Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 23-as doboz

3 oldal ,BBASSOMEGYEI HÍRLAP“ aspirátiók hideg áramlatában ő van hivatva legelső sorban a magyar hazának szolgálni. És ilyen szolgálatot tesz a brassói ma­gyarság mindannyiszor, valahányszor e régi város falai között nemzeti ünnepet rendez. Ilyen szolgálat volt a tegnapi ünnepély is. A mi Petőfi ünnepünk csak utójátéka volt a segesvárinak, de a lelkesedést, a hon­fiúi hevülést illetőleg fölért azzal. E szép, ez impozáns ünneppel megmu­tatta a brassói magyarság a zöld irigyek „Freischar“-jának, hogy a hazafias tényékért mennyire tud lelkesülni, megmutatta az egész hazának, hogy az eddig veszélyes pont többé már nem veszélyes, mert a magyarság szi­lárdan áll itten. Leróttuk a hála és kegyelet adóját a legnagyobb magyar költő, a nagy hős iránt. Áldoztunk . . . s áldozatunk füstje az ég felé szállt . . . A lélekemelő szép ünnepélyről tudósítá­sunk a következő : A városi vigadó nagytermét már korán zsúfolásig megtöltötte a lelkes magyar közön­ség úgy, hogy pontosan kezdetét vehette a nemi változtatást szenvedett műsor. Első pontja volt az ünnepélynek a Hymnus, mit a városi zenekar játszott el. Alig hangzott el az első accord, a hazafias közönség fölállott s állva hallgatta végig. Mikor a hazafias dallam utolsó hangjai is elenyésztek, a függöny fölgördült s i\. Hegyessy Mari Úrnő bájos alakja jelent meg a színpadon. Hatalmas tapsvihar fogadta a nagy művésznőt, ki a taps elcsillapultával elszavalta Jókai Apotheozisát. Csupa tűz, csupa élet, lelkesedés volt a szavalat, melyben a nagy művésznő teljesen érvényre jutatta művészetét. A gyönyörű szavalat befejeztével a lelkes éljenzés és taps újból kitört s csak lassan szűnt meg. Az ünnepély harmadik pontját a városi zenekar szolgáltatta, eljátszván a Szózatot. Általában véve a műsor minden szavalati vagy hasonló pontja után játszott egy hazafias darabot a zenekar. Bartók Lajos a Petőfi-társaság jeles alelnöke lépett a színpadra s rögtönzött ha­talmas beszédével felszította a lelkesedés lappangó tüzét. Találó mondásai, gyönyörű gondolatai és szép előadása rég nem élvezett gyönyört okoztak a fényes közönségnek. Be­széde végén Bartók arra kérte a nagyszámú közönséget, hogy ezt az ünnepélyt évről-évre ülje meg, gyűljön össze a magyarság, ismer­jék meg egymást, mert erre szükség van. Biztosítja a brassói magyarságot, hogy a Petőfi-társaság tagjai közül bármelyik szívesen lejő, ha hívják. Lelkes éljenzés kisérte a jeles szónok köztetszést keltő szavait. Bartók után a Petőfi-társaság egy má­sik kiváió tagjában volt alkalma gyönyör­ködni közönségünknek. F.ndrSdy Sándor sza­valta el »Petőji« cimü gyönyörű költeményét. A szép költemény szép elszavalásának meg volt az eredménye . . . Most ifj. Hermáim Antal lépett íöl s szép csengő hangon szavalta cl saját szerze­ményű szép alkalmi költeményét, melylyel zajos megérdemelt tapsokat aratott. Petőfi „Jövendölésu cimü ez alkalomra kiválóan alkalmas költeményét Szele Béla szavalta el mély érzéssel és nagy hatással. E szavalat után Liszt Magyar Rhapsódi- ájából adott elő egy részt a zenekar. Ez után igen ügyesen összeállított élő­képeket mutattak be derék színészeink Petőfi életéből. Az öt ügyes előkép a következő : 1. Petőfi búcsúja a szülői háztól 2 Petőfi Deb- reczenben. 3. Petőfi a nép között. 4. Talpra magyar. 5. Petőfi-szerelme. A szép élőképek után következett a Petőfi halála ez. jelenés Hadak utjá-bó\. Ebben a résztvevő nehány szereplő igen előnyösen mutatkozott be. Különösen ügyesen játszott Barátosi Endre (Petőfi őrnagy.) Még csak Petőfi szobrának megkoszorú­zása volt hátra. Mikor a függöny felgördült s a szép kép a közönség elé tárult, s mikor a színpadon rázendítettek a Hymnuszra, a lelkesültség kitört, s a közönség felállva együtt énekelte a Hymnuszt. Es ezzel a szép ünnepély véget ért. Lejátszódott a brassói magyarság életében egy nevezetes mozzanat, mely lelkesítő he­vével messze kihat, s itt a nemzetiségek közepette felgyújtja a lángot a hazafiság oltárán, hogy az soká . . . örökké lobogjon. Nyílt level a Srassómegyei Hírlap teks. szerkesztőségéhez. Tks szerkesztő ur ! Magyar embernek arcába szökik a ver, ha a felsősétatéren végig sétál. Ott valami 10 —15 pádon kék és veres ironnal, jó nagy betűkkel ezeket olvashatja: „Kutya magyar“. „Büdös magyarv. Az alsósétatéri indóház bizonyos helyén ezt olvashatja: „Bitang magyar“ És ez éppen akkor törté­nik, midőn városunk tömve van idegen ven­dégekkel. Vájjon mit gondolhatnak ezek a magyarról, kit saját hazájában ilyen alávaló módon mocskolnak . . ? Még egyet nem hagyhatok szónélkül E hó 21-én az alsósétatéren négy ma­gyar honpolgár szeme láttára neki rontott egy hirdetési táblának két szász tanuló az itteni gymnasiumból. Az egyik neki lökött a magyar számlapnak esernyőjével s mert nem bírta leszúrni, iepökte és egy más hir­detményt hasított le. Egyik magyar polgár, Kézdivásárhelyi Barabás Dénes polgártársunk megszólította a szászgymnasium VI ik osztályát az évben végzett hőst, hogy miért akarta letépni aztán miért pökte le azt a seinlapot, melyen a Petőfi neve állott ? A hős student erre elkáromolta magát s büdös magyarnak szid­ta Barabás Déncst,* a ki rendőrért nézetett, felvitette a rendőrségre, de már egy óra múlva ismét az alsó sétatéren termett. Ma holnap itt lesznek az ország min­den részéből a tűzoltók, szép dolgot lóg­nak látni. Hisszük, hogy erélyes rendőrfő­nökünk addig megtanítja becsületre a firká­ló, pökdösödő gazokat, ha lépre kerülnek. Egy sétáió. Vegyes hírek. Szemtelenség, la mi Szászsebesen történt, az oda való zöld tanács valami hirdetmény félét ragasztat ott ki. Eplakátok oláh nyelven voltak fogalmazva. Alól, a datum jelzésével a városka neve oláh és német, pardon, szász nyelven ékeskedett, a törvényes magyar név­nek pedig még csak nyoma sem volt. Hm.! Eddig volnánk már?! Vigyázzanak, hires ta­nácsos urak, ne állítsanak ki lépten nyomon saját szellemi szegénységükről szóló szegénységi bizonyítványt, mert az ilyesmi nem egyébb ! Ä háisze i képviselő Ponori Sándor, brassói törvényszéki, elnök, lett, kit ellenje­löltje előleges visszalépése következtében egy­hangúlag választottak meg. Érdekes hangversenyt fog legközelebb­tartani Perotti Gyula, a magyar kir. opera hős tenorja, Bartóky Matild magy. kir. ope­rai énekesnő és Fodor Ernő zongoraművész közremüködtével. A munkások ünnepe. A brassói munká­sok augusztus hó 6-án, vasárnap, a városi sorházban Petőfi emlékére ünnepet rendeznek. Az ünnepély fél 3 órakor fog kezdődni. Egy francia lap a magyarságért A Siécle cimü nagy párisi lap a magyar iro­dalom legújabb íejlődéséről irva fölszólította a kultuszminisztert, hogy a keleti nyelvek pá­risi akadémiáján állítson a magyar nyelv és irodalom számára tanszéket, mert a magyar­ságot ez már rég óta megilleti! Mit szólnak ehhez a zöldek? ! * Hja, a zöld nevelés! 61, szám. Zöldség-éretlenség! A zöld szászok legfurább teremtései az Istennek, mert min­denütt magyar sovinizmust, veszedelmet lát­nak, vagyis helyesebben: még az árnyékuk­tól is félnek, Legújabban a párisi nemzetközi kiállításról azt sütötték ki, valami zöld böl­csek, hogy az magyar sovinizmus teremtmé­nye, s ebből kifolyólag nem akarnak részt venni azon. Erdélyi műkincseket gyűjtő tudó­sításainknak ezen zöld hiedelem alapján a medgyesi pap, a nagyszebeni- és a Brauckent- hal- féle muzeum megtagadta a műkincsek átengedését. Borzasztó egy Cnltur-Folk ez a zöldség! A gyermeki szereíel regénye. Szigeti Lajos gyulai parasztlegény élt halt szegény öreg anyjáért. Érette fáradt, vele osztotta meg fáradságának gyümölcsét, s igy, ha sze­gényesen is, de boldogan eltek. Boldogságu­kat megirigyelte a sors. Az öreg halálosan megbetegedett. Fia folytonosan mellette volt s még életét is szívesen feláldozta volna, csak­hogy öreg anyján segíthessen. Mind hiába volt ; az öregnek meg leél leit halnia. Fia ezt a csapást nem birta elviselni s szivén lőtte magát. . . A brassói magyar ifjúság jótékony célú táncestélye a lövöldében 5-én, azaz jövő szom­baton lesz. A jövedelem a színi alaphoz fog csatoltatni. Már ez a körülmény is megér­demli, hogy az estélyen minél többen részt vegyenek, mert ezzel nem csak hogy jó mu­latságot, kellemes órákat szereznek, maguk­nak, hanem még egy fontos hazafias célnak is hasznára lesznek. E Kovács Gyula, ki a segesvári ünne­pélyen hirtelen rosszul lett, a mint értesülünk nemsokára teljesen jobban lesz. Magyar iskola Chicagóban- A csikagói ev. ref. magyarok elhatározták, hogy magy. iskolátaés népkönyvtárt létesítenek, s erre vonatkozólag konzulátus utján megkeresték kultuszminiszt, ki remélhetőleg e hazafias tervünket elő fogja segiteni, mert hát másként nem is képzelhető. Fürdövendégek. A beérkezett 4-ik számú kimutatás szerint Élőpatakon jelenleg össze­sen 817-re tehető a fürdövendégek száma. Városunkból újabban odaérkezett: Adler Jakab kereskedő, Thiry Adolf telekkönyvvezető, Nemesin Harcta, kir. közjegyző leánya, Elef- tera Necsa, szolgabiró özvegye és Wienert Henrik. KiadótuLajdonos HERZ könyvnyomda Brassó 8261/899. szám. Hirdetmény az 1898. évi városi pénztári számadást illetőleg. Az 1898. évi városi pénztári számadás a hozzátartozó valamennyi okmányokkal és a vá- r si képviselőtestület által kiküldött száma­dást vizsgáló bizottság vizsgálati jelentésével az 1886. évi XXII. t-c. 142 §-ának határozmá- nya értelmében a városi könyvvezetőség irodá­jában 15 napon át, azaz 1899. évi julius hó 31-től augusztus hó 14-éig bezárólag általános be- tekinthetés fjvégett felfekszik. Ezen hirdetés azon megjegyzéssel törté­nik, hogy minden községi adófizető jogában áll, az ezen 1898. évi városi pénztári száma­dás ellen irányuló esetleges megjegyzéseit f. évi augusztus hó 14-éig az alólirt hivatalnál benyújtani. Brassó, 1899. évi julius hó 30-án. A városi tanács.

Next

/
Thumbnails
Contents