Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 19-es doboz

\ A Petofi-ünnep/' h1 f7"

\ — A Budapesti Napló tudósítójától. —

• ■■■ Budapest, július 11. 1

A Petőfi-ünnep iránt egyre fokozódik az ér-' deklődés és a megindított mozgalom mind nagyobb hullámokat vet. A Petőfi-Társaság elől jár a szervez-! kedés munkájában és alelnöke lakásán (Szentkirályiutca 22. sz.) állandó irodát rendezett be, ahol a társaságnak Budapesten levő tagjai délután négy órától késő estig dolgoznak a julius harmincadiki ünnep előkészítésén.

Ma délelőtt 11 órakor a Petőfi-Társaság tagjai rendkívüli ülést tartottak az Akadémia képes termében. A társaság tagjai közül ott volt Jókai Mór, akit belépésekor riadó éljenzéssel üdvözöltek, Bartók Lajos alelnök, Bartha Miklós, End- rődi Sándor, Ábrányi Emil, Pósa Lajos, Bársony István, idősb Ábrányi Kornél, Makai Emil, Rákosi Viktor, Ábafi (Aigner) Lajos, Pap Zoltán és Neu- gebauer László.

Általános szeretettel vették körül a vendégül megjelent Madarász József országgyűlési képviselőt, aki megígérte, hogy julius 30-án ott lesz a segesvári csatatéren és beszélni fog a Petőfi-omlék előtt. A 85 éves aggastyán valóságos lelkesedéssel jelentette ki, hogy nem riad vissza a hosszú ut fáradalmaitól, sőt még a szász atyafiak hires vendégszereteté-; tői sem.

Megjelent meg a vendégek sorában Vészi József, a Budapesti Napló főszerkesztője, mint a Budapesti Újságírók egyesületének elnöke és Zseni József, aki a Nemzeti Szövetséget képviselte.

Az ülést Bartók Lajos alelnök nyitotta meg. Üdvözölte a tagokat, első sorban Jókai Mórt, aki a Petőfi-kultusznak évtizedek óta és ebben a jelentőségteljes évben is a leghatalmasabb zászlóvivője. A Petőfi házat már azért is meg kell építenünk, hogy ezt a csarnokot Jókai Mór nyissa meg, Petőfi halhatatlan pályatársa, dicsőségének örököse, aki ebben a házban legszebb álmát láthatná megvalósítva. Kívánja, hogy ezt a megnyitót mielőbb érje meg, testi és szellemi épségének mostani teljességébén. (Éljenzés. Taps.)

Jókai Mór a maga mélabus, megható hangján mondott köszönetét a meleg szavakért, azután bájos humorral kezdte „lerombolni“ a testi és szellemi épségbe vetett illúziót. Ez a teljes testi és lelki épség csak poetica licentia. A valóság az, hogy ötvon évvel ezelőtt sem volt egészséges ember és most még kevesebb a virágzás nála. Érdekes fölszólalását a következő szavakkal fejezte be :

Petőfi ünneplésében legfőbb a Petőfi-ház. Ezt én görög stílusban épült csarnoknak képzelem, mint a Theseus-templom, a pesti Petőfi-szobor háta mögött, ha fér és hs a tanácstól megkapjuk. Ezért a hMyért tudok lelkesülni, ez szép hely, olyan egy sincs több a városban. (Közbeszólás: Hát a Gellérthegy ?) Egy pár tagot ki kell küldeni, hogy a magisztrátussal érintkezésbe lépjen. Mig a magisztrátus nem felel, addig ki se kell bocsátani a gy jíésre szóló fölhívást. Most már nézzük az emlékünnepeket. Sok helyt rendeznek. A mezőberényiek is, hol Petőfi az utolsó magyarországi éjszakát töltötte, Orlai Petnch Soma házánál. A mező-berényiek jártak nálam s azt is mondtak, hogy Petőfi Orlai házánál elutazása elolt sok kéziratot rejtett el. Ezt a házat ki kellene kutatni. Ajánlom ezt a Társaság figyelmébe. Mező-Borényba ón nem mehetek le, Segesvárra sem. Az öreg To- descoval szólva, nem vagyok én madár, hogy egyszerre két helyen legyek. De arra vállalkozom, hogy Budapesten julius 30-ikán a Petőfi-szobornál beszédet mondok s este elmegyek a krisztinavárosi színkör ünnepi előadására. (Általános élénk helyeslés.)

Bartók Lajos és mások azon a nézeten voltak,1 hogy a Petőfi-ház fölállítására vonatkozó fölhívást ne tegyék függővé a fővárosi tanács határozatától, hanem már a napokban hozzák nyilvánosságra, hogy a gyűjtés országszerte meginduljon. Csakhamar Jókai maga is ehhez a nézethez csatlakozott és a társaság megállapodott abban, hogy a fölhívást — Jókai Mór szövegezésével — jövő vasárnap közzé teszi.

Áhitatos csönd támadt ezután a teremben: Jókai olvasni kezdte az ünnep alkalmára irt és a budai nyári színkörben előadandó Apoteozisát. A színtér: Petőfi szobra Budapesten. Mögötte a már fölépített Petőfi-báz. A ház homlokzatán Petőfi kortársainak a mellszobrai. A szobor előtt áll a Szabadság nemtője, kezein bilincscsel. Sötétség, csak egy csillag ragyog az éjszakában. A költő a szabadság géniuszát beszélteti. Gyönyörű strófákban mondja el Petőfi érdemeit és azokat az időket, a mikor Petőfi dalolt. A múlt gyásza nagy, komor vonásokkal elevenedik föl. Majd virradni kezd, a géniusz bilincsei szétpattannak és egy szabadabb, boldogabb