Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 25-ös doboz

(A petÖfi-TÁRSASÁg) vasárnapi felolvasó ülésének legnagyobb részét Pulszky Ferencz vette igénybe »Mese a csillagfiról« czimii felolvasásával. E műnek, melyet ő még Olaszországban irt, első része már 1865-ben megjelent, de az akkori viszonyok között nem igen vették tekintetbe. Garibaldi s III. Napoleon életét adja elő csaknem cbrónikai hűséggel, de mindamellett meseszerii köntösben. Az elbeszélés párhuzamosan történik, hogy az ellentét annál inkább kitűnjék az önzetlen lelkes férfiú, kinek homlokán a jótékony tündér csókja teremtett csillagot, s azon királyfi között, ki »uralkodó lett a szívtelenek között, mert legszivtelenebb.« Garibaldi a szenvedés s nyomor között is csak a szabadságról álmodozik, Napoleon, ki nem volt képes sem szeretni, sem gyűlölni, önző marad egész életében. Pulszky müvét két bőse születésénél kezdi, meseszerün mindkettőnek jövőjét tündér által jövendöltetve meg, felolvasta az ifjúságukról szóló dolgokat s egyes részleteket a későbbi időkből. E részletekből az egész műről fogalmat szerezhetünk magunknak. Komoly, történet ismerő olvasók számára irt munka ez, melynek legfőbb becse szellem- dus előadása és ama sok maró gúnyos megjegyzés, melylyel úgy az egyes szereplő egyéneket, mint testületeket (carbonari, minisztériumok,franczia nép stb.) sújtja. Kitűnő satyrával van rajzolva a polgári királyt ág bukása s a köztársaság megalakulása. Pulszky ezen müvét kibővítve, önálló kötetben is ki fogja adni: — Ezen előadáson kívül, mely egy maga ötnegyed órát vett igénybe, P. Szathmári Károly olvasott fel egy rövid értekezést: » A magyar szobrászat s a genre jogosultsága a szobrászatban.« Értekezése, mint cziméből is sejthető, fökép Izsóval s müveivel foglalkozik, mely utóbbiak között a busuló juhászt s tánczoló kortest emeli ki. Fejtegetéseire, hogy a genre iránynak is van jogosultsága a szobrászatban, úgy hisszük, mai nap már alig volt komoly szükség. — A két értekezés között Paulay Ede szavalta el ifj. Ábrányi Kornél »Kesignatio« czimü versét.