Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 30-as doboz

temónyeit, melyeket Emi eh Gusztáv már 1847- ben egy kötetben kiadott. Ugyanakkor Petőfi kötelezte magát, hogy ezentúl Írandó költeményeit egyes kisebb darabokban vagy kötetekben ki nem adja, hanem azokat tartozik összegyűjteni, mig akkora kötetet képeznek, mint az 1847-iki első nagy kötet, tudniillik nagy nyolezadrétben körülbelül 85 ivet az 1847-iki kiadás betümintájára s ez uj gyűjteményt is egyedül s kizárólag Emich Gusztávnak adja el. Az első gyűjtemény örökvótel- ára 1500, a másodiké 2000 pengő forintban állapíttatott meg. A szerződést Petőfi és Emich aláirták; a kikötött vótelárt szerződésszerű részletekben Petőfi s ennek elhunytéval özvegy neje fölvették, szóval a szerződés teljességgel foganatosíttatott, s mennyiben Emich s jogutóda az Athenaeum a mint lehetett, csakugyan kiadták mind az első, mind a második gyűjteményt.

A magyar törvény és törvényes gyakorlat a szerzői és kiadótulajdonosi jogot szabatosan nem állapította meg. Nálunk, tehát a nyomtatvány utján kiadható elmemüvek, ha a szerző azok felett kétoldalú szerződéssel vagy végrendelettel nem rendelkezett, a szerző halála után azonnal a nemzet köztulajdonába mentek át s azokat sajtó utján sokszorozni mindenkinek jogában állott.

Másként áll a dolog természetesen, ha szerződés vagy végrendelet szabályozta a kiadótulajdonosi jogot. Az ily jogot a magyar törvényes gyakorlat korlátlanul tisztelte és óvta.

Bejött azonban az osztrák polgári törvény mi- liozzánk is. az 1846. évi okt. 19-én kelt osztrák császári patens, mely az irodalmi és művészeti tulajdonjog védelmét szabályozza, nálunk is életbe lépett 1853-ik évi május hó 1-én. E patens 13. §-a azt rendeli, hogy a kiadótulajdonosi jog a szerző halála után 30 évig a szerző örököseit és ezeknek jogutódait vagy azokat illeti, kikre azt a szerző átruházta. De a 30 év elteltével, melybe azonban a szerző halálának éve be nem számittatik, a mű a nemzet köztulajdonává válik.

Már most, miután Petőfi 1849-ben a fe- héregyházi csatában elesett: müveinek kiadótulajdonosi joga az osztrák törvény szerint csak | 1879. végéig képezheti Emich Gusztávnak vagy az Athenaeumnak kizárólagos jogát, ettől kezdve azonban az a nemzet köztulajdonába ment át.

Am az osztrák törvény megszűnt nálunk 1861-ben s újra életbe lepett a régi magyar polgári magánjog. Sőt az országbírói értekezlet ki- mondá, hogy az ész szüleményei is oly tulajdont I képeznek, mely a törvény ol .Ima alatt áll. A miből okvetlenül következik, hogy Petőfinek E mi ehe h e 1 kötött szerződőiét ott, hob a magyar törvény él hatályban, érintetlenül kell fentartani.