Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 29-es doboz

Es lábam a nagy utón Fáradva lépdel, Mert vállai m tetézvék Bútornak terhivel. Ma már hála Istennek, a szegény em­bert is pár fillérért kilométerre elviszik. Kinek köszönhetjük a nagyszerű eszmét, a mely testet öltve, immár keresztül robog az egész világon ? James Watt volt a lángeszű angol, ki 1766-ban több géptypust konstruálva, oly tö­kélyre vitte szerkezetét, hogy méltán nevez­hetjük őt a gőzgép feltalálójának. Watt tehát megteremtette a gőzgépet, de ő csak egy helyben munkát végző gépet alkotott. Az, ki a gőzgépet vontatásra alkalmassá tette, szintén angol: Stephenson György, a ki 1825. szept. 27-én a legkisebb zavar nélkül, óriási nép­tömegek érdeklődése közepette, nagy diadallal vezette az első személyvonatot Stockton és Darlington között. A vasút tehát megszületett és nagy fon: tosságának megfelelő gyorsasággal el is ter­jedt az egész világban. Mennyivel tökélete­sebb ma már Stephenson vonata annál a vonatnál, mely 1848-ban Petőfit vitte Vácra szüleihez. Száz-százötven kilométeres órán­kénti sebesség ma már nem is nagy dolog. Nálunk Magyarországon az első teljes vasútvonal, a budapest—váci 1846. Julius 15-én nyilt meg, 19 évvel a legelső vonat megindulása után. Petőfi is ezen a vonaton utazott, az ő lelkére is mély benyomást tett az első vasúti utazás. Hátha még a mostani repülő szalonokat látná! Mert mi volt az ak­kori vonat a maihoz képest, gyorsaság, ké­nyelem és biztonság tekintetében ? A maihoz képest, a mikor kényelmes hálófülkénkben Budapesten elszunnyadunk és fölébredve Konstantinápolyban találjuk magunkat. Újra a Petőfivel száguldó vonatot látom magam előtt, a költő a tel- és újra eltűnő táj szemlélődésébe mélyed, gyönyörködik a napnyugtának fényes tüneményében és a vo­nat ritmikus zakatolása álomba ringatja lel­két. Ébren álmodik. Látja a későbbi korban a vasutak óriási fontosságát: Ezek a föld erei, Bennök árad a műveltség, Ezek által ömlenek szét Az életnek nedvei.

Next

/
Thumbnails
Contents