Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 18-as doboz

Vajda János azonban szerencsés lélekjelen­léttel az ajtóhoz rohant s becsukta: — Uraim, addig innen ki nem mennek, míg nem határoznak. Ez döntött. A vezérek most már hamarosan s egyetórtőleg határoztak, hogy holnap reggel az egyetemi ifjúság bevonásával tüntetést ren­deznek s a tizenkét pontot, a mennyire lehet, mindjárt életbe léptetik. Semmi körülmények közt nem tágítanak, sőt ha kell, szembeszáll- nak a szuronyokkal is. Kiosztották egymás közt a szerepeket. Irinyi Petőfit kívánta megbízni a tizenkét pont prok- lamálásával. Petőfi szabadkozott, hogy ő egy verset fog felolvasni, hadd terjeszsze elő a tizenkét pontot Jókai. Vahot Imre már az ajtóban volt, mikor eszébe jutott, hogy be kel­lene venni a pontok közé a rab Táncsics Mi­hály szabadonbocsátását is, mire ebben is meg­állapodtak és megint módosították a pontokat. A katonaságról szóló tizedik és tizenegyedik pontot összevonván, a tizenegyedik helyére a «politikai államfoglyok szabadonbocsátását» szúrták be. Két órát ütött a tornyokban a csendes éjben, mikor a «Közvélemény asztala» eloszlott azzal a jelszóval: — Nyolcz órakor reggel itt legyünk. A lámpák bágyadtan pislákoltak künn az utczákon. Nyugat felől szürke foltok száguld- tak az égbolton (holnap nem lesz jó idő), a hold sietve bújt a felhőrongyok alá. Holnap ilyenkor talán megint visszatér, de az öreg Magyarországot nem találja itt többé. * íme, ezek márczius tizenötödikének az előz­ményei. Néhány rajongó ifjú csinálta, nagy álmok álmodói. A pozsonyi «öregek» semmit, vagy legalább keveset tudtak ezekről s viszont a fiatalok se gondolták, hogy a diéta küldött­sége útban van Bécs felé. Ha tudták volna, talán meglohad a bátorságuk. Gondolták volna :

Next

/
Thumbnails
Contents