Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 18-as doboz

Egyszer a gőzösből kiszálló Kubinyi Ferenc nógrádi követ utána kiáltott jurátusának: »Lisznyai!« Petőfi meghallván e nevet, oda lépett a költőhöz s bemutatta magát. Lisznyai exaltálva ölelte át s meg- ismerteté az írókkal, kik tárt karokkal fogadták. Ezt szerette ő, nem a feszes udvariasságot. Midőn Pompéry János udvariasan mondá neki: »Örülök hogy szerencsém van«, ő mogorván mondta: »Ne igen örüljön biz annak, hogy ilyen szegény ördöghöz van szerencséje.« Az elegáns Kuthy szalonjában is csak a saját szegénységét érezte. Legjobban ragaszkodott Vachott Sándorhoz, ki őt egész odaadással szerette, anyagi állapotán is igyekezett segíteni s a kitől eltűrte azt is, midőn a pesti utcán, kifent bajszára és különös ruhájára azt mondá: »Minek betyár- kodol ?«

Nagy Ignác hívta aztán Petőfit Pestre, Ígérve neki, hogy beszerzi a színházhoz s fordíttat vele regényeket. Le is fordítá neki a »Külföldi regénytár«-ba »A koros hölgy«-et s »Robin Hood«-ot; ámde a nemzeti színpadon nem igen mert próbálkozni, hanem színészi ruhákat véve, Debrecenben a Komlóssy társulatához szegődött. De nem boldogúlt. Játszott Diószegen, Székelyhídon, s a társaság felbomlásakor betegen került vissza, ott tölteni azt a telet, melyet oly keservesen énekelt meg. Bajzához irt ekkori levele mutatja, hogy a nyomor megtörte büszke lelkét. Nagyon »csekélynek« mondja magát e levélben s szemtelenségnek nevezi, hogy Nagy Ignáctól kénytelen volt pénzt kérni kölcsön. Ez Ínségben is volt egy jó barát: Pákh Albert, ki vigasztalta és segíté. Pákh nevelő volt s ép tanítványával foglalkozott, midőn Petőfi egyszer betoppant hozzá s triviális szavakkal üdvözlé. Pákh, hogy tekintélyét megóvja növendéke előtt, felindultan utasítá ki barátját. Ekkor irta Petőfi Pákhhoz, az »elpártolt baráthoz«, elkeseredett versét, de pár nap múlva szépen kibékültek. Petőfi aztán gyalog jött Pestre, azzal a kötet verssel, melyet Vö- rösmarthy, Tóth Gáspár és mások pártolására a »Nemzeti kör« vett meg és adott ki. S attól fogva hires ember lett, lemondott a színészet ábrándjairól s kezdődött életének rövid fényszaka, a miről Örlay később fog beszélni. Várjuk, mert érdekesen beszél és sok jó adatot szolgáltat a nemzet legnagyobb lyri- kusának életrajzához.

fabITfó