Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 17-es doboz

Szabauság, egyenlőség és testvé­riség ! Népeket és nemzeteket boldo­gító és felemelő nagy jelszó : nem tö­röl ki addig semmi hatalom a magyar nép elméjéből és szivéből, mig ünne­pet ülnek ezen a földön márczius ti­zenötödikén ! r = Április 11. Budapest, márczius 12. Elhatározott dolog, hogy Ő Felsége, Magyarország királya a szabadságharcz dicsőséges korszakának ötvenéves emlé­kezetét magyar nemzetével együtt, egye­sülten akarja megünnepelni és ezért, mind a két félre való gyengéd kíméletből, olyan ha­tárnapot kellett keresni és találni, a mely­iSS.*- 1 '-““»iff", egyrészről ezen kivánataival UM. «MM« van mely egyedi & irá„ffÍKÍn,e örömöket nyil­SSÄ' • -w másrészről nem titkolhatják al­legvészesebb külső ellenség felett. kotmányos aggodalmukat az iránt, hogy a ^ s . midőn a nemzet képviselői hivatásuknak , ,, , 3 j? a tanulság az, a mi a nemzime„feiejő j]y f0)1tos intézkedést ügyekeznek ertesere adja, hogy ama dicsőséges kor enß felsége trónja eleibe juttatni, a főrendi léket a szabadság törvényeinek szentesités«tábla a fölvételnek hosszú időre lett elha- vel április 11-én ünnepelje, hogy e napot lasztása által a nemzet kívánsága nyilatkoza- nemzeti ünneppé tegye, melyen a király is tát részéről nem csak elől nem mozdítja, egnagyobb megnyugvással és elfogultság né hanem a kellő pillanat mellőzése által an- u reszt vehet. Es köszönettel tartozur fontosságán is némi csorbát ejteni lát- aro anffy mimsz ere nőknek, hogy e szatnak, mire nézve követ uraknak köteles- az alkalmat is a király es nemzet kö ségül tétetik, hogy a nemzet kívánsága nyi­való egyseg es egyetertes megerősítésére ludl latkojjatával ily nemű akadálozását jövőre felhasználni. Igazi nemzeti ünnep lesz az i kitelhetőleg orvosolni és ennek elhárítását melyet április 11-én ülünk meg. hathatósan eszközölni igyekezzenek.“ zékében fordul ugyan elő egy Salkovits Ká­roly nevű ifjú, de ez sem az 1839/40., hanem az 1838/39-ik tanévben, s ez a Salkovits Károly, akkor már 14 éves ifjú, Salkovits Péternek nem fia, hanem testvére volt, s szülői Mező-Berényben tartózkodtak. De ha úgy veszszük is, hogy Salkovits Petőfit az öcscsével akarta Sopronban tanít­tatni, ez a föllevés is alig állhat meg. Tudjuk, hogy Petőfi már szeptember elején elhagyta Ostfi-Asszonyfát, s e hó 6-án soroztatta magát a Gollner (és nem Goldner) ezredbe. Akkor pedig még az iskolák október 1-ével szokták kezdetüket venni, s igy a mérnök öcscse szeptember elején alig me­hetett iskolára. Azonfölül nehezen tehető föl, hogy az akkor már terjedelmes családdal megáldott, de anyagiakban bizony nem éppen bővelkedő Salkovits Péter rokona iskoláztatására elszán­hatta volna magát. Valószínűbb az, hogy Petőfi csupán látogatási czélból s talán a nyomor által űzetve időzött Salkovitséknál; hogy azonban azoknak se legyen sokáig terhűkre, önérzete tovább hajtotta s lett belőle „zöld hajtókás, sárga pitykés közlegény“. így világosítva meg a dolgot, megszű­nik az ellenmondás, a. mely Salkovits Péter nyílt almaima, hogy e derék családok, derék férfiak körében időzhessenek. Velük verték föl időnként vadászgatva a kavicsos vörös „Cser“ hallgatag területeit, s ha ellankadtak a szúró nap hevén, a Rába fodros vizéből üdülést, uj erőt merítettek. Petőfi élettörténetének vázolói az ostfi- asszonyt'ai időzés alkalmából egy fiatal hölgy­nek a nevét is említik, ki még a későbbi időkben is tárgyát képezte a költő ábránd­jainak. De csak azt tudják, hogy ez a fiatal hölgy Tóth Róza, egy környékbeli birtokos leánya volt. Igen. Ez a birtokos csáfordi Tóth Fe- rencz nyugalmazott őrnagy és csöngei bir­tokos vala, s házastársa Andrássy Terézia. Bajos gyermekük : Róza, 1841. nov. 20-án Móricz Ferencz fehérvármegyei, csabdi bir­tokosnak nyújtotta az oltár előtt kezét. Hogy a szép lány tudott-e a költő ér­zelmeiről, arról az én forrásaim nem szólanak. De haj 1 az ostfi-asszonyfai szép napok­nak is véget kelle érniük. -----------------­Pe tőfi nem akarta jó rokonait tovább terhelni, de más biztos helye sem volt, hova fejét lehajthassa, — mit tehetett hát egyebet ? 1839 szept. 6-án katonának állott. Az ezred, melybe a sorsüldözölt ifjú fölvétette magát, köztudás szerint, a Gollner első jószándéka, s utóbbi szeretetlen elható rozása között mutatkozik, s föloldjuk az utó kor szemrehányása alól azon családot, mely nek körében a költő ifjú mégis négy nyűgöd s talán ellehetne mondani: boldog hónapc töltött. Időközben a vakáczióra megérkezett másik rokon ifjú: Orlay Soma is. Salkovitsék bizalmas összeköttetés ápoltak az ostfi-asszonyfai és szomszédo csöngei előkelőbb családok nagyobb részéve: A Takács, Weöres, Bárdossy, Kisfaludy, Tót ésOsvald családok háza kedves otthona volt magyar vendégszeretetnek. Salkovits Péter hit vese is, mint emlitettem, Osvald-lány volt. ] derék nő vala tehát az, aki 4 hónapon á anyai szeretettel és gyengédséggel igyekezet feledtetni a sors csapásait az ifjú költővel •Jellemző az akkori ott való viszo nyokra az a szívélyes egyetértés és barátság melyet Kopcsándy István csöngei evang lelkész és Borossay Mihály ostfi-asszonyfa rom. kath. plébános egymás között ápoltak Fölvilágosult, előkelő műveltségű mind a ké férfiú. Nemcsak jóbarátok, de komák is. A; ev. pap gyermekeit a római kath. plebánoi tartotta keresztvízre. Petőfinek és Orlaynak nem egyszei

Next

/
Thumbnails
Contents