Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 30-as doboz
2 dal beszélgetett vagy felolvasott a leányoknak és barátnőiknek magyar költőktől vagy Heinétől, melyet rendesen a zsebében hordott. De valószinü viszont az is, hogy nem egy nagyobb terv vagy gondolat fogamzott meg itt agyában, a jó, egészséges, üde tátrai levegőben, a szép hársfa alatt. (Ebből az időszakból valók a következő, kevésbbé jelentékeny költeményei: „Paripámnak az ő színe fakó“, népdal; Egy asszonyi állathoz“, „Heinei“, főképpen kigondolt költemény és „Fresco ritornell“, tréfás dal.) Már most azóta, hogy Petőfi itt járt és itteni tartózkodásával szentté tette ezt a helyet, 62 év folyt le s még mindezideig semmiféle lépést nem tettek arra nézve, hogy Petőfinek emlékét — ha csak a legszerényebb módon is, de mégis — valami maradandó emléktáblával megörökítsék. Ne maradjunk tétlenek, indítsuk meg a mozgalmat, kezdjük meg a gyűjtést, hogy az emléktábla felállításával Petőfi emlékét az utókor számára megörökítsük. Nem is kerülne oly nagy anyagi áldozatokba, hogy ezt a tervet keresztül vigyük és megvalósítsuk. Az emléktábla helyére nézve két tényező jöhet tekintetbe. Az egyik a hársfa, mely azonban arra való tekintettel, hogy a fát talán idővel kifogják hasítani, elesik, úgy hogy nézetem szerint csakis a másik jöhet számitásba és ez a „Petőfi-szoba“ (ha úgy szabad neveznem) utcai homlokzata. A bal kapu jobbra eső két ablaka közé lehetne az emléktáblát elhelyezni, minthogy ez a két ablak ahhoz a szobához tartozik, amely Petőfinek szállásul szolgált. E tábla felállításával oly eszme nyerne megtestesülést, melynek már régebben kellett volna megvalósulnia; Igló város hazafias közönségének pedig alkalma nyílnék oly ünnep rendezésére, melyre méltán büszke lehetne. Reméljük, hogy ami késik, nem múlik 1 M. A* Szepesi pánszlávok. A következő sorokat vettük : Tekintetes Szerkesztő Úr 1 A vármegyei kir. tanfelügyelő ur által rendezett közjáték befejezéséül kérem még a következő soraimnak nagybecsű lapjában helyet szorítani. Én a kir. tanfelügyelő úrtól nem követeltem, hogy a megtörtént dolgokat visszavonja — hanem csak a meg nem történteket. A röpirat terjesztésére vonatkozó és a Szepesi Lapok julius 3-iki számában közzétett helyreigazítását és a második vádjára vonatkozó bár szűkmarkú „és avval kapcsolatos egyéb állításaim“ szavakba foglalt visszavonását is tudomásul veszem ugyan, hanem helyesebb lett volna itt is a gyermeket saját nevén megnevezni ilyfor- mán: kötelességem kijelenteni, hogy forrásaim szerint Majercsák Mihály védfalvi lelkész az ő gondjaira bízott iskoláiban a magyar nyelvnek tanítását nem akadályozta, sőt tőle telhető módon elősegítette. Azon elismerést, hogy a magyar érzelmeinkben és törekvéseinkben egyek vagyunk az „errare humánum est“ elvénél fogva én is köszönettel adózom neki, de mi azon kérését illeti, hogy segítsem ötét szegény küzdődőt a konkolyhintők kinyomozásában: azt, nem lévén rendőrhatóság, plébániám területén kívül nem tehetem és őtet abban a munkában, hogy tiszta búza között konkolyt keressek, nem követhetem, de az én plébániám területén belül ezen hazafias kötelességemet, hogy tiszta búza közé konkoly ne kerüljön, nélküle is szívesen elvégzem. Mi azonban az iskolát illeti, ott már az ő hathatós közreműködését is kérem, ott csak vele karöltve kívánok gyomlálni. Ez oknál fogva tisztelettel felkérem a nagys. kir. tanfelügyelő urat: méltóztassék ezentúl évente meglátogatni iskoláimat és biztosítom Önt, hogy rövid idő múlva alkalma lesz „alapos“ meggyőződést szerezni arról, hogy milyen „alaptalanok* voltak az ellenem emelt vádjai és a Szepesi Lapokban nyilvánosságra hozott állításai, melyeket meg nem cáfolt és meg nem cáfolhat. Védfalu, 1907. évi julius 4.-én. Hazafiui üdvözlettel a tek. Szerkesztő úrnak kész szolgája Majercsák Mihály védfalvi rk. lelkész. A h riumai, r pontjain gését, t állapotát az össze bajok i érzelmei irányitáf Mi zonyos az által nyernie, a kicsir kor, am jait fel s ily m szolgák H egyes 1 e maga s ha a lenkezf tóriumc lenek: szegén; kívül e hírlapi: melyrő E esetet, tudom érdekl sen a a vi( makac saison szapoi cimen hogy felelel gositv érdek lődő, a köz társac felfog mérsé ságán kellék — az melye társac méltó mind.' geit 1 ily v: gyob szem lenbe a mi egén hián erős: pen; dóri ség tázc köz gük vor vez nál sze goi dől me pk cs< LINGSCH Gí *i««í+Aoí á\r IRfiQ Minden hétfőn rnhafesti
