Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 21-es doboz
I Azóta félszázad telt el. De mint nagy ktiltó - társa mondja Petőfi halálának 30 éves fordulóján irt versében : „ ... az «vek haladó terhével. Mely jninket elaggit, te gyarapulsa névvel, A mit adál. abból semmi sines elveszve, Firól-tira szátlsz te, mint egy közös eszme.“ Ez az eszme, a nemzeti érzés érvényesítésének magasztos eszméje, mit a Petőfi neve oly méltóan képvisel, maradjon kincse a hazának időtlen időkig, nemzeti érzés vezesse az iró tollát, a festő ecsetjét, a szobrász vésőjét, irányítsa az államférfi tetteit, s töltse be a föld rögét szántó polgár kebelét ; a nemzeti érzésnek legyen temploma, kunyhó és palota egyaránt, s akkor a hon élni fog s „örökre, mint tavasz, virulni.“ Szerettem volna mindezeket élő szóval mondani el a szobor előtt ; de ha ezt tennem legjobb akaratom mellett sem len etett, jól esett legalább e sorokban kifejeznem, hogy a Petőfi kultuszt nem zeti szempontból mily rendkívül fontosnak tartom, s hogy hivatalos állásomban mennyire át vagyok hatva attól a meggyőződéstől, hogy a nemzeti elem minél szélesebbkörü bevitele összes közmivelődé.-i intézményeinkbe, elsőrangú kötelessége azoknak, a kik hazánk műveltségi viszonyaira befolyást gya korolni hivatvák. Fogadd és tolmácsold, kérlek, az ünnepélyt rendező Petőfi-társaság előtt őszinte tiszteletem és hazafias üdvözletem kifejezését. Budapest, lb99. juiius hónap 27-én. / I
