Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 26-os doboz

A vadzseniket, a kik nem tanultak, azt vallván, hogy Petőfi is szamárpadban ült. kíméletlenül ledorongolta.

— Ostoba vagy! Igenis, Petőfi nagyon szorgalmas tanuló volt. Tanulás nélkül nem boldogul senki. Lapozz a költők életrajzában, mindenkiről azt találod, hogy az iskolai éveit nem lopta el közülök egy sem.

Nagyra volt vele, ha tanítványai nyelveket tanultat. Ebben természetesen volt egy gyöngéje. /Azt szerette, ha leginkább magyar fiuk a tót nyelvre szoknak■ Kedvencei voltak azok, a kik önkónytesm az ói tót óráira jártak. Azok iránt elnézőbb volt. Magara is három évig tanultam tőle tótul. Ennek két oka volt, mert így a latinból biztosítottam magamnak az eminenciát és a szarvasi alumneum szerfölött sovány kosztját vajaskenyérrel fejeltem meg. Az öreg ur ugyanis ezeket a speciális tót órákat a házánál tartotta. Előbb mindnyájunkat magvajaskenyerezlelelt, de nehogy túlságos vastagon kenjük a vajat a kenyérre, sajátkezűig osztotta ki a szeleteket. Mint kitartó tót-tanitványa, én, azt hiszem, legjobban tehetek tanúságot mellette, hogy távol volt tőle minden pánszláv törekvés. A tót nyelv iránt tisztán ideális szeretet vezette. Még most is lelkemben cseng az a szép tanítás, a mit a magyar haza szeretetéről ezeken a tót órákon is mondott. Megtörtént a tót órának az a dicséretes elfajulása, hogy ott szórul-szóra betanitotta a Kölcsey Parenezisét. Tehát semmiképen sem igazolt a nyolcvanas évek elején ellene fölmerült ama vád, mely pánszláv velleitásokkal gyanúsította. Kétségtelen, hogy nagyon szerette a tót költészetet. Sokszor hangoztatta előttünk a tót nyélv nagy kincsét s azt, mily alkalmas a költészet mivelésére.

Ezt a kedvtelését csúfoltuk ki aztán többször. Volt egy nagyon imposztor tanítványa (kiírom a nevét is, mert már eltemettük: Ba~ lassa Jenő.) Az öreg urat nap-nap mellett bo- szantotta. A magyar nyelvi órán történt, hogy Balassa feltartja a két ujját.

— Nos mi kell ?

— Tanár ur, csináltam egy szép költeményt.

— Állj ki! Mondd el!

Balassa szónoki poseba vágja magát. Megjegyzem, hogy a fut szerfölött komikus alak volt, kis szúrós fekete szemei keresztbe néztek, kezeit, ha beszélt himbálta, mint vitorlaszárnyat