Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 23-as doboz

Tapolczg 1899.

esetlen gyerkőczök csoportjából hadverő hősök hadserege lett. Diadalaink délpontján a megtépett, szarnyaszegett kétfejű sas segélyért könyörgött az északi rém lábainak . .

— — És jöttek sötét, bánatos napok. . . „Magas dicsőség a harcz reggelén, — halál, ínség, gyalázat annak alkonyán . . .“

A hős „márcziusi ifjak“ nagy része ma már a történelemé. Ott pihennek ismert vagy ismeretlen sírjaikban. Álmuk édes és zavartalan, mert hősök vérével megszentelt szabad földben nyugosznak.

Ott pihen valahol a fejéregyházi csatatér földjében a szerelem és forradalom lánglelkü költője is, a nagy szellemóriás : Petőfi Sándor.

Nem érhette meg a nagy nemzeti gyászt, az elnyomatás korszakát. Nem látta J a végnélküli halotti menetet, mikor fél- i

„TAPOLCZA ÉS VIDÉKE“

rosaink, vagy falvaink lakossága bizonyos erkölcsi vagy anyagi czél érdekében csoportosul.

Egy bárminemű testületnek sokkal bizonyosabban módjában áll az egyesek — t. i. tagok — érdekeit előbbre vinni, mintha azok külön-külön iparkodnának terveiket, vágyaikat megvalósítani.

Az egyesületek a mai korban nemes prog- rammot vannak hivatva kitűzni. Hazafias, társadalmi és egyéni czél érdekében. Mindenekelőtt azok kötelessége a magyarság fejlesztése, az elemi tudományok és ismeretek népszerűsítése, a közművelődésnek minden tekintetben való ápolása és emelése, továbbá az ipar, kereskedelem, földmive- lés előmozdítása stb.

Az egyleti élet bizonyos baráti, testvéri viszonyt állít föl a tagok között s összetartásra buzdítja őket, mely utóbbira van különösen szüksége nemzetünknek, miként azt a történelem lapjai tanúsítják.

Ha a folytonos összetartás szükségét nem érezték volna eleink, ki tudja: hol s merre lennénk j ma s országunk nem képezné-e valamelyik szomszédos hatalmasságnak csupán kiegészítő részét ? ! j Elnyomott nép volnánk és nem hivatkozhatnánk I többé hazafiul büszkeségünkre; mi több, elnyomaVasárnap julius 30.

Wolf Samu, helybeli kávés, f. hó 28-án esti fél 9 órakor, hosszas szenvedés után, életének 62-ik évében elhunyt. A boldogul, hült tetemét ma délután 2 órakor helyezik örök nyugalomra a tapol- czai izr. sirkertben. Béke poraira.

Balatonparti vasút. Hertelendy Ferencz egyik engedményese a balatonparti vasútnak, ki eddig mint társelnök élénk részt vett az ezen ügyben tartott különféle értekezleten, megszűnt engedményes lenni és egyutlal az elnökségről is lemondott. Mint a „Balatonvidék“-hez intézett levélben olvassuk, lemondásának okául azt a közönyt hozza föl, melylyel minden oldalról találkozott. Hát bizony nagy baj, ha a vezető az érdekelt fél közönye miatt kénytelen lemondani. Azt hisszük, hogy a balatoni kultúra fejlesztésének ügye — mert ez életkérdés a mi vidékünkre és különben is országos érdek — ágilis kereskedelmi ministerünkben hatalmas pártfogóra fog ta\ /I o*'t- o loKofotlpn h r* cr\r n na orv mp_