Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 19-es doboz
Petőfi-emléktábla Nagyszebenben. Hogy a Bem hős csapata, a vörös-sapkások 11-ik zászlóalja a kozákok gyilkos szuronyai között bevonult' Szebenbe s hogy Petőfi a fethéregyházi harc mezején örökre eltűnt, azóta éppen 60 esztendő múlt el. De a hősök s a költő iránti kegyelet a tűnő évek számával nem hogy apadna, velük együtt nő, erősbödik napról-napra. Petőfi fanatikus végső óhajának teljesülését, hogy a „harc mezején fújó paripák s ágyudörej között essék el“, a nép nem tudta elhinni, A székelyek száján élő legendák csodákat mesélnek a Petőfi szabadságharc utáni fel-feltünéséről, hazajárásáról s mint a hadak utján Csabát, úgy várják bizó reménnyel a nagy költő hajdankori vissza- térését, is. Költők és Írók az ő nevéről elnevezett társaságba sereglettek össze, tovább szitani a Petőfi költészet oltár bűzét s a magyar néplira elszállott apostolának emlékét tovább plántálni az utódokra. A nemzet fáradhatatlanul gyűjtögeti a Petőfi-ereklyé- ket. Emléktáblákat, szobrokat állít mindenfelé s a nagy költő életének minden fordulóját valóságos búcsú járó helyekké avatja. Ma már egész hazánkban talán Nagyszeben az egyetlenegy hely, a hol semmi emlékjel nem hirdeti a Petőfi őttjártát. Hogy miért, nem nehéz volna annak sokféle helyi, tárgyi és egyéb akadályát fölsorolni. Hiszen tulajdonképpen a Petőfi szébeni tartózkodásának helye és ideje még mostanáig sincs kellőleg-tisztázva. Míg az erdélyi városok legtöbbjében: Kolozsvártt, Marosvásárhelyen, Bánffyhunyadon, I \ Tordán, Déván Petőfi maga mondja meg ottartózko- dásának idejét, onnan keltezett verseivel, hasonlóképpen Szászsebesen is, a hol egykori házigazdája családjának birtokában még ina is őriznek olyan imakönyvekét, a melyekbe Petőfi saját kezével irt német, versehet, melyekről az irodalmi világ talán még tudomást sem szerzett: addig Nagyszebeniről keltezett egyetlenegy költeménye sincs. Életrajzírói is a legnagyobb bizonytalánságban hagynak affelöl, hogy tulajdonképpen mikor, hány napig és hány ízben tartózkodott itt. A Petöfi-életrajzok, talán egyik a másikától vette át 'azt a semmiféle okirattal nem bizonyítható adatot, hogy Petőfi 1849 április 1-én ért Szebenbe. Egy - régibb verzió szerint ott volt Szeben bevételénél is 1849 március' 11-én. E szájhagyomány, egy állítólagos negyvennyolcas tüzér vallomása alapján kerülhetett a Styka, Vágó és Spányi hires Bem—Petőfi Körképére az a történelmi hűség rovására eső téves művészi idealizálás, mely Petőfit e képen úgy tünteti föl, miüt a ki Szeben ostromában valósággal részt vett.