Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 17-es doboz

Szabauság, egyenlőség és testvériség ! Népeket és nemzeteket boldogító és felemelő nagy jelszó : nem töröl ki addig semmi hatalom a magyar nép elméjéből és szivéből, mig ünnepet ülnek ezen a földön márczius tizenötödikén !

r

= Április 11. Budapest, márczius 12. Elhatározott dolog, hogy Ő Felsége, Magyarország királya a szabadságharcz dicsőséges korszakának ötvenéves emlékezetét magyar nemzetével együtt, egyesülten akarja megünnepelni és ezért, mind a két félre való gyengéd kíméletből, olyan határnapot kellett keresni és találni, a melyiSS.*- 1 '-““»iff", egyrészről ezen kivánataival

UM. «MM« van mely egyedi & irá„ffÍKÍn,e örömöket nyilSSÄ' • -w másrészről nem titkolhatják allegvészesebb külső ellenség felett. kotmányos aggodalmukat az iránt, hogy a

^ s . midőn a nemzet képviselői hivatásuknak

, ,, , 3 j? a tanulság az, a mi a nemzime„feiejő j]y f0)1tos intézkedést ügyekeznek ertesere adja, hogy ama dicsőséges kor enß felsége trónja eleibe juttatni, a főrendi léket a szabadság törvényeinek szentesités«tábla a fölvételnek hosszú időre lett elha- vel április 11-én ünnepelje, hogy e napot lasztása által a nemzet kívánsága nyilatkoza- nemzeti ünneppé tegye, melyen a király is tát részéről nem csak elől nem mozdítja, egnagyobb megnyugvással és elfogultság né hanem a kellő pillanat mellőzése által an- u reszt vehet. Es köszönettel tartozur fontosságán is némi csorbát ejteni lát- aro anffy mimsz ere nőknek, hogy e szatnak, mire nézve követ uraknak köteles- az alkalmat is a király es nemzet kö ségül tétetik, hogy a nemzet kívánsága nyivaló egyseg es egyetertes megerősítésére ludl latkojjatával ily nemű akadálozását jövőre

felhasználni. Igazi nemzeti ünnep lesz az i kitelhetőleg orvosolni és ennek elhárítását melyet április 11-én ülünk meg. hathatósan eszközölni igyekezzenek.“

zékében fordul ugyan elő egy Salkovits Károly nevű ifjú, de ez sem az 1839/40., hanem az 1838/39-ik tanévben, s ez a Salkovits Károly, akkor már 14 éves ifjú, Salkovits Péternek nem fia, hanem testvére volt, s szülői Mező-Berényben tartózkodtak.

De ha úgy veszszük is, hogy Salkovits Petőfit az öcscsével akarta Sopronban taníttatni, ez a föllevés is alig állhat meg.

Tudjuk, hogy Petőfi már szeptember elején elhagyta Ostfi-Asszonyfát, s e hó 6-án soroztatta magát a Gollner (és nem Goldner) ezredbe. Akkor pedig még az iskolák október 1-ével szokták kezdetüket venni, s igy a mérnök öcscse szeptember elején alig mehetett iskolára.

Azonfölül nehezen tehető föl, hogy az akkor már terjedelmes családdal megáldott, de anyagiakban bizony nem éppen bővelkedő Salkovits Péter rokona iskoláztatására elszánhatta volna magát.

Valószínűbb az, hogy Petőfi csupán látogatási czélból s talán a nyomor által űzetve időzött Salkovitséknál; hogy azonban azoknak se legyen sokáig terhűkre, önérzete tovább hajtotta s lett belőle „zöld hajtókás, sárga pitykés közlegény“.

így világosítva meg a dolgot, megszűnik az ellenmondás, a. mely Salkovits Péter

nyílt almaima, hogy e derék családok, derék férfiak körében időzhessenek.

Velük verték föl időnként vadászgatva a kavicsos vörös „Cser“ hallgatag területeit, s ha ellankadtak a szúró nap hevén, a Rába fodros vizéből üdülést, uj erőt merítettek.

Petőfi élettörténetének vázolói az ostfi- asszonyt'ai időzés alkalmából egy fiatal hölgynek a nevét is említik, ki még a későbbi időkben is tárgyát képezte a költő ábrándjainak. De csak azt tudják, hogy ez a fiatal hölgy Tóth Róza, egy környékbeli birtokos leánya volt.

Igen. Ez a birtokos csáfordi Tóth Fe- rencz nyugalmazott őrnagy és csöngei birtokos vala, s házastársa Andrássy Terézia. Bajos gyermekük : Róza, 1841. nov. 20-án Móricz Ferencz fehérvármegyei, csabdi birtokosnak nyújtotta az oltár előtt kezét.

Hogy a szép lány tudott-e a költő érzelmeiről, arról az én forrásaim nem szólanak.

De haj 1 az ostfi-asszonyfai szép napoknak is véget kelle érniük. -----------------Pe

tőfi nem akarta jó rokonait tovább terhelni, de más biztos helye sem volt, hova fejét lehajthassa, — mit tehetett hát egyebet ? 1839 szept. 6-án katonának állott.

Az ezred, melybe a sorsüldözölt ifjú fölvétette magát, köztudás szerint, a Gollner

első jószándéka, s utóbbi szeretetlen elható rozása között mutatkozik, s föloldjuk az utó kor szemrehányása alól azon családot, mely nek körében a költő ifjú mégis négy nyűgöd s talán ellehetne mondani: boldog hónapc töltött.

Időközben a vakáczióra megérkezett másik rokon ifjú: Orlay Soma is.

Salkovitsék bizalmas összeköttetés ápoltak az ostfi-asszonyfai és szomszédo csöngei előkelőbb családok nagyobb részéve: A Takács, Weöres, Bárdossy, Kisfaludy, Tót ésOsvald családok háza kedves otthona volt magyar vendégszeretetnek. Salkovits Péter hit vese is, mint emlitettem, Osvald-lány volt. ] derék nő vala tehát az, aki 4 hónapon á anyai szeretettel és gyengédséggel igyekezet feledtetni a sors csapásait az ifjú költővel

•Jellemző az akkori ott való viszo nyokra az a szívélyes egyetértés és barátság melyet Kopcsándy István csöngei evang lelkész és Borossay Mihály ostfi-asszonyfa rom. kath. plébános egymás között ápoltak Fölvilágosult, előkelő műveltségű mind a ké férfiú. Nemcsak jóbarátok, de komák is. A; ev. pap gyermekeit a római kath. plebánoi tartotta keresztvízre.

Petőfinek és Orlaynak nem egyszei