Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 26-os doboz

i házasságából. Egyik unokája, Id a Budapesti Hir- '• lap-ba is szorgalmasan írogatott, mintegy hat évvel ezelőtt öngyilkos módon vetett véget életének.

E zord emlékek elöl az agg Szendrey az örök i ifjú természetben talál enyhülést és vigasztalást. A • késő ősz még ott találja öt nagykiterjedésü gyümölcsösében, a mint a fák' sebeit gyógyitgatja, melyek sokat szenvednek a viharos széljárásoktól. A nagy hegyet, mely Leányfalu e részét uralja, SzéltoroJc-nak is nevezik.

8

)

f

i

Mikor gyümölcsösében az első csemetéket ültette, a parkban foglalatoskodó parasztmunkások egyike munkaközben hangosan igy szólott társaihoz :

— Minek vesződik ez az öreg ur annyit; ezeknek a fáknak a gyümölcséből úgyis aligha vá- sik már a foga.

Az öreg Szendrey, ki már akkor is közel járt a nyolcvanhoz, egy fa mögül véletlenül hallotta e megjegyzést, öt-hat évig egy szóval sem válaszolt reá, de jól megjegyezte magának emberét s mikor az első gazdag gyümölcstermést leszüretelték, valamennyi munkását uzsonnára invitálta. A bor mellé gyümölcsöt rakatott az asztalra s uzsonna közben elő szedett egy szép almát, szépen meghámozta s jóízűen megette :

— Látjátok kigyelmetek — mondá a munkásokhoz fordulva — soha se késő gyümölcsfát ültetni. Az Isten áldására a legidősebb ember is számot tarthat.

Petőfi apósa.

Budapest, aug. 18.

A szép Leányfalván, abban a festői tájképet nyújtó völgyben, melyet a Dunáig előrenyuló tölgyfaerdős hegyek környékeznek, él az öreg Szendrey Ignác, ki az erdődi kastélyban barátságtalan tekintettel méregette egykor a lángoló lelkű Petőfi Sándort, midőn leánynézőbe járt nála. Károlyi Alajos gróf már akkor is módos gazdatisztje, az Ökonomikus gondolkozásu magyar nemes ember, tudta ugyan méltányolni Petőfi költői tehetségét, de vejének szívesebben látott volna egy gazdag irodalompártolót, mint egy szegény poétát.

Tudva van, mily kénytelen-kelletlen egyezett bele a rövid életű házasságba s hogy közte és Petőfi között még a házasság után is többször ismétlődtek a családi villongások. Annyi bizonyos, hogy Szendrey legjobban szerette legidősebb leányát, Júliát s ha Petőfi rövid pályájának fénye alkalmas is volt a félvilágot hódolásra késztetni, bizonyára sokkal kevésbbé volt alkalmas egy leánya sorsáért aggódó apai szivet megnyugtatni.

Közel negyven esztendeje annak, hogy az öreg ur, kinek feje fölött kilencvennégy évnek viszontagságai viharzottak el, mint a Károlyi grófok jószágigazgatója nyugalomba vonult. Az utolsó busz évnek javarészét Leányfalun töltötte, hol kis kastélya körül szép gyümölcsös parkot ültetett s mintegy ötven holdas erdőséget vásárolt, mely a hegy lejtőjén parkjának eleven sövényét képezi.

Mostani birtokának egy részén, mikor vásárolta, szőlőhegy volt s az öreg ur több vidám szüreti napot látott. De alig néhány esztendőre rá beütött a filoxéra s a gazdag fürtü szőlőtőkék néhány év alatt teljesen kipusztultak.

A ritka magas kort ért férfiú nyomában különben régótától fogva jár a tragikus árnyék. Korán veszítette el nejét s három gyermekét. Lajos fia mint fiatal jogász halt meg, Petőimé második házasságát csak néhány évvel élte túl s Mária leánya, ki Gyulai Pálnak volt neje, szintén fiatalon hunyt el. Az öreg urnák tehát most csak néhány unokája s egy dédunokája van Petőfiné második

Csodálatos, hogy az öreg ur, ki a magas életkorban pompás egészségnek örvend, férfikora delén egyre betegeskedett és sorba járta nyáron a fürdőket, hogy egészségét helyre tatarozza. A leány- falusiak gyakran látják hosszú sétában a hajlott tar- tásu, de a mellett fürge járású aggot, ki igen keveset látszik törődni azzal, hogy a szél hosszú fehér szakállát zimankósabb időben néha meg- tépázza.

Csak hallóérzéke hibbant meg az utolsó években. Azóta fukarabb a beszédben és kedélye is valamivel mogorvábbnak tetszik. De azért, ha vejének, Gyulai Pálnak, ki vele együtt lakik, vendégei vannak, hamarosan földerül s élénk részt vesz a beszélgetésben. Csinos könyvtárában nagyrészt a hatvanas évek irodalmi termékei vannak, jobbára mezőgazdaságra vonatkozó szakkönyvek, melyeket most is szorgalmasan forgat.

Mert a gazdálkodás mindennél jobban érdekli őt. Nemcsak a praktikus része, de az elméleti is. Legnagyobb büszkesége, hogy a mágocsi és erdődi birtokok, mikor ő kezelte, százezer forintnál többet jövedelmeztek a grófi uradalomnak.

Petőfiről csak igen ritkán s csak a legmeg- hittebb családi körben beszél s valahányszor Leány - falváról Budapestre jön a hajóval és a Petöfi-szobor előtt elhalad, hosszan rajta felejti szemét.

Mikor először látta a szobrot, igy szólt egyik ösmerösének:

— Szakasztottan igy nézett ki, s ilyen büszke volt az arca, mikor a lányom keze miatt először pörölttink egymással.

Mint az agg emberek általában, az öreg Szendrey is, leginkább gyermekkoráról, diákéletéről beszél. Már ö akkor poézist tanult, mikor I. Napoleon Szent-Ilona szigetén meghalt.

— Úgy emlékszem rá, mintha csak tegnap lett volna.

Valószínű, hogy ÜL Napóleonról sokkal kevesebbet tudna mondani, mert az sokkal idébb van.

Háztartását unokája, Gyulai Kálmán és neje vezeti. Az öreg ur gyermekes ragaszkodással viszonozza gyöngédségüket.

A múlt héten Vámbéry volt nála látogatóban, s az öreg ur élénken tudakozódott a világlátott tudóstól, hogy mi újság a nagyvilágban. Tavaly megírtuk, hogy milyen régi barátságot tart Brassay bácsival, ki szintén kilencvennégy éves. Hetven év óta ismerik egymást s ha összekerülnek, erősen uram öcsém és uram bdtydmozzák egymást. Brassay bácsi ugyanis három hónappal fiatalabb.

Mikor az őszi szél az utolsó hervadt leveleket lerázza a fákról, az öreg ur vejével, Gyulai Pállal Budapestre, Sándor-utcai házába költözik. De az első tavaszi napsugár megint Leányfalun találja.

Kétségtelenül a legkülönösebb példája annak,