Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 28-as doboz

csak csodálattal olvastuk, Ihögv ha az amerikaiak várost alapítottak, első gondjuk volt a templom építése, azután a nyomda, bogy hírlapot adhassanak ki. Még csak a Komáromi Kalendáriumról volt följegyezve, hogy a hélveg behozataláig száznyoleezer példányban nyomatták; a Pesti Hírlap is Kossuth szerkesztése alatt érte el a négyezer előfizető számát; most már nem ritkaság hallani, hogy egy-egy hirlapszámot százezer példányban nyomatnak és minden jelentéktelenebb vidéki városnak is van egy-két hírlapja.

Midőn 1880-ban háromszázhatvannyolc hírlap és folyóirat jelent meg magyar nyelven, ídegennyelvü pedig százkilencvenhét; elérkezettnek láttam az időt, hogy agitáljak a hirlap- könyvtár fölállítása ügyében: igv irtani meg ilv tárgyú első cikkemet: Alapítsunk hírlap-könyv- tárakat! (A Hon 1880. 271. sz.). Merésznek találtam ugyan tervemet, miután a világ egy müveit országában sincs ilyen könyvtár, de nem is létesíthető másutt, a hol a hírlapirodalom már két-há romszáz éves; így is nyilatkoztam több külföldi levélre. Mig nálunk könnyen kivihető volt, miután az első magvar hírlap, a Magyar Hírmondó 1780-ban. indult meg Pozsonyban, a Presshurger Zeitung pedig 1764-ben. Meg is alakult öt év múlva a hírlap-könyvtár a Nemzeti Múzeumban, melynek már évenkint több száz az olvasója.

Ma már csupán magyar hírlap ezerötszáz jelenik meg és az évi szaporulat legkisebb számítással háromszáz. Bekötve évenkint megközelíti az ezer hirlapkötet számot! Erre nem számítottam és mikor Sipulusz tárcájában jrta, hogy a hírlapokat majd a háztetőkre fogjuk rakni, mo- ßolyogtam; pedig már valóban elérkezett ez az idő; kénytelenek vagyunk, ha nem is a háztetőre, de a pincehelyiségben berendezett helyre rakni a kevésbbé vagy éppen nem keresett hírlapokat.

Hírlapjaink ugyan elnyelik csaknem az egész szépirodalmat, de ezzel lavinaszerűen növelték az olvasók számát, a könyv megjelenheté- sét pedig megkönnyítették a külön lenyomással és a tekintélyes honoráriumokkal. Mig a régi időben az irodalommal foglalkozás mellékkereset volt, ma már több ezeren hivatásszerűen űzik és jövedelmükből tisztességesen megélnek.

Mindig voltak lelkes főuraink, kik a magyar közművelődés iránt érdeklődtek és anyagi áldozatokkal is támogatták, hogy csak egyet említsek: Széchenyi Ferenc gróf 1807-ben nagy könyvtárát a nemzetnek ajándékozta és ez az alapja a Magyar Nemzeti Muzeum Országos Széchenyi-Könyvtárának, mely alkotmányunk