Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 30-as doboz
— (Március 15-ének svédországi szemtanúja.) A Dagen cimü stokholmi lap március 16-iki számában Birger Schöldstrőm, Petőfi költeményeinek kitűnő svéd fordítója cikket közöl, melyben a szabadság napjának 60-ik évfordulója alkalmából emlékeztet arra, hogy Stockholmban még ma is él egy úri asszony, a ki magyar születésű, de már fél századnál hosszabb ideje Svédországban él. Ez a matróna, kinek a lap arcképét is közli, Lindström K. A. doktornak özvegye, Kronecz Amy úrnő, ki annak az időnek nagy eseményét igy adja elő: 1848 március 15-én korán reggel húgommal az iskolába igyekeztünk és már útközben halottuk az utcákat megtöltő tömegben azt a hirt, hogy az éjjel kitört a revolució Becsben, a mely Metternich herceget, a reakció megtestesült képviselőjét, elkergette. Egyszerre csak a Marseillaise hangjai ütötték meg füleinket és megpillantottuk Budapest egyetemi hallgatóit, a kiket óriási néptömeg követett. A menethez csatlakoztunk mi is. Heckenast és Länderer nagy nyomdája előtt megállott a tömeg és mialatt egy része behatolt a nyomdába, hogy ott Magyaror- 1 szag szabadságának proklamációját lenyomassák, a ' deákok első soraiból egy fiatal ember az utcába nyíló kőemelvényre ugrott és mikor piros tollal díszített kalapját néhányszor feje fölött megforgatta, a következőleg szólott a néphez: (Itt következik a Talpra magyar el6Ő versszaka, melynek 6véd szövegét, Sehőldström fordításában, ilyformán közli a svéd Ungerns söner, upp till striden! Tveksamt nu ej längre bidenl Kämpen gallér era själar. "Valjen: frie eller trälar? Ja, vid Ungerns gud, som hör os3, Svärja vi, Svärja att härefter aldrig Slafvar bli. Ez a fiatal ember, a 25 éves költő, Petőfi Sándor volt, ki a magyar népet fegyverre szólította, abba a harcba hívta, a melyben sajnos, nyom nélkül eltűnt. És eget verő éljen követte az ö szavalatát. Lindstrőm asszony még ma is nagy tisztelettel őrzi kegyeletes ereklye gyanánt a Petőfitől elszavalt, egy diáktól kapott példányát a Talpra magyarnak, melyet még akkor délelőtt a nép között szétosztottak. Lindstrőm asszony a szabadságharc több kimagasló alakjával is volt még összeköttetésben és férjével 1870 elején a szabadságharc legkimagaslóbb alakját, Kossuth Lajost, is meglátogatta. lap):
