Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 19-es doboz

Igen, egy impozáns ünneppel rótták le színészeink hálájukat Petőfi iránt azokon a világot jelentödeszkákon. melyeken a szabad­ság és szerelem dalnoka — bár siker nélkül — oly szívesen időzött. A bohémek ünnepelték meg az igazi bohém-testvért. Az este tartott díszelőadásnak minden egyes száma alkalmi volt. Látásukkor — mint a mesebeli hab­leány — felmerült képzeletünk világában az elmúlt szép idő képe; benne a kor legen­dás alakja, ki véres ütközetben halt meg, úgy, a hogy végzete, hős jelleme s költői ábrándja parancsolta. Az aréna hazafias ünnepélyéről csak a legszebben nyilatkozhatunk. Bár a színház nézőtere olyan 31 -iki képet nyújtott, a számzott helyek, a páho­lyok kongtak az ürességtől, de a kik ott voltak, azok lelkesültek a szép idők láttára, s egyenruhás emberek is megko- nyezték a szabadság lantosát, ki vértanú lett egy csalódással telt élet után. Diákság, ifjúság, megtöltötték színig az állóhelyeket, a karzat zsúfolva volt a köz­néptől, a számzott helyek egy részét a hely­beli premontreiek összes hazafias papsága, s egynéhány színházlátogató töltötte be. Egy páholyban Rakovszky Endre alispán ült, s elöl az ülőhelyeken pedig a dicséretes számban megjelent honvéd és közös tisztek foglaltak helyet. A törvénykezés, közigazgatás valójában azonban képviselve ott nem volt. Elbújtak vala­hol úgy ezek a hazafiak, hogy Diogenes lám­pájával sem lehetett volna őket feltalálni.

Next

/
Thumbnails
Contents