Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 28-as doboz

csak csodálattal olvastuk, Ihögv ha az amerikaiak várost alapítottak, első gondjuk volt a templom építése, azután a nyomda, bogy hírlapot adhas­sanak ki. Még csak a Komáromi Kalendárium­ról volt följegyezve, hogy a hélveg behozataláig száznyoleezer példányban nyomatták; a Pesti Hírlap is Kossuth szerkesztése alatt érte el a négyezer előfizető számát; most már nem ritka­ság hallani, hogy egy-egy hirlapszámot százezer példányban nyomatnak és minden jelentéktele­nebb vidéki városnak is van egy-két hírlapja. Midőn 1880-ban háromszázhatvannyolc hírlap és folyóirat jelent meg magyar nyelven, ídegennyelvü pedig százkilencvenhét; elérkezett­nek láttam az időt, hogy agitáljak a hirlap- könyvtár fölállítása ügyében: igv irtani meg ilv tárgyú első cikkemet: Alapítsunk hírlap-könyv- tárakat! (A Hon 1880. 271. sz.). Merésznek találtam ugyan tervemet, miután a világ egy müveit országában sincs ilyen könyvtár, de nem is létesíthető másutt, a hol a hírlapirodalom már két-há romszáz éves; így is nyilatkoztam több külföldi levélre. Mig nálunk könnyen kivihető volt, miután az első magvar hírlap, a Magyar Hírmondó 1780-ban. indult meg Pozsonyban, a Presshurger Zeitung pedig 1764-ben. Meg is ala­kult öt év múlva a hírlap-könyvtár a Nemzeti Múzeumban, melynek már évenkint több száz az olvasója. Ma már csupán magyar hírlap ezerötszáz jelenik meg és az évi szaporulat legkisebb számí­tással háromszáz. Bekötve évenkint megközelíti az ezer hirlapkötet számot! Erre nem számítot­tam és mikor Sipulusz tárcájában jrta, hogy a hírlapokat majd a háztetőkre fogjuk rakni, mo- ßolyogtam; pedig már valóban elérkezett ez az idő; kénytelenek vagyunk, ha nem is a háztetőre, de a pincehelyiségben berendezett helyre rakni a kevésbbé vagy éppen nem keresett hírlapokat. Hírlapjaink ugyan elnyelik csaknem az egész szépirodalmat, de ezzel lavinaszerűen nö­velték az olvasók számát, a könyv megjelenheté- sét pedig megkönnyítették a külön lenyomással és a tekintélyes honoráriumokkal. Mig a régi időben az irodalommal foglalkozás mellékkereset volt, ma már több ezeren hivatásszerűen űzik és jövedelmükből tisztességesen megélnek. Mindig voltak lelkes főuraink, kik a ma­gyar közművelődés iránt érdeklődtek és anyagi áldozatokkal is támogatták, hogy csak egyet em­lítsek: Széchenyi Ferenc gróf 1807-ben nagy könyvtárát a nemzetnek ajándékozta és ez az alapja a Magyar Nemzeti Muzeum Országos Széchenyi-Könyvtárának, mely alkotmányunk

Next

/
Thumbnails
Contents