Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 18-as doboz
/ Petőfi egy pár elfeledi verse. Az az élénk érdekeltség, melyet a hírlapok Petőfi összes költeményeinek sajtó alatt levő uj kiadása iránt tanúsítottak, kétségkívül fel fogja ébreszteni a nagy közönségét is. Szeretjük hinni előre, hogy ha e nagy kiadás piacra kerül, nem lesz egy- egy olvasottabb könyv a jelen évben. Találgatták sokan : mi lesz benne; mások pedig aprólékos jegyzetekből vagy a könyvtárak poros polcairól kerestek elő a kiadás számára becses adalékokat. A jelen soroknak szintén az a célja, hogy egy pár »elfeledt vers« iránt keltse föl a figyelmet. Tudjuk ugyanis, hogy Petőfi szétszórva megjelent költeményeiből, midőn azokat összegyűjtve kiadta, nehányat nem vett fel a gyűjteménybe, mint Gyulai a »Vegyes muvek«-hez irt előszavában mondja: »némelyeket gyöngeségök vagy gorombaságuk miatt hagyott ki, másoknak kimaradását változott politikai érzülete okozta.« A hálás utókornak jutott tehát feladatúi, ha kedvenc költője munkáit teljesen óhajtja bírni, e kihagyott költeményeket, a hol feltalálhatok, összeszedni, s rájok a kiadót, ha netalán figyelmét elkerülte volna, figyelmeztetni. Az alább következő költeményt a nemzeti szin- ház súgói által évenkint kiadatni szokott zsebkönyv- böl Írtam ki. (»Nemzeti színházi zsebkönyv«, 1845-ik évre. Kiadták Gilyén, Gönczy, Réty. Pesten nyomatott Länderer és Heckenastnál 1844.) A könyvecske, mely »Magyarhon lelkes fiai- és leányainak mély tisztelettel« van ajánlva, áll I—LVI. és 1—87. kis nyolcadrétü lapból. Két kőnyomatú arckép van hozzá csatolva, elől Szathmáryné arcképe, hátrább pedig, — ott hol a római számokkal jelzett lapok végződnek, — az Egressy Benjáminé. A római számokkal jelzett lapokon a színház beléletére vonatkozó adatok vannak feljegyezve: kik voltak az elmúlt 1844-dik évben a nemzeti színház tagjai; melyik napon, melyik színmüvet adták elő stb. Ezek után a XLII— LIV. lapokon olvasható: »Emlékezés Hubenay Fe- renenére«, Vörösmartynak a színésznő halálára irt két emlék-versével együtt. (Lásd ezeket: »Vörösmarty munkái.« Pest, 1864. II. kötet. 181—182. lap.) Ezek után következik az LV—LVI. lapokon:
