Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 18-as doboz
Petőfi. 18W julius 31. Budapest, julius 31, Ötvenkilenc éve mult a mai napon annak, hogy Petőfi Sándor elesett a segesvári csatatéren. A héjjasfalva-segesvári útvonalon folyt le a gyászos emlékű ütközet, melyben az erdélyi magyar hadsereg sorsa dőlt el s egyben beteljesedett Petőfi lángoló versének jóslata: ott esett el a harc mezején, holttestén át fújó paripák száguldottak keresztül s otthagyták őt összetiporva. A költő, aki annyiszor megénekelte közeli halálának előérzetét, a segesvári csatatéren elesett és nyomtalanul eltűnt. Számtalan ember foglalkozott már azzal, hogy halálának körülményeire világosságot derítsen s megállapítsa, hogy a csatatér melyik sirhantja alatt nyugszik a nemzet legnagyobb költője és a világ legelső lírikusa. Nem sikerült. Sem Jókai, sem Szendrei Julia kutatásai nem hoztak teljes bizonyosságot, habár szemtanuk is voltak, kik emlékeztek a költő utolsó óráira, sőt talán perceire is. Székely- kereszluron Lengyel József, orvos feltétlen szavahihető férfiú, Fehéregyházán gróf Haller József, mint szem- és fültanuk mondottak el s gyűjtöttek össze adatokat. Lengyel pontosan megállapította a csata tervrajzát, a terepviszonyok pontos felvételével térképen mutatta ki, hogy a Héjjasfalva—Segesvár között lefolyt csatában, Fehéregyháztól alig nehány száz lépésnyire, az egész csatatéren átvonuló országút középpontja táján, kellett elesnie Petőfi Sándornak. Kimutatta, hogy a Küküllő folyó mellől előtörő kozákezred bekerítette a magyar csapatok egy részét s ebből csak azok menekülhettek, akik lovon vagy szekéren vonulhattak vissza Héjjasfalva felé. Petőfit gyalog látták eltűnni az országút jobboldalán emelkedő dombok felé a kukoricás földeken. Ott tehát el kellett pusztulnia. Sírja is, az e helyhez közel levő közös honvédsirban lehet. Gróf Haller állítása, hogy a hőslelkü Zeyk Domokossal együtt esett el a héjjasfalvi hídon, elfogadhatlan, mert Zeyk tudvalevőleg csak a magyar csapatok visszavonulását födözte, Petőfi pedig, aki távol tartotta magát e napon a fűztől, onnan már egérutat vehetett volna Ujszékely j felé. Különben is Zeyk eleste és a fehéregyházi bekerítés között oly rövid idő telt el, hogy oda , már Petőfi gyalog el nem érhetett.
