Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 21-es doboz
2 Budapest, 1899. vasárnap, Julius 30. MAGYARORSZÁG Kisüzem, nagyüzem. II. (Válasz S. B. urnák.) Budapest, jul. 29. Néhány jóakaró levelet kaptam álláspontom igazolására s valamennyiben fölvetik a kérdést, hogy miért vitatkozom S. B. úrral, miután látszik, hogy vitatkozó felem nem ért a mező- gazdasághoz. Azért vitatkozom, mivel a való igazság csak a külömböző nézetek megrostálása után kerül napfényre ; továbbá azért, mivel minden önzetlen .véleményt tisztelek; végre azért, mivel S. B. urat alkalmas médiumnak tartom a közönség felvilágosítására. Kivált tegnap óta. . Mert tegnapi közleményében ugyancsak agyonczáfolta önmagát. .. Gondolkozó olvasók nem kivánják meg tő- lém,-hogy az álmadoző költők és a numerussal dolgozó praktikusok között húzott párhuzamra feleljek. A ki a költőben kártékony lényt lát : féfréismeri a világesemények rugóit és az emberiség megj avulásának impulzusait, S. B. ur azt állítja magáról, hogy —míg én álmadozom — addig ő numerusokkal dolgozik. Ha igy van: nekem baj, neki szerencse. Sajnos,'hogy vitájának nagy a hézaga, mert állít, de nem bizonyit. Kemény numerusait pedig éppenséggel nem vonultatta föl. ügy állítja oda, mintha rám czáfolt volna azzal, hogy a termelési irányzat a nagyüzemek rendszere felé halad. Pedig ebben eleitől fogva egyetértünk. Csakhogy én búsulok ezen irányzat injait,. Ö .pedig örvend fölötte. Aztán nem is minden munkaágban itélém el a nagy produk- éziöt. Igen sok szükségletet csak a nagyüzem elégíthet ki helyesen. Én sem óhajtom, hogy lakatos készítsen varrótűt s elöfogat helyettesítse a gözmozdonyt; sem azt, hogy a fonó- kerékről visszatérjünk a guzsajhoz s a modern szövőszékről az osztovátához. Szóval én sem akarok ám négykézláb mászni s barmokkal legelni. Viszont keresem a módokat, hogy az embert ne falja föl a nagyüzem. A hazára, az egyházra, a családra, a községre és az egyénre nézve nagyobb és becsesebb értéket látok a kispolgárban, mint a nagyüzem munkásában. Nem mintha a munkást rosszabb embernek nézném, mint a kis polgárt — ez mindig az egyéni kvalitás kérdése — hanem mivel a munkás helyzete rosszabb, bizonytalanabb, megalázóbb, reménytelenebb, mint a kispolgáré. S. B. ur ezzel a kérdéssel kurtán bánik. Összehasonlít egy jól fizetett, egészséges, jó lakásban élő, humánus bánásmódban részesülő munkást egy nyomorban tengődő, piszokkal megrakott, életfeltételeket nélkülöző, szegény, tudatlan, kiéhezett ruthén zsidóval. Hát persze, hogy ez a mérleg a munkás javára dől el. De ilyenformán uram, köztünk a vita nem faire. Valamint akkor sem faire, mikor, ön a tizhol- das mükertész állapotát hasonlítja össze az egy-két holdas nyomorgó «paraszt» állapotával. Az igazságot nem igy szokás keresni. Ez csak Olyan beszéd, mintha mondaná: három alma, meg négy körte annyi mint hét szilva. Azt a jóllétnek örvendő munkást tessék egy szintén jóllétnek örvendő ötvenholdas alföldi földművelő gazdával összehasonlítani. Mert ötven holdat ad ám az Agrdria; ehhez teljes fölszerelést és közelfekvö, biztos piaczot. Hogy üt ki egy ilyen tanyásnál a kalkulus ? S. B. ur a búzát veszi értékmérőnek. Legyen. Pedig sok kifogásom van, mert a növénytermelésnek egész- sorozata rentabilisebb, mint a búza. De legyein. A kéC métórmázsa átlagot is elfogadom. Valamint a nyolez forint árt is. Pedig okszerű vetésforgó, bő és ingyen trágya, ingyen fuvar, fegizárban való cséplés, közeli piácz mellett, mikor a közvetítők ki vannak zárva, ennél jóval magasabb átlagról beszélhetnénk. De elfogadom. Tehát a S. B. ur numerusai szerint 47 hold termőföld után nyert bevétel 2632 formt. Ennek felerésze az Agráriát illeti. Marad a tanyásnak 1316 forint. Üssünk le ebből 60 százalékot művelési költségekre. Marad a tanyásnak — mert a rentót fedezi az állatszaporulat — tisztán 522 forintja, lakása, egy hold zöldséges kertje és bőséges élelmiszere. E mellett független. A maga jóvoltából dolgozik. Ember marad. Hol van az a munkás, kinek sorsa e tanyás gazdáéval fölérne ? Ha S. B. urnák a saját numerusa ellen kifogása volna, mondok más numerust. Az Agraria vetésforgója szerint — tudtohimal — 12 holdon takarmánytermelés lesz. Ebből hat holdnyi termés a tanyásé. Már most fölveszem azt a képtelenül sötét esetet, hogy minden más termelési ág balsikerrel végződött s hogy azokból a tanyás csupán az Agráriát és a munkabért volt képes kielégíteni. Mi történik ? A számítási alap hat hold mesterséges takarmány, öt hold a közlegelőböl, egy hold zöldséges kert, két hold udvar és szérüskert baromfi-legelőnek. Ez esetben a tiszta bevétel igy alakul: Három fajtehén után 6000 liter tej á 5 kr........................ fii 300.00 Három rúgott borjú (fajmarháról van szó) á 25 írt . . . . . « 75.00 Száz db baromfi után naponta 50 tojás á 1 kr . .......................... « 180.00 Száz ötven csirke á 30 kr ... « 45.00 Négy aarab fajkocza után 20 inalacz á 15 frt............................... « 300.00 Ké t kancza után két csikó (egy éves)..................................... . « 100.00 Ös szesen frt 1000.00 Itt nincs számításba véve a pulyka, liba, libatoll, lapin, hagyma, káposzta, gyümölcs stb. Tessék ebből a 285 forint rentét leütni. Marad a tanyásnak 715 forintja és mindaz, mit egy gazdaság naturáliákban szolgáltatni képes. Tehát lakás, kenyér, tésztás, zöldség, tej, füstölt- hús, tűzifa, tojás, baromfi. Változik e kép rövid idő alatt, mert az Agrária hat darabra óhajtja a tehénállományt szaporítani. Ez esetben 700 forintnyi jövedelem esik csupán a tehenészetre. Petőfiék Félegyházán.i- 1 — A Magyarország erédeti tárczája. — A hazámbeli emberrel senki a világ ege alatt, mutasson bár müliom bites, pecsétes levelet, el nem hiteti, hogy a szabadság vér- ianu-dalnoka nem itt született az. ó-templom mögött, abban a kis zöld házban, — s bizonyos hideg huzódozással tekint arra a márványkőre ott az akáezfák alatt, a miért irigy pesti írástudók csak azt vésették rá, miszerint: Itt élte gyermekéveit. . . ‘Mert a koronatanúnk nekünk maga a nagy lantos, ki örökszép versében elvitathatatla- nul vallja : — Ez a város születésem helye, — s odaírja az édesbus utolsó akkord után, hogy: Félegyháza.- A «régi játszótársak» közül még élő egyetlen, s az elhunylak ivadékai mind esküdni készek a boldog hiúságukban-kitalált és elterjesztett legendákra s hogy én napok óta a vén protokollumok labirintusait bújom, micsoda mohó vágygvfd lesik, hogy van-e már nyom? Aztán hogy az első nyom mindjárt ellenünk bizonyit s csüggeteg arczczal jövök ki a dohos levéltárból, mikor elmondom, fölolvasom, a. miket találtam, erős gyökerű hite az én atyámfiainak csak tagad tovább: i ’— Nem lehet. . . El van hibázva. . . Az adatok egyrésze a jegyzőkönyvekben alá van húzkodva kék plajbászszal, jeléül, hogy többen böngésztek már bennük velem egy szándékból; más részük azonban jelöletlen s aem éppen az érdek nélkül valók ezek. A mai 3agy ünnepen helyénvalónak gondolom e jegyzőkönyvek közlését, a mint majd következnek. I. Anno 1824. Die 10. Augusti. 356. Tanáts Széke tartatván, Ord. Biró Bánhidi Jósef, Kiss József Senator ’s Móczár Ferenc? Ord. Not. Urak a 359. Protocolaris számra válaszolják, hogy közelebb a Regálék Licita- tiója alkalmatosságával a Mészárszékeket Szabadszállási_ laleos Petrovits Istvány most Kiss Körösi Árendás 3 Esztendőkre Esztendőnként fizeltendő 550 forintokban áren- dálta. Ad 356. A Tudósító Deputácziónak előli adassa szerént a mészárszékek Szabad-Szállási lakos Petrovits Istvány, most Kiss-Kő- rösi árendásnak Esztendőnként fizettendő 550 irtokban kiadatnak. A bérlet szept. 1-én kezdődött s e szerint, mikor Petőfiék Félegyházára költöztek, a gyermek : immár esztendős és nyolez hónapos volt. A székét elfoglalt árendás októberre már bőséggel ellátta magát jószággal, azért kért a várostól a következendök szerint; szénát: Anno 1824. Die 4. X-bris. 544. Petrovits Istvány szék Árendás kéri, hogy neki Fe- rentzszállásán azon kazal széna költsön adattassék által, mellyel a volt szék Árendások a Városnak általadtak, Ígérvén, hogy a három esztendők elfolyása alatt ugyanannyi mennyiségű s jó qualitásu szénát fog a Városnak a helyett adni. Ad 544. Elegendő széna Provisiója lóvén most a Városnak, Petrovits Istvány szék Árendásnak Ferentzszállásán azon kazal széna, mellyel, most a volt szék Árendások Ord. Biró Űrnap jelentéséhez képpest a Városnak tartozásodban már általadtak, ’s melynek hossza 10.," magassága ’s szélessége 3 öíl, Költsön általadatni rendeltetett, mellyet annyi Mennyiségben a nevezett Árendás is elvállalván, magát ezúttal személyesen kötelezze, hogy 3 Esztendők lefolyása alatt ezen Kölcsönvett szénát jó qualitásban és egyszerre megadandja. III. Anno 1826. die 9-a X-bris. Nro. 408. Ord. Biró Ur szóval előlladja, hogy ezelőtt két Esztendővel Nro. 7. Lakosaink kotsijaikkal a Tanáts Székének beleegyezésével Petrovits Istvány szék Árendás holmijainak idehozása végett Kis-Kőrösre parantsolltattván, mivel ezek még a mai napig sem jutalmaztattak meg Fáradságaikért, most kérik, hogy nékiek elégtétessék. Ad 408. Igazságosnak ösméri a Tanáts Széke ezen 7 lakosoknak Ord. Biró Úr által elöli adott kéréseiket, annál fogva fáradságaiknak némi némű megjutalmazása tekintetéből nékiek a Cassábul egyenként 4.—4., öszvesen 28. írtok Vczédulákban resolvál- tattnak. Hajh, ekkor még modos ember volt a «Jó öreg kocsmáros !» Hét kocsi hozta a holmijait, holott, mint járó-kelő, vásározó, két helyütt is bérlősködő embernek bizonynyal magának is volt igája s jöttében-mentében a generális hur- czolkodást megelőzőleg is sok miegymást ideteremtett már akkorra. Hogy a Tettes Tanátsi Szék egy szóval se hárítja a kotsisok megjutalmazását az Árendásra, a mellett bizonyit, hogy persuadeálák s embernek ösmerék a letölt két esztendők folytában. ÍV. A mészárszék azonban nem jövedelmezhetett jól. Ezt következtethetni egyfelül abból a panaszból, melyet az árendás a Jászkun-kerü- letek vezetőséginél tett s mely szerint úgy itt Félegyházán, mint Szabadszálláson, (hol ugyan-.
