Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 29-es doboz

neki. hogy vegye kezébe fi felavatandó ifjú honpolgárt. Ezt ő még nem prő hálta soha. Illet a kezébe a pályás csecsemő rettenetesképen. Amellett szép. gett szörnyen, hátha -inti kezd a baba, vagy pedig eltalálja ejteni.

Aztán fölszólították, hogy térdét meghajtva az oltár zsámolya előtt, mondjon tel a gyermekért egy Miatyánkot. Azt cl- Emádkozta szépen. Ekkor a főtisztelendő nr a szertartás szerinti három kérdést intézte a csecsemőhöz:

— Ellent mondasze- a sátánnak és az Ö ineselkodéseinek '

A bába meglökte Petőfit, hogy feleljen !rá. Csak „igen '-t kellett rá mondania. E helyett azt felelte:

— Nem.

— Dehogy nem, — suttogja a bába, tnegrántva a kabátját.

— Igen, igen! — sietett azután a fiatal keresztapa helyrehozni a tévedését s oly zavarba jött e miatt, hogy saját, nevét is alig tudta azután megmondani a papnak.

— De ugyan, hogy tudtad azt felelni, hogy nem mondasz ellent az ördögnek? t— kérdezte tőle Jókai, amint hazafelé igyekeztek.

— Tudod, — felelte Petőfi, — én csak annyit hallottam, hogy a sátánról van szó s ilyen nagy urralnem szeretek semmiféle kollizióba jönni?'

De nem is hitta azután Petőfit senki többé komának, ha jóbarátságban akart maradni vele.

'lej- "f c7£’ & • % ■

X