Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 25-ös doboz

(A Petöfi-társaság) uj év napjain tartotta első ünnepélyes közülését az Akadémia dísztermében, nagy számú közönség jelenlétében. A társaság tagjai közül a helybeliek csaknem kivétel nélkül megjelentek, a vidékiek E. Kovács Gyula, K. Papp Miklós s Szász Gerő Kolozsvárról, Szabados János Szegedről tisztán ezen ünnepély kedvéért jöttek fel a fővárosba. A vendégek közt ott voltak: Szász Károly, Lukács Móricz, Greguss Ágost, Arany László, Tóth Lőrincz, Fraknói Vilmos, Dux Adolf s számos más kitűnőség s igen sok előkelő hölgy. A társaság tagjai megjelenvén, a közönség által zajos éljenekkel fogadtattak. Ezután Jókai Mór elmondta remek megnyitó beszédét, mely főleg Pefőfiről szólt s nagy éljenzéssel fogadtatott. Utána Szász Gerő tag olvasta fel saját költeményét »Az ideál.« A hangulatteljes költői mü, szónok szép előadásával nagy hatást okozott. Ezután Pulszky Ferencz olvasta fel »Petőfi és a kritika a negyvenes években« czimü értekezését. Fölösleges emlitenünk is, hogy ezen értekezés is telve volt szellemes megjegyzésekkel. Szerző különösen arra fektette a fősulyt, hogy kimutassa, mily sok nehézségekkel kellett Petőfinek megküzdeni, mig a régi classikus modortól oly annyira elütő irányát megérthették, mely modor akkor egészen parasztosnak tetszett. Müvei jóformán csak élete utolsó szakában váltak népszerűekké. A kritika vele, s ő a kritikával sehogy sem tudott megbarátkozni. írmodorának néhol tulnépies iránya, s a helyen- kiut előforduló durva kifejezések folytonos szálka voltak kritikusaink szemében. Ennek oka azonban nemes törekvésekben keresendő. Századunk elejétől kezdve a magyar nemzet legforróbb törekvése volt művelődésünket nyugot-európai színvonalra emelni. A népek műveltsége pedig legkivált irodalmukban nyilvánul s igy honfiaink mindent elkövettek irodalmunknak minél szebb alakban leendő fejlesztésére. Ekkor lépett föl Petőfi népdalaival, azokkal a tőrül metszett magyaros dalokkal, mplyekben hiába keresünk kiilformát és szabályt: