Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 28-as doboz

A halhatatlant nyilvános helyen keveset láttuk Pápán léte alatt; szerette a magányt; könyvei közt volt, vagy irt, de keveset tanult.

Midőn tavassszal majd az egész ifjúság kint volt a gróf-téren labdázni, 30—40 csoportban, ott ritkán láttuk ; legfeljebb egy könyvet vett a hóna alá s ment ki a szabadba ; télen pedig Petrovies laktársával többnyije a szobában volt, vagy ezzel sétált, a kit nagyon szeretett; s még pár bizalmas emberével. Úgy tudjuk, hogy az ifjúság egyik talentumát s testben edzett tagját, Kozma Sándort is szerette s ez neki imponált is, a mennyire az ő vére mngeugedte! —■'

Azt azonban kevesen sejtették, hogy nemcsak a pápai collégiumra hoz neve örök fényt, hanem soha ki nem alvó fényes csillagként ragyog a magyar iroda • lóra égboltozatán ! . . .

Mintha pályájáuak kezdetén már azt kiáltotta volna társainak, a mit egy Ízben oly megdöbbentő hatással szavalt, s melyről utóbb emlékezünk meg :

Csak utánam,

Majd én elől menedek! (Foltatása következik.)