Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 26-os doboz

— Nono, — mondja biztatólog Szent- györgyi — nem kell szégyenkezni a fiú miatt. Talentum, határozottan talentum az ipse.

Meg aztán mások is mondanak bizonyos dicséret félét a régen nem látott fiúról.

Esténkint a kis szobában az öreg korcs- máros meg a felesége halkan elbeszélgetnek Sándorról. Bátortalanul kezdi az asszony :

— Hátha még minden jóra fordul. .. Talán jobb is, hogy nem lett mészáros.

Petro vies István legyint a kezével.

— Sohasem heveri ki azt a ballépést, akármi legyen is belőle. Meglásd, még sajnálni fogja valamikor.

... Mind sűrűbben hallani a fiúról, némelyek Pesten látták, nincs semmi baja . .. Máskor hús vét táján levél jött tőle. írja : »Édes szüleim, vége a nyomorúságnak, a Pesti Divatnak segédszerkesztője lettem, havi tizenöt pengőkért ... Jövök, — repülök, — hogy együtt örvendezhessünk«.

És csakugyan beállít husvétra Sándor.

Az öreg Petrovics nézi jobbról-balról. Ejnye, kutyafékomteremtette, de megembe- resedett a fiú! Ki hitte volna, hogy ilyen derék legény lesz belőle ! Aztán már fizetése is van. Kezét nyújtja Sándornak.

— Na, nem haragszom — mondja csendesen. — Minek is haragudnék örökké. Maradj itthon, majd Nagy Pál uramnál lesz a fekvőhelyed, mert itthon nem férnél el.

Sándor aztán otthon is maradt Vecsén, vége az országjáró csavargásnak. Nem csavar- gunk többet. Pedig mehetne akár Pestre is. Hiszen tizenöt pengő a fizetése. Az öregek gyönyörködve nézték Sándort, a ki rossz fiú létére alig veszi észre szülei nagy szerelmét. Nagy Zsuzsika köti le minden pillanatát... ,^j

Aztán meg jeles cselekedetet is követett el Sándor ebben az időben: kimenti Szűcs uramat, a vecsei rektrámot a Dunából, hová az részeg fővel beleesett.

No, ez már derék gyerek ! Kezd igaz lenni valami abból, a mit az emberek beszélnek.