Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 18-as doboz
hogy máról-holnapra miféle meglepetésedre virrad fél. Az az indítvány, melyet a fővároshoz a Petőfi- és Jdkai-utcák áthelyezése ügyében most adott be az az illető bizottsági tag, a már meglevő bonyodalmat még egygyel bony ilt ja. Hogy a Koronaherceg-, Kossuth Lajos-, Egyetem-tér, régi Városház-tér és a Nemzeti Muzeum körüli kerti tér milyen neveket kapjanak, arra nézve magának Petőfinek megvolt ugyanis a kifejezett akarata, ö javasolta nevezetesen, hogy a márciusi eseményeik' emlékére a mai Kossuth Lajos-utca Szabadsajté- utcának, a Koronaherceg-utca Diadalnak, vagy Szabadságnak, az Egyetem-tér Szabadság-térnek, a régi Városház-tér Március 15-ike térnek és a Muzeum előtti térség, hol a Talpra magyart elszavalta, Eskütérnek neveztessék. Az ő indítványa alapján nevezték el a Pillväxot is Szabadság-kávéháznak, majd Forradalmi csarnoknak és a Kecken ast—Landerer-féle nyom- ; da helyét, illetőleg a mai Kossuth Lajos-utca 3-ik számú házát Szabadsajtó-udvarnak. A forradalom leveretéseig ezzel Ez elnevezéssel éltek a kijelölt utcák, csak az abszolutizmus alatt kapták vissza régi nevüket német fordításban. Petőfi nevére a „Pesti Divatlap“ ajánlott utcát, a mai Dohány-utcát, hol 1849-ben Petőfi és neje lakott, azonkívül más irói neveket, melyek azonban abbamaradtak Win- diechgraetz 1849. január elsejei pesti bevonulása folytán. Az lett volna tehát az észszerű és természetes dolog, hogy ha a közmunkatanács valami rendszer alapján nevezi el az utcákat, tekintettel legyen a velők összefüertö vonatkozásokra és hagyományokra. Ha Petőfi azt akarta és egy népgyiilce el is fogadta, hogy bizonyos utcák a márciusi eseményekkel kapcsolatban nyerjenek elnevezést-, stilszerü és kegye- leíes dolog lett- volna az utcanevek megállapításánál a precedensekre tekintettel lenni.