Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 30-as doboz
Levél Zoltánhoz. Irta Sipulusz. Kedves Zoltán! Ha valaki nekem ezelőtt öt esztendővel azt mondta volna, hogy öt év múlva Apponyi Albert függetlenségi lesz, Kossuth Ferenc miniszter lesz, Lengyel Zoltán pedig a nemzet vezére lesz, azt mondtam volna, hogy vagy az ur bolond, vagy pedig engem tart bolondnak! De hát itt is beteljesedett a régi mondás, hogy a politikában csak az abszurdumok lehetségesek. Apponyi negyvennyolcas, Kossuth miniszter és te (ha nem is olyan pozitive) vezér vagy, nyomodban Farkasházv Zsigmonddal, cum jure successioriis.. (Ha ugyan Farkasházy ur elég szerény megelégedni ezzel, a mit nem hiszek, ment neki is van ügyvédi irodája s a hírnévre neki is szüksége van.) E pillanatban egy történeti jelenet jut eszembe. Az 1901-iki választások után a függetlenségi párt első értekezletére gyűlt össze. Kossuth beleül az elnöki székbe, csönget és igy szól: 'Tisztelt uraim ... Ekkor föláll egy alacsony, vastag bajuszu, fekete, kissé kopaszodó fiatalember és igy szól: Tisztelt értekezlet! ... — Pardon, — szól Kossuth — engedje meg tisztelt képviselőtársam, hogy legalább az értekez. letet megnyissam. S akkor legyen szives beszélni.
