Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 23-as doboz

6 1899. Julius 30. »SZABADSAGA Félszázada már. Hogy a segesvári csatatéren Lant és kard kihullt a kezedből. Félszázada már. Csak röpke, futó perez Örök életed nagy időmutatóján. — Az emberiség történelmének Zugó oczeánj'a fölött Komor madarakként Száll egyik század a másik után. S szárnya csapásaival Éjbe sodorja Mindazt, mi múlandó, mi veszendő, — De Téged, érczes erők hárfája, Mennyei dallam, Egyetlen ütése sem érint. Csengőn s tisztán zendiilsz át Az idők minden viharán S diadalmasan állsz meg A hanyatló századok düledékén. Homlokodon reszket Az égi betűkkel jegyzett titkos irás: Szellemed nagy egésze Örök élő része az istenségnek, Mely a gyarló embereket A porból a csillagokba ragadja. Hozsánna Néked, földi csaták közt Attisztult isteni lélek, Mindnyájunk szive melegéből Sarjadzó, duslombu babérfa, Lelkünk dalnoka, te napunk, levegőnk ! Ünnepelünk ! — De nem úgy, Mint elesett hőst, ki mögött a Múltak kriptavilágának Vasajtaja örökre bezárult, De mint a temetők hamvából Győzelmesen újjászülető jelenés Ki eltépdesi végzete gyászát, Szétzúzza nyugalma bilincsét, S a halálban a halhatatlan élet Zászlóját lobogtatja feléd — Te, a beteg emberiségnek Megváltója, Jövendő ! Üdv, üdv, üdv Neked, Soha el nem enyésző Fiatalság, Dicsőségünk lángszirmu virága: Petőfi, Petőfi ! Csak gomolyogjon, borongva, vívódva, Mint rengeteg árnyék, Csak nvomakodjék zord útja homályán Ivadék ivadékra, öltőre az öltő S kergesse a földi szerencsét, — Te mindég egyike lész, dicső szellem, azoknak, Kik a bősz rohanás zavarában. Az olcsó árak e zsibvásárján, Szivükben az éggel az égre tekintnek. S szózato* ajkuk a mennyei ének Tiszta nsalasztját Hullatja le vérző sebeinkre. Ha ki hall; döbbenve megáll S álmokat űzve Beleméláz a csillagos éjbe. Hol édes dalaid. Nevető rózsái virulnak S csalogányod bűvös szava csattog, • Mindenható, diadalmas, örök Szerelem, Csak rázza bilincse vasát S döngesse sötét börtöne zárát Érczöklökkel a rabszolga-világ ; Csak törtessen előre az árnyból Szétroncsolt rácsa szilánkjain át Az eszmék tündöklő dandárja : — Te mindég egyike lész, dicső szellem, azoknak, Kik a hősöket, vértanukat Viharos dalod árjával — Mennyei gályákként — Röpíted az orkán tajtékán Az emberiség nagy czélja felé. Ha ki hall: fölvillámlik a lelke, S ujongva rohan be A tisztitó zivatarba, Hol a te dörgő himnuszaid Hatalmas dallama harsog, És sassaid szálldosnak a napba. Mindennél szentebb, Hódítóbb, örökebb ideál Lelkünk igaz istensége: Szabadság! Endrődi Sándor. * Személyi hir. Dr. Beöthy László fő­ispán tegnap este Elesdre utazott. * Ülés a városházán. Nagyvárad város árverelő bizottsága folyó év augusztus hó 7-én délelőtt 10 órakor dr. Bulyovszky József pol­gármester elnöklete a városház d agy tanácstermé­ben ülést tart, mely alkalommal a színház lég­csatornázására beérkezett ajánlatok felett fognak dönteni. * A községi iskolaszék kérelme. A nagyváradi községi iskolaszék nevében dr. Sipos Árpád iskolaszéki elnök tegnap a városi tanács­hoz egy kérvényt nyújtott be, melyben a köz­ségi iskolák fentartási költségei fedezésére az állam által engedélyezett évi általány összeg felemelésének engedélyezését kérj. Elmondja a kérvényben, hogy a város már eddig is nagyon sokat áldozott a tanügy érdekében és újabban is négy uj tanerő engedélyezésével illetve rend- j szeresitósével járult tanügyünk előmozdítására, j azonban az eddig élvezett segélyösszeg rnóg mindig kevésnek bizonyult arra, hogy e téren legalább tűrhető helyzetet lehessen teremteni, i Adatokat hoz fel ennek bebizonyitására s elő­adja, hogy a lefolyt tanévben is 6 osztályban a maximális létszámon felül nyolezvan, sőt volt oly osztály hol száznégy tanuló is volt. Ezért kéri a városi tanácsot, hogy az évi 14,000 korona segélynek 28,000 koronára leendő kiegészítését illetve felemelését kérő kérvényét a közigaz­gatási bizottság utján pártolólag terjesszék fel a miniszterhez. * Az uj tisztiorvos. ABaróthy Ákos dr. kinevezése folytán megüresedett városi tisztior­vosi állásra dr. Beöthy László főispán N e- mes Áron dr. bábaképezdei tanársegédet nevezte ki. A kitüntetés városunk orvosi karának egyik igen képzett és szorgalmas tagját érte. * A szegedi Tisza-szobor. Tisza Lajos grófnak a szegediek szobrot akarnak állítani s a költségek előteremtésére gyűjtést indítottak. Már csak 7562 forint hiányzott a szükséges har- minczezer forintnyi összegből s ezt a pénzt meg­szavazta a városi közgyűlés, még pedig az inség- alap terhére. Ezt a határozatot azonban Becsey Károly bizottsági tag töhb társával együtt meg- föllebbezte a belügyminiszterhez, a ki most dön­tött a dologban. A közgyűlés határozatát jóvá­hagyta, de úgy, hogy a megszavazott pénzt csak kölcsönképpen vehetik el az ínség-alapból, melynek évi részletekben vissza kell fizetni a pénzt. * A pénzügyi bizottság ülése. A város pénz és gazdaságügyi szakbizottsága folyé év augusztus hó 1-ső napján délután 3 órakor a polgármester elnöklete alatt ülést tart. * A kötelezett védhimlóoltások még csak f. %óv augusztus é§ szeptember hónapok­ban, minden vasárnap délelőtt 9 órától 11-ig a régi városháza sorozó termében a Széchényi szállodával szemben — fognak megejtetni. A rendőrség tehát ez utón is felszólítja mindazon szülőket, kiknek gyermekei még eddig himlő ellen beoltva nem lettek, hogy gyermekeiket a véd- hümlőoltásra okvetlenül állittsák elő, mert aki ezen kötelezettségének eleget nem tesz, az 1887 XXII. t.-cz. értelmében 50 forintig terjedő pénzbüntetéssel fog büntettetni. . * A huszárok réme. Ilyen czim alatt megírtuk tegnap, hogy gróf Stahrenberg a helyben állomásozó VII. huszárezred száza­dosa több huszárt kikötéssel büntetett volna meg s egy tiszti szolgával pedig kegyetlenkedett volna. Tegnap délután megjelentek szerkesztő­ségünkben L e o n a r d i alezredes és gróf S z a- p á r y főhadnagy, a kik kijelentették, hogy nem igaz első sorban, hogy Stahrenberg több huszárt a leírt módon kiköttetett volna, szó sincs arról, hogy akár a nevezett tiszti szol­gával, akár mással kegyetlenkedett volna s nem felel meg a valóságnak az sem, hogy Stahren­berg százados prezumptiv fogságban van. Ezek után mi készséggel rektifikáljuk a hirt, ezen adatok szerint a valóságnak megfelelőleg. * Közös hadseregbeli gyalogság sza­porítása. Katonai körökben bevégzett dolognak tekintik a közös hadsereg gyalogezredeinek sza­porítását. Ez nem úgy történnék, mint 1882-ben, a mikor a meglevő ezredek ötödik zászlóajaiból s nehány vászzászlóaljhuszonként uj ezredet ala­kítottak s ezáltal csak az ezredek számát növel­ték a nélkül, hogy a csapatok létszámát is sza­porították volna, ha nem egész újonnan fölállí­tandó csapatokról van szó, melyek eddig csak mozgósítás idején alakultak volna s béke idején csak papiroson léteztek. A szaporítás húsz uj gyalogezredre terjedne ki mindegyike négy zász- lóajjal és megfelelő pótkerettel és kiegészítő ke­rülettel. * Tilos a pofozó,s a katonaságnál. Hirt adtunk róla, lovag Schwitzer Lajos vezérőrnagy, a temesvári hadtest parancsnoka rendeletet adott ki tisztikarához, melyben szigorúan eltiltotta a közlegények pofozását. A brünni Volksfreund czimü lap most arról értesül, hogy a temesvári hadtestparancsnoknak ezt a rendeletét a közös hadügyminiszter julius 16-án kelt bizalmas ren. deleiével megküldte a hadsereg összes parancs­nokainak. A rendelet szövege ez: A hadügyminisztérium ama jelentésekből, melyeket egyes tiszteknek, sőt különös esetek­ben altiszteknek, őrsvezetőknek meg közlegé­nyeknek bírói és fegyelmi büntetésekről bekül- döttek, azt a tapasztalást merítette, bogy a bán­talmazás következtében megsérült katonák kö­zül soknak dobhártyája megrepedt igy gyakran a szolgálatra is képtelenekké lettek. Á hadsereg legénységének egészségügyi statisztikájában is évek óta feltűnő sok a hadseregbőli való el­bocsátásának az az oka, hogy az illetőnek dob­hártyája megrepedt, s ez a baj többnyire onnan származott, hogy a katonának erős ütést mér­tek fülére. A bírói vizsgálatokból azt a tapasz­talatot merítették, hogy a bántalmazok többnyire nem tudják, hogy a fülre mért erős ütés milyen következésekkel járhat. A haderő épségben tartásának erre a fontos körülményére való te­kintettel utasitom az alosztályokat, hogy a csapat iskolák instrukezióinak III. rész 33. pont­jának előadásánál, mely arra figyelmeztet, hogy általáben véve tilos a katonákat bántalmazni, komolyan hangsúlyozzák, azt is, hegy az arcz- ra vagy fülre mért ütés mennyire veszedelmes, illusztrálják az ilyen gyakran minden rosszabb szándék nélkül való bántalmazás következéseit, hogy igy eleje vétessék az efféle esetnek, mely ellenkezik a hadiszolgálat érdekeivel, másrészt gyakran a bántalmazott katonát is egész életére szerencsétlenné teheti. — Ezt a parancsot éven- kint az őszi bevonulások után újból ki kell hirdetni * Zálogba tett áhitat. Megyei körútjáról tért haza tegnapelőtt Kosen féld Abrahám, aki utazásában a tisztitó ultramarin folyadékot szokta pár krajezárért terjeszteni a falu mosó- gazdasszonyai között. A körút ezúttal eredmény­nyel dicsekedett, mert az öreg kékitös vászon­zacskójában a sok krajezár 15 frtra növekedett meg. Evvel az összeggel tért he fáradtan, éhe­sen a kolozsvári-utczai Berger Márton-fóle korcsmába. Itt egy pár fiatal hamis kártyás vette körül és csalogatta a játék gyönyöreire. Az öreg lépre ment és különösen izgatta az a kö­rülmény, hogy a régi chablon szerint eleinte folyton nyert. Ámde később elúszott a 15 írtja. Majd mikor ez elfogyott, óráját és lánczát tette zálogba a korcsmárosnál 5 frt erejéig. Ez a pénz is odaveszett. Kínosan kereste elő a nagy veszteségbe keveredett öreg batyujából a min­dig magával hordott szentségeket: az áj tatos­ság fekete csikós lepedőjét, a bőrtokokba illesz­tett szent tekercseket, az imakönyvet és mint a fuldokló, aki az utolsó remény szalmaszálához kapaszkodik, adta ezeket is zálogba 3 forintért a korcsmárosnak. Most is rosszul jött a kártya és az öreg minden krajezár nélkül busán tért meg honába. Tegnap délelőtt lelkiismeret fur- dalások által hajtva, jelent meg a rendőrségen és panaszkodott, hogy nem tud imádkozni, mert a hozzávalókat elnyerték tőle a kártyán. A.

Next

/
Thumbnails
Contents