Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 19-es doboz

ARADI KOZILÖNY.

1899. julius 30.

— Meghurczolt polgármester. Debreczen váres érdemes polgármesterét, Simonffy Imre kir. tanácsost ugyancsak meghurczolta egyik ottani újság s ennek nyomán a legtöbb vidéki lap. Azt Írták a polgármesterről, ki pedig maga is végigküzdötte a szabadságharczot, hogy tiltakozott a Pefo/ü-ünnepélyen való részvétel és a segesvári honvédsir megkoszorúzása ellen. E rosszakaratú badarságot maga a debreczeni tanács czáfolja meg ma a következő nyilatkozattal.

A Debreczen czimü lap folyó évi 144- ik számában Petőfi-ünnep és Simonffy polgár- mester czim alatt megjelent és városunk érdemekben megőszült polgármesterét teljesen alaptalanul sértő czikket a legnagyobb megbotránkozással olvastuk s alig tudunk szavakat találni a czikk elitélésére. Mert polgár- mesterünk nemcsak, hogy egy szóval sem akadályozta, hogy a segesvári Petőfi szoborra koszorút helyezzenek, hanem ő adta a koszorúhoz a szalagot, 5 indítványozta a szalagra szánt felírást és a koszorú még folyó hó 26- án délben tényleg meg is rendeltetett s igy erkölcsi kötelességünk a szándékos koholmányt visszautasitani. A polgármester ur hazafisága nem szorul ugyan a mi védelmünkre, de az ő hazafias érzelmét az is élénken igazolja, hogy az augusztus 2-iki ünnepségre tekintettel szabadságáról visszamaradt s a város közönsége nevében koszorút helyez úgy a honvéd sirokra, mint a Nagy Sándor emlékére. Különben a czikkre csakis azért válaszolunk, mert erre egyenesen felhivattunk. Debreczen, 1899. julius 27-én. A városi tanács.

A Debreczen szerkesztője szintén belátta a lapjában elkövetett — baklövést s mai számában Simonffy polgármestertől ünnepélyesen bocsánatot kért.

— A katonák lőgyakorlaton. Harczászati czéllövószet a „becsületes“ magyar neve annak a lőgyakorlatnak, melyre holnap, vasárnap indul az aradi 33-ik gyalogezred legénysége. A lőgyakorlatot zugokban, éles tölténynyel végzik a bakák, nagy távolságra.

— A városligeti népünnepre, melyet az aradi nyomdászok rendeznek augusztus hó 6-án, nagyban folynak az előkészületek. A rendezőség olyan programmot állít össze erre az alkalomra, hogy a közönség minden rétegét kielégíti. A kedvelt népmulatságok, az ilyen ünnepélyek elmaradhatlan kellékei, mind sorra kerülnek, de gondoskodnak azokról is, kik a mulatságban is válogatósak. Nyílt színpad, konfetti- és virág-csata, s a látványos bódék érdekességeit tartogatják a közönség számára. A programm egyébként oly bőséges, hogy délutáni 2 órától késő estig nem fogy ki a látnivalók sora. a belépő-dij mindezek fejében 20 krajczár. így érthető, hogy sokan várják ezt a sokat Ígérő, vig napot.

— Az öngyilkos Neuwelt Béla haláláról a következő gyászjelentést kaptuk. A Neumann Testvérek aradi czég tisztviselői mélyen szomorodott szívvel jelentik szeretett kartársuknak Neuwelt Bélának 1899. évi julius hó 28-án hirtelen bekövetkezett gyászos elhunytát. A megboldogult hült tetemei vasárnap, folyó hó 30-án délelőtt 10 órakor fognak az izr. temető halottas házából örök nyugalomra tétetni. Béke lengjen porai fölött !

A család gyászjelentése a kővetkező : Alulírottak mély fájdalommal jelentik, hogy forrón szeretett testvérük, illetve sógoruk Neuwelt Béla m. kir. tart. honvédhadnagy folyó évi julius hó 28-án életének 28-ik évében hirtelen elhunyt. A boldogult hült tetemei vasárnap, julius hó 30-án, délelőtt 10 órakor fognak az izr. sirkert halottas házából örök nyugalomba helyeztetni. Arad, 1899. julius hó 29. Áldás emlékére! Neuwelt Ede, Neuwelt József, Ney Ká- rolyné szül. Neuwelt Mária, Fürst Józsefné szül. Neuwelt Paula, Keller Dávidné szül. Neuwelt Etel, Hochstätter Pálné szül. Neuwelt Irén, mint testvérek. Neuwelt Edénó szül. Kende Laura, Neuwelt Józsefné szül. Kende Jenny, mint sógornők. Ney Károly, Fürst József, Keller Dávid, Hochstätter Pál, mint sógorok.

10

— A miniszter a gyárakról. A kereskedelemügyi miniszter a gyárak és ipartelepek ügyében kérdést intézett Aradvárosához. Felszólította, hogy adjon kimerítő adatokat az itteni gyárak és ipartelepek berendezéséről, a termelésről és az üzemükről.

— Véres támadás hetvenkét krajczárért. Véres esemény színhelye volt ma délután a Deák Ferencz-utcza 38. számú ház udvara. Hetvenkét krajczár miatt folyt ott annyi ember vér, hogy azt hinné az ember, ha nem tudná a történetet, hogy rémes kis csata játszódott le a nagy udvarban, oly nagy területet festett pirosra a verekedők vére. Az említett ház hátulsó épületében lakik a Baross-parkbeli kioszk egyik pinczérje, Havas Pál, ki az ugyancsak ott lakó Freister Teréz mosóintézetesnek 1 frt 42 krjá- val volt adósa. A pinczér felesége ma délután szomszédjaival beszélgetett az udvarban, midőn hirtelen ott termett Preisler Teréz férje, Her- czeg Gábor és rárivallt az asszonyra:

— Na mi lesz a hetvenkét krajczár ómmal ? Nem fizetik meg már soha!

Az asszony elrestelte magát és igy szólott a durva emberre:

— Mondtam már, hogy megfizetjük. Azért a 72 krajczárért azonban nem kellett volna csufá tenni itt mindeki előtt.

Ép ekkor érkezett haza Havas Pál, a ki látva felesége izgatottságát, mindjárt megkérdezte, hogy mi történt.

— Ez a durva paraszt rámmordult, hogy fizessem meg a 72 krt, a mivel még adósok vagyunk neki az 1 frt 42 krajczárból, a gallér vasalásért.

A pinczér erre azt mondta a dühös mosóintézetesnek, hogy ha valami baja van vele, akkor jöjjön a lakására és ne csináljon az udvaron skandalumot. Különben majd megfizeti a 72 krt.

— Na hát ha nem fizetsz kutya, majd megmutatom én, hogyan kell fizetni! — kiáltott herczeg és az ember felé ütött. Alig emelte fel Karját, midőn hirtelen egy pof termett az ar- czán. A pinczérné adta ezt a pofont a bántálma- zójának. Több sem kellett a felizgatott Her- czegnek. Kivett a zsebéből egy monstruózus kapukulcsot és azzal ütni kezdte az asszonyt. A házbeliek rémülten futottak be lakásaikba; senki sem mert segitségökre menni a pinczé- réknek, mert féltek a köpczös, kis termetű, de igen erős embertől.

Dulakodás közben a szegény asszony a földre esett, hol Herczeg folytatta kínzását. A pinczér, bár ütötte verte felesége bántalma- zóját, egyedül nem birt vele. Végre az asszony két óriási sebtől vérezve talpra állott. Ekkor felkapott a földről egy súlyos nehéz kő darabot és azt úgy ütötte Herczegnek a tarkójára, hogy az a nagy fájdalom súlya alatt a földre bukott.

Vége volt a harcznak. A küzdő feleket hozzátartozóik bevitték lakásaikba és orvosért szalasztottak, hogy a vérzéseket elállitsák. Megjelent ezután egy rendőrtizedes is, a ki felirta a verekedők neveit. A pinczér feleségével együtt felment nagynehezen a rendőrségre, hol előadták az esetet, a mosóintézetes Herczeg Gábort azonban oly súlyosan találta a kődarab, hogy az óriási sok vérveszteség és a nagy fájdalom miatt ágyba kellett feküdnie és igy nem mehetett fel a rendőrségre, a hol jegyzőkönyvet vettek fel a véres verekedésről. a rendőr-orvosi hivatal részéről Öttvös Dániel vette ápolás alá az asszonyt, kinek szeme alatt hosszú nyitott sebe, homlokán és mellén több súlyos sérülése van s kinek gyógyulása hosszabb időt vesz igénybe.

— Fecsegő ujságiróhölgyek. Nehány londoni újság kísérletet tett arra nézve, hogy a női társaságról szóló újságokat női hirlapirókkal dolgoztassa ki. Alkalmaztak egy pár hirlapirónőt, de az egyik lapnál annyira zavarólag hatott a hölgyek jelenléte, hogy kénytelenek voltak őket külön szobába, zárt ajtók mögé helyezni, a hol egészen bátran és hangosan tereferélhettek. Egy újságíró kisasszonya héten az újdonságok mellé megjegyzéseket irt a rovatvezető számára, mert a férfimunkatársak szobáiba nem mehetnek s igy kívánságaikat is kénytelenek papirosra Írni. A megjegyzésekkel tarkított hírek ilyenek voltak:

„Mr. és Mrs. Smythe holnap fényes estélyt rendeznek ismerős vendégeik számára. (Az istenért rovatvezető ur, j/-nal hagyja a Smythe nevet, mert a múltkor í-vel volt. Nem is képzeli micsoda komédiát csaptak Smytheék ! . . .)

A rovatvezető átvette az újdonságot, de minthogy rendkívül sok dolga volt, nem ért rá átnézni s a szükséges javításokat, törléseket végezni, hanem egyszerűen leadta a nyomdába, így történt aztán meg, hogy másnap a hírlapíró kisasszony hire a közbeszurt megjegyzéssel együtt szóról-szóra megjelent.

— Kamarai tagválasztások. M.-Pécskán — mint levelezőnk Írja — ma ejtették meg Senk Ferencz járási főszolgabíró elnöklete alatt a kereskedelmi és iparkamarai tagok választását. A kereskedők részéről megválasztották Éliás Adolfot, Kosch Gusztávot (uj tag), Éliás Simont (uj) és Tursícy Mártont (uj), az iparosok részéről ifj. Oarlati Jánost, Harsányi Mártont (uj), Czank Istvánt (uj) és Árkus Istvánt (uj).

— Asszony, a ki az ura miatt verekszik.

Farkas Antal medgyesegyházai lakos, mint tudósítónk jelenti, ma délután a szomszédba akart menni. Alig lépett ki az utczára, találkozott Vereska Zsófiával, a kinek urával rég óta ellenséges viszonyban élt. Az asszony előrántott kötőjéből egy hatalmas tégladarabot s szó nélkül odavágta Farkas Antal fejéhez. A tégla fején találta Farkast, a ki vérző koponyával rogyott a földre. A szomszédok összeszaladtak, ápolás alá vették Farkast, Vereska Zsófiát pedig följelentették. A csendőrök nyomban le is tartóztatták Vereska Zsófiát, a ki semmit sem tagadott s kihallgatása alkalmával ismételten mondta:

,— Igenis, a fejét akartam eltalálni, mert az uram haragszik rá.

— De ahoz magának semmi köze, — felelték, — ha az ura haragszik, az az ő dolga.

— Igen, de az uram mondta, hogy vágjam fejbe, azért küldött el hazulról s ő adta a téglát is ! , . .

A harczias asszony urát holnap fogják kihallgatni, Farkas Antalon pedig, a kit ma vettek orvosi vizsgálat alá, veszedelmes természetű súlyos sebet konstatáltak.

— Kiutasított pap. Mittendorfer János lelkészt, a ki egy időben Magyarországban antiszemita lapot szerkesztett, mint tudósítónk telegrafálja, ma Millstattból kiutasították. Mit- tendorfer előbb Ausztriában volt pap, Schwert- burgban, ahol egyházi hatóságával összekülöm- bözött s elhagyta állását. Innen Magyarországba jött s egy antiszemita lapot szerkesztett,, de hazánkat is el kellett hagyni. Ekkor Mill- stattba ment, a hol lelkészt állást kapott, de itt is annyira meggyülölték izgága természete, miatt, hogy macskazenével üldözték ki a községből. Visszament Schwertburgba, a hol szintén nem akarták tárt karokkal fogadni. A lakosság annyira követelte Mittendorfer távozását, hogy a hatóságok táviratilag kérték a linzi konszisztóriumot Mittendorfer eltávolítására, mert nem Kezeskedhetnek a következményekért, ha tovább is ott marad. Mittendorfer erre megijedt s visszament Milstattba. Itt azonban az elöljáróság kiutasította a város területéről.

— Perpatvarból öngyilkosság. Kis házi perpatvar végzetes elhatározásra bírta Valentin Károly aradi mészárossegéd feleségét. Az asz- szony összeveszett az urával és elkeseredésében elhatározta, hogy öngyilkos lesz. Az uj- aradi „Fekete sas“-hoz czimzett kereskedésben maró-higanyport, vagy amint köznyelven ismeretes, szerecsikát vásárolt s azt bevette. Mikor a veszedelmes szer működni kezdett, az asszony fájdalmában bevallotta tettét s Öttvös