Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 18-as doboz
A párisi forradalom híre márczius 1-én ért Pozsonyba. Nyolez napig jött; még akkor nem volt telegráf. Kossuth egy perezet se késett, e hírre legott beterjeszté a felelős kormányról szóló indítványát, melyet a követek többsége márczius 4-én elfogadott. . . A ravasz főrendek azonban (mert taktika már akkor is volt) egyenkint elszállingóztak Bécsbe, hogy ne lehessen ülést tartani. Hanem iszen volt hova menni, vissza is fordultak nyomban, mert Bécsben beleszaladtak egy kis parázs forradalomba. Már pedig az összes sportok és mulatságok között ezt szeretik ő méltóságaik a legkevésbbé. így aztán, nolens volens, vissza kellett térniük Pozsonyba, s Isten neki, meghajolni a Kossuth akarata előtt, elfogadták a javaslatot s márczius 15-ikén küldöttség vitte a királyhoz Becsbe. Ezeknek az időknek a bizonytalan és lassú közlekedési viszonyai okozták márczius tizenötödikének dicsőségét. A pesti ifjúság semmit sem tudott a pozsonyi diétán történtekről, Kossuth sikereiről és a főrendek beadott derekáról (az akkori derekak még nem hajlottak olyan könnyen). Magukra hagyatva, türelmetlen hevességgel tanácskoztak a reformokról s elhatározták, hogy a franczia forradalmi lakomák mintájára egy nagy népgyűlést és lakomát rendeznek márczius tizenkilenczedikén a Rákosmezőn. A programmot is megtervezték. Lesznek beszédek. Lesz ökörsütés. Petőfi egy alkalmi verset ir, j»elyet maga fog elszavalni. Végre pedig a nép megállapodik a kívánalmak iránt és pontokba önti azokat. Az öregebb államférfiak közül Klauzál időzött akkor Pesten s figyelemmel kisérvén az ifjúság mozgalmát, nagy aggodalmakba esett, hogy az ifjúság messzebb találván menni a követelésekben, mint kellene, veszélyezteti azt a kevesebbet, a mit tényleg el lehetne érni. Valamit tenni kellene! Tanácskozott is e végett Fényes Elekkel. De hát mit tehessenek ? Az ifjúság élén Petőfi állt. Annak a neve pedig erősebben fénylett, mint az övék.