Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 29-es doboz
w nuivuwvii m Viiiiwun UtiUtJlVi *&£>• hogy ez az elhatározás be is következik. . _____j v xv^iaiiAAJZ/iiv a mi a gondolattal, bogy egyesüljön a 48-as tart. szerződött tagja. Petőfi őt még Budapestről ismerte, hol mint szerződött tag 1844. de- czember 17-ikén lépett föl először a Nemzeti Színházban. Kornélia egy udvaron lakván 1844 —45-ben Egressy ékkel Szigeti József éknél, ott többször látta őt a költő és beszélgetett vele. Most Debreczenbe érkezvén, a színházban éppen a Szigligeti «Két pisztoly» czimü darabját adták a már említett színházi estén, mely alkalommal Kornélia, ki Lenke szerepét játszta, a darabba szőtt ének helyett Petőfi «A virágnak megtiltani nem lehet», dalát énekelte el. A költő ezután a színpadra ment, megismerkedett a színészekkel s megújította Kornéliával is az ismeretséget. ügy látszik, hogy másnap reggel egyik barátja Szatmárról valami kellemetlen hirt közölhetett vele, mely olyast tartalmazott, hogy Julia férjhez megy — máshoz. Lehangoltság, de egyszersmind dacz és harag szállja meg s rohamos tettre határozza el magát, hogy őröltre bezárja a halasztás, az ingadozás ’útját. Még aznap délután meglátogatja megint Kornéliát, hosszasan beszélgetnek, — miközben nőül kéri; este pétiig, midőn a «Lara hét fia» czimü darabban éppen menyasszonynak öltözve játszik, sürgeti, hogy azonnal esküdjenek meg. • Kornélia beleegyezik s ő megkéri a színészeket, hogy előadás után maradjanak együtt, közben pedig a paphoz siet, hogy. azonnal eskesse meg őket. Könyves Tóth Kálmán, a hozzá mintegy kilencz óra tájban berohanó és esketésre hivó költőt azzal utasitá el, hogy diszpenzáczió nélkül a szertartást nem végezheti. A költő-pár kifakadás után haragosan távozott.» Másnap még a katholikus papnál is szerencsét próbált Petőfi, — de ott sem járt több sikerrel, mint Könyves Tóth Kálmánnál. Elhagyta hát Debreczent esküvő nélkül, felhatalmazva mégis Kornéliát, hogy távollétében is nevét viselhesse. Ezt azonban Prielle nem tette. Csakhamar kisült aztán, hogy a költő mindezt nem szerelemből, de elkeseredésében s daczból cselekedte, s mikor később Prielle Kornéliával találkoztak, — harag nélkül váltak el egymástól. 1 Petóti nemsokára kibékült Szsndrey Júliával, levélben fejtve ki előtte a hirtelen kérés és házassági gondolat egész történetét. Julia belátta, hogy az örökös huzavona s ha- ragcskodás nem vezethet jóra s a maga igar zolására — ezt föntebb is emlitettem — elküldte Petőfinek a kritikus napok alatt irt naplójegyzeteit, — melyek a költőt teljesen kibékítették. f Prielle Kornéliával, Petőfi néhány levelet is váltott, ezeket azonban Szerdahelyi Kálmán, a művésznő férje, később elégette. Az Öreg Szendreynek nem volt kedvére a dolog. Más férjet szánt Júliának s Petőfit nem szerette. Praktikus, egyszerű, józaneszü magyar ember létére a gyermekeit is praktikusan neveltette s leányát a saját gondolkozása szerint akarta kiházasitani. Petőfiről hallotta, hogy katona volt, szinész volt, állása nincs, jövedelme napról-napra változhatik és változik — szóval: bizonytalan. Meg is mondta leányának áperte, hogy erről az összeköttetésről hallani sem akar, — amivel daczos leányánál éppen azt érte el, hogy annál jobban érdeklődött Petőfi iránt. Volt Júliának több kérője. 1847. ujeszten- dején «egy ifjú megkérte a kezét», írja legjobb barátnőjének, Térey Marinak. Apjának is volt egy kiszemelt férj-jelöltje, Uray. — A Térey Marihoz irt levelekben Petőfi a nagy «Ö» — Uráyt ellenben szintén ő-nek nevezi, de kis «ő»-Vel írja Szendrey Julia. A szülői ellenkezés azonban egyidőre még a levelezést is megszakítja köztük. Ekkor, mint Szana Tamás Írja. egy Logosetti nevű dsidás-tiszt kezdett Julia körül forgolódni, de nem hi- szem, hogy ez az összeköttetés az öreg Szén- dreynek kedvére lett volna. Különben sem hagyott föl még Uray iránt táplált terveivel. Élénk képet ád e napok sziv-hullámzásáról Szendrey Julia naplója, melynek e lapjai a legvílágosabbak és legőszintébbek. Mentői ridegebb az apa részéről az ellenkezés. annál forróbbá lesz a szenvedély. Ápriliá havában irt egyik levele ennek őszinte bevallása. «Esküdjék meg, — irja Julia — hogy szerelme most szent és tiszta minden egyéb érdektől, s hogy hiszi, miként életével egy- határu szerelme. Akkor, ha ezt megteszi ön,' akkor nincs akadály, nincs gát, amely öntől elszakíthasson, akkor jobban nem szerethetem ugyan, mint most, mert az lehetetlen, de imádni fogom önt és boldogítani lelkem egész hatalmával és szenvedélyével.» Térey Mari egy találkozást szeretett volna,- Julia kérésére, közte és Petőfi között kieszközölni. Térey Mari egy levelében megigéri s Julia május elsején a következő, lelke mélyébe világos pillantást engedő levelet Írja* melyet Ferenczi nyomán közlök: «Miért kérdezed még tőlem, miért, oh Mari; hogy mit tegyél? Te. ki legjobban tudod, mennyire szeretem őt, elgondolhatod, hogy őt láthatnom a legnagyobb boldogság volna, őt, ki lelkemnek minden gondolatját, érzelmét, mi ott fakad, bírja, kedves, egyetlen világomat! Ha csak egy rövidke óráig bírhatnám Őt, csak egy perczig a kezet, melyben Isten minden gyönyörömet teremtő, ha csak láthatom, hogy öröm neki láthatásom, tán imádnám az embert is, ki által ezt megnyerhetném. Hatalmadba adok mindent tenni, mit csak jónak látsz, csak azt tedd, hogy láthassam Őt; oh Marim, ha ezt kieszközölheted! Látod, nem egyedül a szenvedély kielégité-
