Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 22-es doboz
a bongott at édes magyar szó, ez a dallamos nyes nyelv a fülekben, megtalálva az utat a szív, a lélek télé, mely megrendült a dalnok édes szavára, reményének, csalódásának, várakozásának megnyilatkozására. Mély eró rejlik Yáradi Antal elóadói művészetében és mikor magával ragadja a lelkesedés szent heve, 6 maga is megnő hallgatói előtt, akik csak akkor térnek vissza a való életbe, mikor elnémulnak beszédes ajkai és ismét üres lesz a dobogó. A közönségnek föl kellett ocsúdnia a mély benyomás alól, akkor zúgott csak föl a lelkes, orkánszerü taps és boldog volt, aki hozzáférkőzhetett a dalnokhoz, hogy vele kezet szoríthasson, vagy miaént a rendező bizottság elnöke, Jobazt László dr. és Tiszay Dezső színigazgató arczon csókolhatták a mi poétánkat. Méltó befejezése az volt ünnepségnek Petőfi, Tarka madár“ népdala, melynek Hoffer Károly szerezte dallamát, egyúttal ő is énekelte annak magas dallamát. Ifjú lett ma ismét Hoffer. Tisztán, minden folt nélkül csengett összehasonlithatlan tenorja és daios testvérei, akik kisérték, szintén a legjobbat nyújtották, hogy előmozdítsák a szerző és énekes diadalát. Sürü taps jutalmazta ezen utolsó énekszámot is, melynek sikerült előadásáért elismerés illeti meg a dalárda derék karmesterét, Ecbardt Antalt is. Déli harangszóra mór véget ért az egész ünnepély, mely feledhetetlen lesz mindazokra, akiln annak^tanui voltak. / Petöfi-ünnepély Segesváron. — Saját tudósítónk táviratán — Segssvár, julius 80. A Petőfi-ünnep gyönyörű időben, zavartalanul, leírhatatlan lelkesedés és országos részvét mellett folyt le. Hü képet adni a jelenlevőkről lehetetlen, mert számtalan olyan ünnep’ő is volt jelen, aki semmiféle bizottságnál nem jelentkezve érkezett ide. A vendégek zömét ma hét külön vonat hozta. Reggel az első vonattal érkezett a Petöfi-társaság Bartók Lajos vezetésével, az országgyűlés képviselőházi küldöttsége Tallián képviselőházi alelnök vezetésével. A képviselők között volt az öreg Madarász is, akit az egész ünneplő közönség lelkes óvácziával fogadott. Nagy lelkesedéssel fogadták Zsilinszky Mihály államtitkárt is, aki Goposa miniszteri titkár kíséretében érkezett és aki a kormányt hivatalosan képviselte. Egyidejűleg megérkezett Vőrösmathy igazságügyi államtitkár Az érkezőket Sándor főispán üdvözölte. Azután bevonultak a városba, ahol a notabilitások részére a vármegyeházban voltak szobák berendezve. A többi vonatokon ezrével érkeztek vendégek, főleg a székely földről. A székely nép csoportostul vonult be a városba; minden asszonynál virágcsokor vagy koszorú volt, amelyet Petőfi szobrára szántak. Tiz órára külön vonatokon és kocsikon vonult ki az ünneplő közönség a fehéregyházai osatasikra az emlékoszlophoz. Ugrón Gábor vezetésével nagy szárru székelység várakozott. Bandériummal, zenekarral, igy vonultak nagy lelkesedés mellett az emlékoszlop elé, ahol tribün volt felállítva. Az emelvényen Zsilinszky és Yörösmarthy államtitkárok, a Petőfi társaság tagjai és az ünnep szónokai foglaltak helyet. Zsilinszkyt, Talliánt, Bartha Miklóst, E. Kovács Gyulát és Bartók Lajost lelkes ovácziókban részesítették megjelenésükkor. A Petőfi társaság tagjai között ott volt Ferenczy Zoltán, Petőfi életrajzírója is. A közönség között ott volt a rengeteg számú küldöttség, a melyeket egyenkint felsorolni lehetetlen. Feltűnést keltettek Pécsi Napié a brassó-vidéki szászok festői ruhájukban. A megjelent szászokat ovácziókban is részesítették. Mind a szász nép, mind a szász intelligenczia szép számban volt jelen, a vezetők azonban távol maradtak. A szónokok szintén távol maradtak, mindössze néhány kiváncsi néző volt jelen, köztük Serbán képviselő is. A törvényhatóságok, a küldöttségek lobogókkal, jelvényekkel vonultak fel. Az emlék-oszlop és az emelvény körül a sok ezerre menő néptömeg a sok féle viseletben szingaz- dag, pompás képet mutatott. — A kolozsvári dalegylet éneke után Bartók Lajos mondott hosszabb gyújtó hátásu beszédet. Megragadóan jellemezte Petőfi költészetét és szereplését. Hosszas éljenzés és taps keletkezett akkor, a midőn Jókairól és Wlassicsról megemlékezett. — E. Kovács Gyula hatalmas erővel, nagy hatás mellett szavalta Jókai apotheozisát. Igen kínos inczidens volt azonban, hogy a művész a nagy lelkesedéssel előadott szavalat után a nagy melegtől elszédült és rosszul lett. Orvosi ápolás alá vették és elvezették. Ezután Bartha Miklós beszéde következett, a melyet folytonos éljenzéssel fogadtak. Midőn elismeréssel szólt a szász népről, a közönség tüntetőten éltette a szászokat, a kik meghajlással köszönték meg az ovácziót. Midőn a románok távollétéről szólva, azt kérdezte hol vannak a románok, többen közbekiáltottak: sajnos, nincsenek itt. Bársony István Petőfi szerelme czimű hatásos felolvasásban szólt Petőfiről és nejéről. Utána Endrődi alkalmi köitemétnyét szavalta Somló Sándor nagy hatás mellett. Szász Gerő saját gyújtó költeményét adta elő folytonos tetszés és eljenzés közepette. Végül a kolozsvári dalkör Ábrányi Kornél alkalmi Petőfi dalait adta elő. Az ünnep végeztével nagy figyelem és később zajos tetszés melleti felszólalt Tallián Béla, a képviselőház nevében. Miután a képviselőház koszorúját elhelyezték, Zeyk József báró néhány lelkes szó kíséretében a főrendiház koszorúját tette le. Ezután óriási lelkesedés, folytonos tetszésnyilatkozatok és ováczió közepette Zsilinszky Mihály tett koszorút a szoborra a magyar kormány és az akadémia nevében. Segesvár, julius 30. Képviselve voltak az ünnepen, a mennyire feljegyezni egyáltalában lehetséges volt, a fővárosi törvényhatóságon és irodalmi társulatokon kívül a vidéki törvényhatóságok, testületek és egyesületek nagyszámban. Segesvár, julius 30. A csatatéren az emlék oszlopnál tartott ünnep után a közönség felvonult a segesvári várba, ahol a zenekar a Hym- nu8t és a Kossuth-nótát játszotta, melyeket a nagy közönség fedetlen fővel énekelt. Bartók Lajos gyönyörű bevezető beszéd után Jókainak „Petőfi halála“ ez. költeményét adta elő. Illyés Bálint a 48 as kör nevében, Bársony István az „Otthon“ nevében, Veszel György a budapesti ifjú- ság, Slekeres István a kolozsvári egye- térni ifjúság, Zseni József az „Országos Nemzeti Szövetség“ nevében rövid beszédek kíséretében letették a szebbnél szebb koszorúkat. Végül Ugrón Gábor vezetésével ötezer székely megjelent ének és zeneszó mellett és megkoszorúzta a szobrot. Ezután az állami iskolában a székelyek részére külön ünnep volt, a melyen Bartók, valamint a jelenlevő költők szónokoltak. Az ünnepély után 450 teritókü banket volt, amelyen az összes küldöttségek tagjai résztvettek. Az első tósztot Zsilinszky Mihály államtitkár mondta, mély hódolattal szólva a királyról, kinek 1899. augusztus 1. már akkor fényes jövőt jósoltak, midőn István föhe rezeg beiktatásán mint ifjú trónörökös megjelent. Kiemeli a felség bölcsességét, jóságát, alkotmányos érzését, a nemzet iránti szeretetét és a hazafias érzések ápolását. Idegen nemzetek irigyelnek királyunkért. (Hosszas, perczekig tartó éljenzés.) Budapesten. Budapest, julius 31. A székesfőváros küldöttségét Halmos János polgármester vezette és a Petőfi szobor előtt költői formákban gazdag, hazafiui lelkesedéstől áthatott megnyitó beszédet mondott. — A székesfőváros is — mondá Halmos polgármester — a melynek már fejlődősét ő prófétai szemmel jósolá meg, a kegyeletnek és hálának fokozott érzéseivel ünnepel e napon. Az akadémia nevében Rákosi Jenő beszélt, a val.ás- és közoktatásügyi minisztérium részéről dr. Finánczy Ernő osztálytanácsos és dr. Makay Béla titkár vettek részt. Valóságos bucsujáró hely volt a duna- parti Petőfi-szobor. Az egyetemi ifjúság reggel nyolez órakor gyülekezett a központi egyetemen aulájában, a honnan testületileg, zászló alatt a Hazafias Szövetségnek az Újvárosháza dísztermében tartott ünnepére és ismét a Petőfi-térre vonult. Képviselve voltak a hazafias egyleteken kívül az összes irodalmi, művészi körök és társas egyletek. Ünnepelt az egész főváros. Budapest, junius 81. Impozáns, mintegy tizenötezer főből álló munkósosoport gyülekezett ma délután fél 2 óra tájban a Muzeum háta mögött, a Nemzeti Lovarda előtt, hogy Petőfi szobra elé vonuljon és megkoszorúzza a szobrot. A menet háromnegyed három órakor indult és húsz perczig tartott a Muzeum- körut sarkán az elvonulása. Á Kossuth- Lajos-utcza túlsó végén lehettek már, a mikor az utolsó szervezet is elhagyta a Muzeum-kert sarkát. Különböző szinü zászlók tarkították a fekete tömeget. A legtöbb zászló fehér szinü volt vörös sze- gélyiyel (a tiszta vörös zászlók használatát nem engedte meg a rendőrség), de volt közöttük több rózsaszínű zászló is vörös betükkél, sőt egy zöld szinü is vörös szalaggal. Az utóbbit a kovácsok, a kik még nem tartoznak a szocziáldemok- rata-párthoz, vitték. Számos tábla is volt látható a menetben, ilyen tartalmú felírásokkal : „A hol nincs jog, ott nincs haza 1 Petőfí“ Nagy feltűnést keltett a járdákon sétáló és csoportosuló közönség között, hogy a munkások mindegyike egy fehér lapot tartott a kezében, amelyet sokan kalapjukra, esernyőjükre és botjaikra tűztek. A Népszava külön kiadása volt ez, amelyet az ügyészség a Petőfiről szóló vezérozikk miatt elkonfiskált. A Népszaván ezek a szavak voltak olvashatók: Petőfi Sándor konfiskáltatott. Éljen a sajtó-szabadság! A tömeg a marseillest énekelte az utczán, sokan gúnyosan, hangosan kiabálták : , — Éljen a magyar sajtószabadsági Majd felhangzott: — Éljen a titkos szavazati jog, éljenek a munkásvédő törvények I Az elindulás előtt óriási botrány keletkezett a Muzeum kert mögött. Egy munkás lobogtatta kezében az elkonfiskált lapot, mire az egyik rendőrtisztviselő le
