Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 29-es doboz

Petőfi talán azért sajnálta, mert kocsit hú­zott, de neki meg havat kellett lapátolni, dermesztő hidegben őrt állani, ami ennél is keservesebb. De ö ezt á nehéz szolgálatot is panasz nélkül teljesí­tette. Érezte ő, sőt ki is jelentette Sass István ba­rátja előtt, hogy nem közönséges embernek szüle­tett s a balsora csapásai nem törhetik meg. üti jegyzeteiben (1845), amikor az eperjesi tanuló ifjúság fáklyászenével tisztelte meg az ekkor már országos nevű költőt, eme sorokat találjuk: „Mikor még nyomva se láttam nevemet, csak magamnak firkáltam, mikor még statiszta voltam a pesti Nemzeti színháznál . . . mikor még strázsáltam, mindenkor már világos sejtéseim voltak arról, hogy mi fog velem egykor történni s meg is történt. Megálmodtam az őrszoba meztelen faágyán, megál­modtam itt, hogy nevet szerzek két országban, me­lyet az egész világ kritikusainak ordító csordája sem lesz képes megsemmisíteni. És álmom teljesül lassanként . . . nem, sőt hamarabb, gyorsabban mint gondoltam.“ íme, ennyire érezte Petőfi, hogy leikéből az isteni szikrát semmiféle nyomor és szenvedés ki nem irthatja. Pedig be sok durvaságot s káplári szidalmat kellett szótlanul elnyelnie. Gőgös káplár­ja per kend eimézgette. „Strázsáltam, vagy főztem a kukoricagombócokat közlegény társaim számára s mosogattam a vasedényt oly téli hidegben, hogy a mosogató ruha az ujjaimhoz fagyott s a káplár „menjen kendje“ lehajtott a havat kihordani a kaszárnya udvarból“ irta Úti jegyzeteiben, de azért sorsa ellen sohasem panaszkodott, hiszen maga. ke­reste. Barátai, Sass István, Qrlay Soma, többször megvendégelték s egyszer ö is hozott nekik egy száraz prof untot s e szavakkal csapta az asztalra: — Nesztek, egyszer már én is megtraktállak benneteket. — Néha humorizált is. Egyszer el­mondta, hogy káplárja miként magyarázta meg neki a Stéllungot. — Nohát a stélung a katonának az a stélung- ja, amiben áll. Barátai ellátták olvasni valókkal. Petőfi min­dig pontosan visszahozta a könyveket s másokat kért helyettük. Akkor két katoná aludt egy ágy­ban. Az ő hálótársa egy eigánybaka volt. Petőfi a hat krajcár léhnungjából vásárolt gyer­tyáját a feje fölött függő szurony karikájába dug­ta, meggyujtotta s annál olvasta kedvenc költőit, Horacot és Ovidiust.

Next

/
Thumbnails
Contents