk akkorra ! szólt jóságos arczczal Szentpétery, barátságosan megszorítván a Petőfi kezét. Szentpétery e nagylelkűsége annyira feszélyezte Petőfit, hogy az ebédekre töhhé nem jött el. De atyámat azontúl is látogatta, sőt, közös érdekeik gyarapodásával még, sűrűbben. mint azelőtt. Egressy Ákos. /%y. U/% /???, . /<r; fTet'y. sp . \
