Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 27-es doboz

sás végett, különösen nőmet nagyon illetékes bi- i válónak tartotta versei megítélésében. Szegény Pe- tőfy, soha sem felejtem el egész télen hideg szo­bában lakott szomszédomban, ha fel akart mele­gedni, csak hozzánk jött s nekünk felolvasásokat tartott saját versei és Eötvös „Karthausi“ ez. re­gényéből. November 18. Ma áthozta hozzám Petőfy összeszedett verseit, s én kiszemeltem közülök né­hány szavalni valót. Egyszersmind tudtomra adta, hogy ma különös kegyelemből házi gazdája meg­hívóit bennünket disznótorba s ő már verset is irt rá, czime: „Disznótorba n“, melyen igen jóizűeket nevettünk. A mulatságon jól találtuk ma­gunkat, úgy annyira, hogy .Petőfynek jó kedve ke­rekedvén, a bor mellett több versét elszavalta. Ez j idő alatt szaporodott társaságunk Fitos Sándor­ral, a legelső magyar tánczossal, kit miután ismertünk már veszekedő természete miatt, eleintén nem akartunk a társaságba befogadni. Deczember 16-án. Ma szünnapunk ló­vén, csaknem egész uapot olvasással töltöttem, délelőtt olvasópróbánk volt „Oscar“-ból. Délután Petőfyvel hírlapokat olvastuuk a körben s fajda­lommal értesültünk, hogy Megyeri meghalj.; szerdán teumttetett el s vele elvesz,té hazánk5 :éikő komikusát. . . Este ismét Petőfy tartott hál api' felolvasást, több pályatársam jelenlétében. Deczember 31-i kén. Ez évben utoljára veszem kezembe toliamat naplóm Írására, hogy ha ez év elmerül is a feledés tengerében, emléke fennmaradjon némileg s e naplóban jegyzettek, mint egy kivonat legyen életemből, mint csontváz, az elenyészett részekből; befejezem tehát e nappal az 1842-ik évet s feljegyzem mai tetteimet. .Keggpl átjött hozzám Petőfy s ének píóbára mentünk, de minthogy itt nem volt ránk szükség, ő elhívott egy könyvkötőhöz s az olvasókörbe. Délután ol­vastam, újra hozzánk jött Petőfy s hivott, hogy menjünk ki a temetőbe, uézzük meg: Erdős sir- ját> az év utolsó napján emlékezzünk meg színé­szetünk nagy halottjáról; és itt a jeles szinész sírja felett elmélkedésbe inólyedtünk, az emberi múlan­dóságról. A temetőből hazatérve az emberi jelle­mek különös volta s alacsonysága volt beszélgeté­sünk tárgya, melyre okot szolgáltatott társulatunk jelen állása, hol az ármány nagyon elharapódzott, úgy hogy némelyek a csalásra is vetemedtek. Tegnapi számadásunk alkalmával az abonoma egy részét elakarták sikkasztani; az oppositiól mi: Petőfy, Fekete Soma és Némethy képezzük, de bajos bol­dogulnunk, midőn az elsőrendiiek ellenünk vannak, különösen Törők és Almási. Valóban jogos Petőfy mai feljajdulása: „Isteni művészet, miért ördögök , papjaid!“ Este 7 óráig beszélgettem Petőfyvel,

Next

/
Thumbnails
Contents