Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 30-as doboz

— Hanyatló Petőfi-kultusz. Ilyen címen a Pesti Napló keddi számában cikket irtunk, amely­ben a Petőfi-kultusz dekadenciájával foglalkoz­tunk.. A cikkre moat a Petőfi-kultúsznak Magyar- országon egyik legliivatottabb és leglelkesebb apos­tola, Jászai Mari asszony á következő levelet irta lapunk szerkesztőjének:; Milyen jól esik tudtára adnom, hogy kedves lápunk,, a Festi Napló tegnapi számában megjelent „Hanyatló Petpfi-kultusz“ című cikk nekem két­szeres örömöt okozott! Az első, bogy egyáltalában törődik valaki a Petőfi-kultuszszal és számon kéri .és tartja azt; a. , másik gyönyörűségem az,, hogy felelhetek és amit felelhetek arra a lelkes, cikkre: dr. Ferenczy Zoltán ur még márciusban ’ fölszólított', — a Pelőfi-tá'rsáság határozatából —• hogy készüljek Peiőf {-előadásokra, miket az ősz­szel akarnak megkezdeni és g tél folyamán foly-. tatai szándékoznak. Többen kaptunk ilyen meg­bízást. Én boldogan, egész szünidőmet ennek a leg­szebb föladatnak szenteltem, ' , Három hétig a budakeszi erdő, most pedig a. rajeci hegyek a megmondhatói, mert ők harmincé-- val visszhangozzák Petőfi verseit, melyeket a sza­badban tanulok. Csodálatos, milyen különböző­képpen látjuk, különböző emberek, egyazon dol­got, egyazon időben. Én például, ma, a Petőfi- kultusznak, igazi,, solía nem remélt föltámadását. látom. Mert lám, nem-e adott éppen a Pesti Napló' a múlt karácsonyra, nagy áldozat árán, egy gyö- • nyörü Petőfi-albumot az előfizetőinek ajándékul. Nem-e születnek újabbnál újabb Petőfi életrajzok; és tanulmányok! — Barabás Ábel . nagyszabású, könyve! — És a nagyúri körök érdeklődését nem-e bizeayitja az a rendkívüli tény, — ki merte volna 1 ezt remélni! — hogy két kaszinó, a Lipótvárosi és. az Országos engem külön és kizárólag Petőfi-esték tartására szólított föl. Ez fölülmúlta legvérmesebb reményeimet. Ennyit még maga Petőfi sem remélt! És mennyire sajnálom most, hogy annak a két fényes estnek a közönségét_nem_látta az önök cikk­írója. Meg lett volna elégedve a}Petőfi ismerőkkel; sőt meg lett volna hatva, mert érezte volna, mint én, hogy a versek címeinek elmondására milyen villamos áram nyilait végig a hallgatóságon, mely egy artíkulálatlan hangban szállt föl a szivekből, de annál értelmesebb morajjá olvadt és forrasztott össze engem a közönséggel. Azt éreztem, hogy egy vagyok a hallgatóságommal, együtt veszünk léleg­zetet és a szivünk is egyszerre dobban: mert min­denki tudta, mit fog hallani. Hogyan ismerik, ho-. gyan szeretik Petőfit! Majd jöjjenek el az őszszel a Petőfi-matinékra és igaz gyönyörűségük fog telni a megértőiben. Nagyon boldog vagyok tisztelt, ked­ves Szerkesztő uram, hogy ezt önnek elmondhattam. Tisztelő hive Jászai Mari. Rajecfürdő, aug. 5. ^ß fa* ß • 'ß f7

Next

/
Thumbnails
Contents