Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 23-as doboz
62-ik szám. Nagy-Enyed, csütörtök 1899. augusztus 3. XVIII. évfolyam. Előfizetési feltételek helyben házhoz hordva vagy vidékre postán küldve: Egész évre . . . . 6 írt — xr. Fél évre .........................3 frt — kr. N egyedévre . . . . 1 frt 50 kr. Hirdetések dija: czentiméterenként 3 kr. Kereskedők és gyárosok külön árkedvez nény ben részesülnek. Bélyeg-<lij 30 krujezár. Nyílt tér sora 20 kr. POLITIKAI, TÁRSADALMI ás KÖZGAZDASÁGI LAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nagyenyedi Könyvnyomda és Papir- Srugyár részvénytársaság Főtér 38. szám alatt, hova úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint az e 1 ő í i vetések és hirdetések bér mentesen küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. M égj el eni k hetenkint kétszer: csütörtökön és vasárnap. Czukor-f orr adatom. Becs utczáin tömeges felvonulásokat tartanak. Ablaküvegek csörömpölve hullanak a kövezetre, az emeletekről kődarabok röpülnek az embertömegek köze s forró vizet, öntenek a tüntetőkre, mintha -e+hmséges bordák lennének, melyek zsákmány után járják be a meghódított várost. Hasonló jelenetek játszódnak le Gráczban is, inig számtalan más osztrák városban gyűléseket, tartanak. Egy folyamatban levő forradalom minden jelei nyilvánulnak. De azt a nagy inditó-okot, mely kell, hogy minden forradalomnak alapja legyen, hogy érthetőnek s indokoltnak találjuk azt, nem tudjuk felfedezni és hiábavaló fáradság is lenne eszközt kutatni, mely a kebleket megnyugtatni és a rendet helyreállítani képes lenne. Mert a sokat szidalmazott nyelvtörvény nem lebet az oka annak, hogy a kedélyek úgy fel vannak dúlva, mert ez esetben Ausztria minden németjének egy emberként kellene összetartani, s nem lehetne az, hogy az egyes frakeziók halálos ellenségekként támadnak egymásnak és a háborút egy pillanatra sem lehet beszüntetni még a saját táborban sem. És aztán : ha a nyelvkérdés valóban érintené a nemzeti életfeltételt, a mozgalomnak addig kellene hullámait vetni, ameddig a német nyelv terjed, „so weit die deutsche Zunge reicht“, és egész Németországban s még nálunk is reszketnie kellene az izgalomnak s erőteljes visszhangra találna. De mind ebből mit sem lehet érezni, mert egyszerűen nem igaz, hogy a német nemzetiség Ausztriában fenyegetve van, s mert oly nemzetisége'k által, melyek a kultúrának sokkal alacsonyabb fokán állanak, fenyegetve nem is lehet,. A Magyarországgal való uj kiegyezés határozmányai sem okozhatták a forrongást, mert különben egész Ausztriának forron- gania kellene, nem csupán a nemességnek, eltekintve attól, hogy egy százszorta rosszabb kiegyezés még mindig előnyösebb lenne Ausztriára nézve, mint a vámterület különválasztása, ahova pedig vakságukban eveznek. Ezen felül a hangulatváltozás hirtelenségének is meg kell döbbentenie. A kiegyezés lényeges rendelkezései nem tegnap óta ismertek ; a furor teutonicus pedig csak a császárrendelet megjelenése után tört ki. Avagy talán a 14. §-nak nagyon messze menő használata szabadította fel a zivatart? Jóságos Isten, hát mért voltak az osztrák-németek oly csendesek, mint az egér, 1867 előtt, vagy ha az alkotmány oly nagyon a szivükhöz nőtt, miért nem őrizték jobban s miért végezlék ők maguk a rombolás müvét? A mozgalomnál a legkülönösebb mindenesetre az, hogy a ezukor árának kilónk int 6 krral való felemelése volt a kiinduló pontja, tehát oly czikk árának,- mely mindenesetre konzuniczikk ugyan, de semmikép sem játszik oly fontos szerepet, hogy komolyan lehessen a létfeltételek rosszabbodásáról beszélni. Csak olyan párt, mely minden támaszát elvesztette, mely nem léteiét védi, hanem eljátszott uralmát akarja visszahódítani, csak egy ilyen párt lehet az eszközök megválasztásában oly szeri ucsétlen, csak egy ilyen párt fejthet ki ilyen virtuozitást az ellenségek felhalmozásában. A czukor-forradalom előreláthatólag a homokban fog szétfolyni; do vájjon az osztrák-németek gondolkodás- módjában végre jut-e csak egy kis hely a józan megfontolásnak, vájjon végre tudatára ébrednek-e annak, hogy lehetetlen győzelmet kivívni akkor, ha a világon mindenkinek hadat üzennek,* vájjon végre belátják-e mindezt? tudják az istenek. Gyarló emberek ezt a talányt nem képesek megoldani. Alsófehér vármegye szőlőbirtokos közönségének! A földmivelésügyi m. kir. Miniszter ur ő nagyméltósága a cs e in e g es ző 1 ő-értékesitést. előmozdítani óhajtván, a csemegeszőlő-készletek helyéről és mennyiségéről adatokat kíván beszerezni, eme adatok beküldésének eszközlés őre • az alsófehérvármegyei gazd. egyesületet 57464. sz. vtlatt felkérni méltóztatott. Felkérjük vármegyénk szőlőbirtokos közönségét, hogy eladható csemegeszőlő-készleteiket saját érdekükben bejelenteni el ne mulasszák; a bejelentéshez szükségeltető bejelentő-ivek a gazdasági egylet titkári hivatala (Nagy-Enyed, Magyar-utcza 31. sz. a.) utján beszerezhetők, melyek pontosan kitöltve, ugyancsak a titkári hivatalnak küldendők vissza, hogy azokat egyesületünk az illetékes földmivelésügyi m. kir. Miniszter ur ő nagyméltóságához felterjessze. A bejelentések kötelező erővel nem bírnak. Az alsófehérvármegyei gazdasági egyesület nevében. Nagy-Enyeden, 18!)!). julius 31. Zeyk Dániel főispán, gazd. egy 1. elnök. Székely hi dy Viktor, gazd. egyl. titkár.--------------------------------------—---------------- 1 1 —’ P etőfi emlékünnepe. S Majdnem az utolsó órákban vettük Jatiesó Sámuel Mi. enyedi állomásfőnök szívességéből azon értesítést, hogy a Tövisre éjjel 2 óra után érkező vonat Segesvárra mint különvonat fog indulni s oda reggel fi óra Ifi perczkor érkezik. Rögtön szétterjesztettük e jó hirt s amidőn éjjel 7a2 órakor a n.-enyedi indóházba értünk, azt szép számú lelkes hazafiakkal találtuk telve nemzeti zászló alatt két pompás koszorúval. Az utazás elég kényelmes volt, mert a budapesti és kolozsvári különvonatokra igyekezett ti közönség nagyobb része. Pompás reggel étkeztünk Segesvárra, az indöháznál nagy közönség és szives útbaigazítással szolgáló rendezőség fogadott. Gyorsan reggelizve, megtekintettük az érdekes várost, festői várhegyét az imposans megyeházzal s előtte Petőfi érczszobrával, mely Költő Miklós székely szobrász sikerült müve. Sürü csapatokban jöttek már a székely asszonyok, lányok, kezükben mezei virágból font koszorúval, bokrétákkal, melyeket kegyelettel helyeztek .a szobor talapzatára. !) órára volt jelezve a különvonatok indulása Fejéregyházára, de bizony csak 10 órakor indultunk két hosszú vonattal, melyek zsúfolásig teltek meg. Tiz perez múlva értünk az őrházhoz, honnan jó karba helyezett utón haladva, már ezer és ezer ember által körülvett emelvényhez jutottunk. Hatalmas turulmadárral ékesített emlék jelzi a csatatéri; az emlék körül gondosan ápolt, erős fakorláttal köritett parkocskát létesített gr. Haller Louise s ugyanott van a Petőfi-emlékekkel telt kis őrház is. Itt volt egész Magyarország. A képviselőházat Tallinn Béla trlelnők és számos képviselő, a kormányt Zsi- linsky Mihály és Vörösmarthy Béla államtitkárok képviselték. Küldöttségek képviselték a tudományos társulatokat, a törvényhatóságokat, városokat, egyleteket Brassótól Pozsonyig. Ugrón Gábor négyezer székelyt hozott 4 vonattal, de jöttek több százan szekereken és nemzeti lobogókkal, harsogó zenével. Igen jó hatást tett a szászok megjelenése, sokan közülök zsinoros, aczélcsattos hosszú ünneplő nemzeti viseletben. Bájos ifjú hölgyek virágcsokrokat osztogattak a csatatéri park virágaiból és kövecskéket az ott elfolyó patakból, mely 50 év előtt vértől pirosló habokkal omlott. Végre megkezdődött az ünnepély. A kolozsvári dalegylet éneke után Bartók Lajos, a Petőfi-társulat aleluöke mondott hosszabb, gyújtó beszédet, megragadóan jellemezve
