Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 29-es doboz

— Ebers Cä-yörgy — Petőfiről. A tegnapelőtt elhunyt Ebers György lelkes magyarbarát volt s nem egyszer kifejezést adntt az ősi magyar erények iránt való tiszteletének. Hosz- szasabban emlékezett meg Petőfi Sándorról és költészetéről, még pedig a költő német fordítójához, dr. Kohut Adolfhoz intézett levelében. Ebers érdekes levele a következő:

„Nehéz olyan költő müveiről Ítélni, a kinek nyelvét nem értjük és a kinek alkotásait csak fordításokban — bár Petőfinél igen sikerültebben — ismerjük. Ha ilyen költő gondolatszegény és ha a forma szépsége a fő nála, — ugv gyakran nehéz felfogni, hogy miképpen jutott hírhez és dicsőséghez.

Ez azonban önmagától nyilvánvalóvá lesz Petőfi költeményeiből, mert ezek gazdagok gondolatokban és alkotójuknak nagyon eredeti és hangulatos jellemét viselik magukon.

Ä magyaroknak is különben alig lesz könnyű, hogy maguknak összhangzatos képet alkossanak költőjük szellemi személyiségéről, mert az ő müveiben nem csupán költött, hanem kitalált gondolat is van. Itt úgy találom, a mint széttépett lelke fájdalmának ad kifejezést, amott úgy lép elém, mint vidám és tréfás legény; itt ünnepel a legnagyobb ódái formában, ott pedig a nép nyelvén szólal meg. Akkor zendül meg legteljesebben lantja, midőn a szabadságharczra hiv fel. Meggyőződéséből felém hallatszik férfias haragja ; érzem, hogy az ő kiáltása: Talpra mpgyar ! mennyire elfoghatta a magyarok sziveit.

Ha még elképzeljük, hogy Petőfi maga is fegyvert fogott hazájának függetlenségéért, hogy egy egész népet lelkes és lelkesítő dalakban hivott fel a szabadságharczra, hogy éleiének tavaszán, — 26 éves

korában — rejtélyesen elszakittatatott Övéiktől, a kik még ma sem tudják hol és hogyan hagyta ; életét a csatában, akkor mgérthetjük a lelkesedést melylyel a magyar Petőfijére gond !

Ezen költőnek lírai alkotásaiból alig a felét ismerem, epikaiból még kevesebbet, a mikel azonban