Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 23-as doboz

A segesvári ünnep.

Segesvár falai alá a fehéregyházi síkra gyülekezett juh 30-án Össze a magyarság szíWien-lélekben. Mindenki ott volt, aki magyar, Petőfi, halhatatlan szellemének meghódolt. Nemzetiszinü lobogók gyász- , zászlókkal párosítva hirdették a házak ormai ól a ritka ünnepet, a legnagyobb költő hősi halálának félszázados évfordulóját. Akármilyen mostohák és kegyetlenek igyekeztek is lenni, a segesvári szászok a ma- : gyarság ünnepe iránt, az a maroknyi ma- j gyár kolónia, amelyet sorsa ide letelepített,

1 dicséretesen kitett magáért. Feltobogozták házaikat, nemzetiszinü karszalagot tűztek és elárasztották a város utczáit és tereit Petőfi-érmekkel, emléklapokkal úgy, hogy mire Ugrón Gábor székely elöcsapata báró, Orbán Ottó vezetése mellett elvonult — magyar városban üthetett tábort.

A budapesti külön vonatok utasai valóságos ostromállapotot találtak, mert a székely taraczkok durragásai messziről hirdették, hogy a magyar újra megvette a földet, amelyet ötven évvel ezelőtt Petőfi és hős társai vérükkel szenteltek meg, Két nap óta egyre érkeztek az ünnepség rendezői és résztvevői úgy, hogy éjjel már tömve volt minden fogadó, vendéglő és magánlakás. Reggelre már a városon is meglátszott az élénkség, mert az erdélyi küldöttségek nagy számban és gyors egymásutánban vonultak föl. Nyolcz óra tájban befutottak a fellobogozott pályaudvarra a budapesti kiüönvonatok, amelyek elölt és után Ugrón székely vonatjai érkeztek 50 kilometer távolról. Ötezer székely jött Segesvárra, 200 asszonynyal, gyerekkel, kocsival és lóval. Festői látvány volt, amint a derék nép ezrei a Hargita mögül előhuzodtak. A székelyek egy része künn foglalt állást, a fehéregyházi sikon, másik részük pedig a többi ünneplővel tiz óra után vonaton, és kocsin ment Petőfi temetőjéhez.