Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 30-as doboz

EGY PETŐ FI-RELIQUIA.

Ismeretes dolog, hogy Petőfi, mielőtt utoljára Bemhez csatlakozott volna, nehány hetet Mező- Berényben töltött, családjával együtt, rokona és barátja Orlai Petrich Soma, voltakép ennek édes atyja, Petrich Sámuel házánál, s eltávozásakor holmiainak egy részét is ott hagyta megőrzés végett. Ezen holmiból Petőfinek 1849-ben használt kalendáriuma később az öreg házi gazda tulajdonába ment át, ki azt holtáig híven megőrizte, s a több oldalról megcsirizelt ereklye most ennek fia, Petrich Pál úr, biztosító társasági hivatalnok (Soma testvére) tulajdona. A naptár nem valami előkelő rangú: Bucsánszky Alajos kis képes naptára, 1849-ikévre; de kétségtelenül Petőfié volt. Yalószinűleg tiszteletpéldányul kapta, miután két verse is van benne: «A magyar nép» s «A faluban utczahosszat» czíműek. De volt a naptárba befűzve három levél tiszta papír, melyeket az öreg Petrich Sámuel (mindig így írja alá nevét) Petőfire vonatkozó följegyzésekkel töltött meg. Ezek adnak a kis könyvnek becset s ezeket közöljük szószerint, csupán az öreg úr helyesírásán és névelő-használatán (nem szereti a névelőket) módosítva valamit. A följegyzés itt következik.

1849 julius 5-én Petőfi Sándor, neje, Zoltán fia és annak szoptatós dajkája érkeztek meg Mezőberénybe, Petrich Sámuel házához, s ottan laktak. — Julius 16-án Petőfi Sándor megfogadta Csipkár Pál szűcsmestert, az aradi útra, a hova Petőfi, Soma fiammal akart menni. Petőfi Sándor Aradra Kossuthhoz akarván menni, Bonyhay Béniámin úr Ígért nekik az aradi útra egy könnyű s kényelmes bőrös ekhós kocsit. — 17-én reggel korán, Csipkár lovaival ment el Bonyhay úrhoz kocsiért; a mint a kapun kiértek a lovak, elragadták a kocsit. Csipkár Pál mit tudott tenni: a lovakat gyeplőnél fogva erősen húzta, és átellenben Minich Adám magtárának húzta, annyira, hogy a kocsit egyenest falnak vitték, a hol is a kocsi rúdja s egy lőcscse eltörött és egyik koesioldal is. Akkor nap az Aradra menetel elmaradt.