Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 23-as doboz

Petőfi Sándor. Csudálatos ifjú; alig embernyi ember és uj í korszakot alkot irodalmunkban, lassan mozgó politikai kerekünket hihetetlen lendületbe hozza, jós lelke belát a jövőbe s hogy előkészítsen arra, az egész nemzet gondolkozását, űrét és parasztét egyaránt átalakítja. Rövid életéhez, mvthikus eltűnéséhez legen­dák fűződnek. Ötven éve, hogy utoljára látták a segesvári csatasikon. s halottaiból, mint Csala vezér mythikus seregét, mindig újra és újra kelti a nép szeretete. Életéről, költészetéről sokat Írtak, pedig az, mint a magyar délibáb, leirhatatlan, ki milyen pontról nézi, olyannak látszik s mindig szép, mindig elragadó, mindig tökéletes. Keresték hasonmását a világirodalom nagy mezején, pedig, mint a magyar pusztának, neki sincs párja. Ki volt. mi volt hát ő? Nem a hazája rabigáján bor mellett kesergő Alkaios, nem a dolgok változhatatlan állapotát bölcs mérséklettel, életphilosophiával éneklő Horatius, nem a phautasticus Goethe, sem a szépben mester Schiller; nem a lovagkor újkori alakja Byron, de a népszabadságért száműze­tésben kesergő Hugó sem; de mindenikből valami: a magyar alföldi puszta manna-extrae- tuma, kiben nemzeti jellemünk minden vonása összpontosult, szóval az őskori magyar tál­tos hegedős újkori megtestesülése v o 11 ő, ki nemzete fiaival együtt örült, együtt busult s mint a turul madár, finom idegzetével előre megérezte a vészt, s abba népével együtt rohant. Kezében újra megszólal háromszázadon át hallgató tárogatónk, mely szerelmi dalokat fújt a pásztor- és őrtüzek mellett, pajzán lako­dalmi éneket a családi ünnepeken, harczi riadót, ha jött a vész, s hangjára megnépesült a sereg, felujult a lankadó férfierő, nőink férfiakká, gye-

Next

/
Thumbnails
Contents