Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 20-as doboz

Ez igaz ug.yan; de nem szabad figyelmen kivüt hagyni, hogy az ő helyzetük különösen nehéz volt s hogy ők nehéz dilemma előtt álltak. Az ellenségeskedés románok és magyarok közt — fájdalom, hogy ilyenről kell beszélni, — ugyanis a szabadságharczból datá­lódik, melyben Petőfi hősi halált halt. Nem "tartjuk itt helyén való­nak, azt kutatni, hogy a régi ha­rag mily mértékben indokolt, de a mi tény, az tény s a romá­noknak attól kellett félniük, hogy az ünnepélyen való részvételük, ha talán nem is keltett volna keserűsé­get, lehet, hogy őszintének sem tar­tották volna azt. Ha egy elveszett fiú, a ki idők folytán nagy emberré lett és sok tisztességhez jutott, visz- szatér a családba, az a családtag, a melyik leginkább oka annak, hogy a hazatértnek egykoron el kellett hagynia a szülői házat, a legtartóz­kodóbban fog viselkedni és csak fokozott, szeretetteljes előzékenység győzheti őt meg, hogy a hazatért már nem neheztel és csak testvért lát a testvérben. A Petőfi-ünnep — reméljük — meggyőzte román testvéreinket, hogy nálunk minden harag eltűnt s hogy a múltat múltnak tekintjük. És a mint reméljük, hogy a közös ünnep szászokat, szerbeket és magyarokat nem csupán erre az egy napra ho­zott egymáshoz közelebb, — hanem hogy a barátságos hangulat ünnep után is megmarad s utóhatása lesz, úgy hisszük, hogy románok és a magyarok közt jobb viszony fog bekövetkezni ős hogy nincs messze az idő, mikor e hazának minden fia a legjobb egyetértésben fog egy­mással élni, tekintet nélkül az el­múlt időkben történt eseményekre, tekintet nélkül az anyanyelvre, — egyes-egyedül abban a törekvésben, hogy a közös hazát nagygyá, hatal- masssá és boldoggá tegyék.

Next

/
Thumbnails
Contents